Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2018-06-01

Tiszta téboly! – Az első korszerű magyar elmegyógyintézet

Tiszta téboly! – Az első korszerű magyar elmegyógyintézet

A 19. században a Hegyvidéken kezdett el működni a Magyar Királyság egyik legelső, korszerű elmegyógyintézete, a budai „Schwartzer-tébolyda”. Az intézményben szakítottak a korábbi kegyetlen módszerekkel, és helyettük korszerűen próbálták gyógyítani a betegeket, és a bevezetett modern módszerek mind a mai napig útmutatással szolgálnak a hazai egészségügyi szakintézmények számára. 

Az elmegyógyászat az orvostudomány viszonylag fiatal ágazatai közé tartozik. Ebben jelentős szerepet játszott az, hogy a középkorban hosszú évszázadokon keresztül egyszerűen képtelenek voltak kezelni az elme megbetegedéseit. Azokat a jelenségeket, amelyeket ma különféle idegrendszeri problémák, vagy lelki betegségek megnyilvánulásainak tartunk, a régi emberek nagyon sokáig az alvilági erők, például a boszorkányok, az ördög és a különféle démonok művének tartották. A boszorkányüldözések idején elsősorban a nők szenvedtek a hamis előítéletektől, és még később is megtörténhetett, hogy valakit megkínoztak és kitaszítottak például egy epilepsziás roham miatt. 
 
Kegyetlen módszerek

A felvilágosodás korát követően ezen a területen csak nagyon lassan változott a helyzet. A beteg elméjű embereket olyan veszélyes közellenségeknek tekintették, akiket el kellett zárni a lakosságtól, nehogy bajt okozzanak. Még a XVIII. században is inkább börtönökre emlékezettetek az elmegyógyintézmények, és nem kórházakra. A magas falak kapui gyakran örökre bezárultak az ide bekényszerített szerencsétlenek mögött. A személyzet nem ritkán kegyetlen, a boszorkányüldözések korát felidéző módszerekkel kezelte a betegeket.

Előfordult, hogy a rokonság szégyellte a megbetegedés tényét, hiszen az rossz fényt vethetett volna az egész családra, ezért ha valakit bezártak egy „tébolydába”, akkor arról megfeledkeztek, nem látogatták, hanem úgy tettek, mintha sohasem létezett volna. Európa nagy részén ilyen volt a helyzet a XIX. század elejéig. Ekkor lassan teret nyertek azok az intézmények, ahol a betegeket már nem tartották közveszélyes, semmitől vissza nem riadó szörnyetegeknek. 
 
Bécs után a Svábhegyen

Hazánk első korszerű elmegyógyintézete 1852 januárjában kezdett működni. A Svábhegy oldalán található ingatlan mind a mai napig a gyógyítás szolgálatában áll. Ma az Onkológiai Intézet működik ugyanitt. Az intézményt Schwartzer Ferenc alapította meg. A kiváló orvos, az elme betegségeinek elismert szakértője korábban a monarchia fővárosában, Bécsben dolgozott. A lehető legjobb időszakban állt munkába a hírhedt „Bolondok Tornyában”. Az osztrákok akkoriban kezdték el alkalmazni a korszerű módszereket. Többé már nem verték vasra, nem láncolták a falhoz a betegeket. Megkezdődött az új eljárások, elméletek kidolgozása is.

A magyar tudományos elmekórtan megalapítója 1844-ben diplomázott a bécsi egyetemen. 1848-ban javaslatot tett a magyar kormánynak egy hazai elmegyógyintézet megszervezésére. A szabadságharc kitörése után megszakította külföldi útját, és hazatért, hogy katonaorvosként szolgálja a forradalmat. Guyon Richárd tábornok mellett gyógyította a sebesülteket. A forradalom leverését követően külföldön élt. 1850-ben tért haza, és nem sokára megalapította az intézetét.
Schwartzer a legkorszerűbb módszereket hozta magával Magyarországra. Nemcsak kiváló orvos, de nagyszerű oktató is volt. Tanítványait mind a mai napig a magyar elmegyógyászat első nagy nemzedékének tekintik. A svábhegyi intézetben Schwartzer irányításával dolgozott Bolyó Károly, Lechner Károly és Niedermann Gyula is. 
 
Azt írja az újság

Az új intézmény felkeltette a közvélemény érdeklődését. Éppen ezért az akkori Vasárnapi Újság egy hosszabb cikkben számolt be a titokzatos „budai magán tébolydáról”.

Az olvasók arról értesülhettek, hogy az intézet egy virágokkal és fákkal teli szanatóriumra, nem pedig egy börtönre hasonlít. A szobák tágasak és szellősek, igaz, az ablakokat vasrács fedi. Külön épületben helyezték el a női és a férfi betegeket. A hölgyek egy hatalmas lugasokkal és virágokkal teli kertben sétálhatnak. A kezelteket három osztályba sorolták be. Egy hónapi kezelés és ellátás első osztályon 80, másodikon 60, a harmadik osztályon pedig 40 pengő forintba került. A beteg ezért tiszta lakást, egészséges élelmet kapott, és az árban benne volt a mosás, a gyógyszerek és az orvosi kezelés költsége is. 

Mai szemmel nézve meglepően szigorú volt a fegyelem. A kapus harangszóval jelezte, hogy reggel mikor kötelező kikelni az ágyból, este pedig lefeküdni aludni. A nagy létszámú személyzet folyamatosan szemmel tartotta az itt élőket.
 
Gyógyító munka és sport

Fontosnak tartották a munkaterápiát és a sportot. A betegek jó időben a kertben dolgoztak. A nők körében mindenekelőtt a varrás, a horgolás és a kötés volt népszerű. Az intézetbe a működése első hat esztendeje során 171 páciens került. Közülük hetvenegyen távoztak felgyógyulva, tizenheten pedig javult állapotban. Fontosnak tartották a rokonok felvilágosítását arról, hogy az elme betegsége ugyanolyan kór, mint amilyen a test más szerveit is sújtja. Nem kell szégyellniük, és nem szabad megfeledkezni az intézményben kezelt hozzátartozóikról. 

Schwartzer Ferenc az 1860-as években a pesti egyetemen az elmegyógyászat magántanára lett. Rendkívül sokoldalú embernek tartották a kortársai. Ő kezdeményezte, hogy a Gellért-hegyet fákkal ültessék be. A honi elmegyógyászat úttörőjét érdemei elismeréseként végül nemesi rangra emelték.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...