Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2018-07-10

Irodalmunk nagyasszonya - Kaffka Margitra emlékezünk 1. rész

Irodalmunk nagyasszonya - Kaffka Margitra emlékezünk 1. rész

„Ne feledjétek férfiak, hogy az asszonyvér se drágább harcra, mint szerelemre”. Ezzel a felirattal a Márvány utca 29. számú ház falán találkozhatunk. Az emléktábla elárulja mindenkinek, aki megáll itt, hogy ebben a házban élt és alkotott a magyar irodalmi élet egyik kimagasló személyisége, Kaffka Margit. 

Kaffka Gyula főügyész még 30 éves sem volt, amikor Nagykárolyban megszületett kislánya, Margit. A gyermek három nevet is kapott a keresztségben, Margit Emília Johannának hívták. Az apja igyekezett a lehető legjobb körülményeket biztosítani a családjának. Rokonságuk ismeretségi köre révén megismerkedett a kiegyezés utáni korszak elszegényedő nemességének és a feltörekvő polgárságnak az életével. Tapasztalatait nagyszerű regényeiben örökítette meg:
„Ahogy a gyerek azt mondja: boltocskát játszom, vagy papát vagy tengeri vihart - úgy játssza belé magát a felnőtt ember is a célratörő, a szorgos, a léha, a szenvedélyes vagy a gyűlölködő szerepébe.”
 
Lobogó fiatalság

A kis Margit életében hatéves korában azonban igencsak drámai fordulat történt. Édesapja fiatalon, alig 35 évesen meghalt, majd ezt követően szegénység és nélkülözés várt a családra. 
Apja halála után a nagyapja vette magához. A tehetséges fiatal lány nem élhette a boldog békeévek úri kisasszonyainak felhőtlen életét. A nincstelenségből, a korgó gyomrú hétköznapokból a tanulás és a műveltség jelentette a kiutat. A szegények számára azonban komoly kihívást jelentett bejutni egy felsőfokú képesítést nyújtó intézménybe. Tanárai persze tisztában voltak azzal, hogy Margit kiemelkedik osztálytársai közül.

A továbbtanulás lehetősége a Szatmári Irgalmas Nővérek tanítóképzőjében nyílt meg számára. Az egri főegyház megye alá tartozó miskolci zárdakápolna neoreneszánsz épülete a Városháza téren található. Margit ösztöndíjasként tanulhatott itt. Cserébe azért, hogy támogatták a tanulásban, egy esztendőn át tanítóként dolgozott Miskolcon. Miskolcon az apácák között sokan értetlenkedtek amiatt, hogy egy úri származású kisasszony miért vállal munkát.
 
Az irodalom vonzásában

A XX. század hajnalán Budapest csodálatos bűverővel vonzotta maga felé a vidéki városok művészeit, irodalmárait, gondolkodóit. A magyar fővárosban legalább olyan pezsgő kulturális élet zajlott, mint Bécsben vagy a monarchia többi, gazdag nagyvárosában. Margit is Budapesten folytatta tovább tanulmányait. Őszinte örömmel töltötte el, hogy 1902-ben lediplomázott, és jogot nyert arra, hogy polgári iskolákban tanítson. Budapest ragyogása azonban nem vakította el.

Hazatért Miskolcra, és immár a polgári leányiskolában állt katedrára. Nemcsak irodalmat, hanem gazdaságtant is tanított. Tanítványait lenyűgözte megragadó személyiségével, magas intelligenciájával, jó ízlésével és páratlan stílusával. Nem csupán tisztelték, de valóssággal rajongtak érte. Ugyanúgy örültek, mint ő, amikor megjelentek első művei is. 

Ez a tehetséges fiatal nő ugyanis nem csupán nagyszerű tanár, de kiváló irodalmár is volt egyben. Korai verseiben tetten érhető az útkeresés. A századfordulón Kis József támogatja költeményei megjelenését.  Akkoriban nemcsak a Hét, hanem a Gárdonyi Géza nevével fémjelzett Jövendő lapjain is találkozhattak a műveivel. Versei és novellái ugyanúgy megszólították az egyszerű olvasókat, mint az irodalmi lapok zord szerkesztőit és a legnevesebb tollforgatókat. Ahhoz persze Kaffka Margit lenyűgöző személyiségére volt szükség, hogy megbarátkozzon a korszak kiemelkedő alkotóival.1904-ben adták ki első verseit, majd a következő esztendőbe napvilágot látott híres naplóregénye, a Levelek a zárdából is. Olyan hírességek fogadták bizalmukba, mint Babits Mihály, Balázs Béla, Kosztolányi Dezső és Szabó Dezső. Miskolci otthonában igazi irodalmi szalont teremtett. Már egész fiatalon megérintette a nagyvilági élet, az ünnepelt hírességek világának csillogása, anyai nagynénje ugyanis egy ünnepelt színésznő volt.
 
Családi boldogság

Érdekes, de maga mellé párt, lelki társat nem az irodalom világából választott. Férje, Fröchlich Brúnó erdőmérnöki végzettséget szerzett. 1905-ben, egy olyan korszakban házasodtak össze, amikor csak kevesen sejtették, hogy milyen szörnyűségeket tartogat a XX. század.

Úgy tűnt, boldogság vár a két fiatalra. 1906-ban megszületett kisfiuk, László. Margit a terhesség alatt sem mondott le az irodalmi aktivitásról, akkoriban jelent meg elbeszélés kötete, A gondolkodók és egyéb elbeszélések. A következő esztendőben Fröchlichet áthelyezték Budapestre a Minisztériumba. Margit így visszatérhetett a ragyogó fővárosba, és újra bekapcsolódhatott az eleven kulturális életbe.

A boldogsága azonban nem tarthatott sokáig. A házasságuknak nem tett jót a lakhelyváltás. Elvált a férjétől, és éveken át szorgalmasan dolgozva tanárként tartotta el saját magát és gyermekét. Budapesten először Újpesten, majd Angyalföldön dolgozott, amikor pedig kikapcsolódásra és nyugalomra vágyott, legjobb, meghitt bizalmasaival és kisfiával sétálni indult a hegyvidéki erdők csendes ösvényein. Ekkor talán még nem is sejtette, hogy egy szép napon itt fog élni, itt lesz újra boldog.
 
A cikk második részében tovább kísérjük Kaffka Margit életét. Megtudhatjuk, hozott-e boldogságot második házassága, mellette állhatunk a világháború embert próbáló évei alatt, és megismerhetjük, hogy immár érett nőként milyennek látta a „boldog békeidők” alkonyát.
 
Folytatjuk…

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...