Menü
Hegyvidéki történetek

 2018-09-17

Hunyadiak a Hegyvidéken

Hunyadiak a Hegyvidéken

A 15. század két legnagyobb hatású történelmi alakja Hunyadi János és legendásan igazságos fia, Mátyás volt. Magyarország kormányzója és ifjú királya számos alkalommal járt a mai 12. kerület területén. Nem csoda, hogy emlékükkel gyakran találkozhatunk a Hegyvidék utcáin sétálva, de a régi krónikákat olvasgatva is. 

Hunyadi János, Magyarország kormányzója egy olyan korszakban állt hazánk élére, amikor sűrű, fekete felhők gyülekeztek Európa egén. A félelmetes napkeleti birodalom, Törökország nyugatra zúdította Ázsia és Észak-Afrika legvadabb népeiből toborzott seregeit. Nyugat-Európában sok király, fejedelem azonban nem figyelt fel erre a veszélyre. Egymással vetélkedtek, és hagyták, hogy a magyarok próbálják megállítani a török előrenyomulását. A sikerhez az átlagosnál jóval elszántabb, bátor és széles látókörű államférfiakra volt szükség. Szerencsére mind a kormányzó, mind pedig Mátyás ilyen ember volt.
 
Zsigmond királytól Döbrentei Gáborig

Ne gondoljuk azonban azt, hogy az 1400-as évek második fele valamilyen sötét és nyomasztó korszak lett volna hazánkban. Három emberöltővel a mohácsi vész előtt Magyarország Európa egyik jelentős hatalma volt. Amikor e gazdag és pompás birodalom élén erőskezű uralkodó állt, a magyarok nagyszerű sikereket értek el. Luxemburgi Zsigmond jelentős részben a mi támogatásunknak köszönhette, hogy elméletileg egész Európa ura, német-római császár lehetett belőle. A hazai közvélemény, de a művelt nyugati világ is az ő idejében ismerte meg Hunyadi János nevét.

Jó négyszáz évvel később fontos közgyűlést tartottak Buda, a szabad királyi főváros elöljáróságán. 1847-ben Döbrentei Gábor kezdeményezésére szépen csengő nevet kaptak a korábban csak németül megnevezett legszebb budai tájak. A közgyűlés listáján, a 19. helyen, kerületünk egyik legszebb pontja, az attól kezdve Hunyadoromnak nevezett magaslat szerepel. A döntéshozók e változást így indokolták meg: „…emlékezetére néhai Hunyady (sic!) János az ország egyik legmagasztosabb jellemű fiainak.” Manapság nem sokan tudják, de a János-hegy közelében az égre törő 349 méter magas orom Hunyadi János mellett a nagyúr két fiának is emléket állít.
 
Gyakori vendégeink

A Budai-hegység kapcsán számos legenda és mese köthető Hunyadi Jánoshoz és Mátyáshoz. A 15. században még jóval kevesebben éltek a Hegyvidéken, mint ma. A környéket sűrű erdők borították. Évszázadokon át előszeretettel jártak ide vadászni a magyar királyok. A budai Várból lóháton könnyedén el lehetett menekülni a nyári forróság elől az árnyas erdőkbe. Fent a várban a régészek alaposan megvizsgálták a régi konyhai hulladékokat. Olyan sok vadállat csontját találták meg a szemétben, hogy nyilvánvalóvá vált, királyaink étlapján előkelő helyen szerepeltek a budai erdők őzei, szarvasai, de a vaddisznó, a nyúl és persze a sok szárnyas állat is.
 
Királyi származás?

Természetes dolognak tűnik, hogy Mátyás király, fején a koronával szabadon használhatta a híres hegyvidéki vadasparkot. Antonio Bonfini és Oláh Miklós krónikái feljegyezték, hogy milyen nagy előszeretettel töltötte itt az idejét. Nem a budai várból járt le vadászni, hanem a szerény nyéki vadászház helyén épített gyönyörű kastélyt. A reneszánsz épület aranyozott teteje messzire elragyogott a déli napsütésben, így hirdetve a király dicsőségét.
Csakhogy az apja, Hunyadi János nem volt uralkodó, mégis gyakran használhatta a királyok exkluzív vadászterületét!

Erre az a magyarázat, hogy már egész fiatal korában felhívta magára Luxemburgi Zsigmond figyelmét, aki odavette maga mellé, és gondosan ügyelt a neveltetésére. A legtöbb történész úgy véli, hogy a Hunyadi család elődei a Kárpátok túloldaláról érkezett, és kun származású havasalföldi nemesek voltak. Az évszázadok során azonban számos romantikus elképzelés született arról, hogy Hunyadinak valójában Zsigmond király a vérszerinti apja. Ezzel magyarázzák azt, hogy az uralkodó hatalmas birtokokkal halmozta el „a fia” családját, és az ifjú Jánost feltűnően kedvelve mindig maga mellett tartotta. Legjobb tábornokaira bízta a katonai kiképzését, és e tudást az ifjú később remekül felhasználta a törökök ellen. Az is érdekes, hogy Zsigmond otthon hagyta a feleségét és a lányát, amikor valóra váltotta élete nagy álmát, és császárrá koronázták - Jánost viszont elvitte magával.
 
Elevenen élő emlék

A Hegylakó Magazinban korábban már részletesen beszámoltunk arról, hogy a 20. század első felében a 12. kerületet hivatalosan Mátyás király városnak nevezték el.  A belügyminisztérium 1930-ban döntötte el, hogy létrehozzák az önálló 12. kerületet. 1938-ban, vagyis nyolcvan évvel ezelőtt a közgyűlés a Hollós Mátyás Társaság javaslatára az uralkodó nevét választotta.

Döntésük oka nem csak az volt, hogy Mátyás történelmi nagysága miatt rászolgált a megbecsülésre. A király nagyon sok időt töltött a környékünkön, a vadászatait fontos diplomáciai tárgyalásokra is felhasználta. Bőkezűen támogatta a pálos szerzetesek budaszentlőrinci kolostorát. Maga is számos alkalommal megszállt náluk, hiszen a kolostorban nemcsak 500 szerzetesnek jutott kényelmes hely, hanem elegáns lakosztályokat alakítottak ki akár egy tucatnyi főúri vendég számára is. Azért is szerette ezt a helyet, mert a kolostor igazi szellemi központ volt. Híres könyvmásolói az uralkodó könyvtára számára is készítettek gyönyörűen megírt, megrajzolt köteteket. 

Romantikus történeteknek sem vagyunk híján a Hunyadiakkal kapcsolatban. János életét egy szép hegyvidéki leány mentette meg, amikor az ellenségei meg akarták ölni. Az igazságos Mátyás királyról pedig köztudott volt, hogy álruhában előszeretettel járja az országot. Biztosra vehetjük, hogy vadászkastélyából időnként titokban ellátogatott a környékre, hogy a forgalmas országút menti fogadókban első kézből értesüljön az alattvaló hangulatáról, véleményéről. Nem csoda, hogy a szigorú, de igazságos király emlékét olyan sok népmese és monda őrzi.

Ajánló