Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-01-11

Csoda Kútvölgyben – a Boldogasszony-kápolna krónikája

Csoda Kútvölgyben – a Boldogasszony-kápolna krónikája

Budapest egyik legszebb városrészében, a kerületünkben található Kútvölgyben gyönyörű kis kápolna épült a 18. században. A hívők körében az azóta is rendkívül népszerű hely napjainkban a Magyarság Engesztelő Kápolnája nevet viseli. Érdemes megismerkedni a történetével, és azokkal a megtörhetetlen hitű papokkal, akik gondoskodtak arról, hogy a környékbeli hívőknek még a legzordabb időszakokban is legyen lehetőségük a vallásuk gyakorlására. 

A 18. század derekán a Hegyvidék igencsak máséként nézett ki, mint napjainkban. A mainál jóval kiterjedtebb erdők ölelésében jól megmunkált termőföldek húzódtak. Az itt élők szorgalmát és tudását mutatja, hogy alig néhány évtized alatt sikerült eltüntetniük a török uralom pusztításának nyomait, és komoly erőfeszítések árán újjászülethetett a mohácsi vész előtt errefelé virágzó szőlészet és a borgazdálkodás. A budai hegyek lankáin megtermő szőlőből készült bor a zamata és az aromájának köszönhetően nagy népszerűségnek örvendett országszerte. Örömmel itták odafent, a budai várban, de a környékbeli csapszékekben és kocsmákban is.

A jó minőség záloga a gazdák szakértelme volt. Apáról fiúra szállt ez a tudás. Ahogy teltek az évek, egyre több gazda telepedett meg a Svábhegyen. Munka közben megszomjazva a mai Felső Svábhegyi út és a Városkúti út kereszteződésének közelében kialakított ősi kút tiszta vizét itták. Itt történt az a csoda, ami miatt felépítették a kerületünkben mind a mai napig működő Kútvölgyi Boldogasszony-kápolnát.
 
Segítő Szűz Mária

1753-ban történt, hogy egy földműves a gyermekével együtt szekérre ült. Elindultak lefelé a hegyoldalon, amikor a kocsi elé fogott állatok megriadtak valamitől és rémülten vágtatni kezdtek a keskeny földúton. A kétségbeesett szőlősgazda nem tudta megállítani a lovakat, a szekér pedig a régi kút mellé érve megbillent, oldalra dőlt és felborult. Miközben a gazda a földre zuhant, rémülten látta, hogy szeretett gyermeke a szekérről a kút kávája felé esik. A következő pillanatban a mélység elnyelte a kicsit.

A közelben járó emberek a kiabálást meghallva odarohantak, befogták a lovakat és megpróbálták megnyugtatni a gazdát. Erős kézzel le kellett fogni, mert be akart ugrani a kútba, hogy kimentse a gyermekét. A többi földműves hiába bámulta a víz tükrét, az mozdulatlan maradt. Kétségbeesésében mindenki csak arra gondolhatott, hogy a gyermek holtan hever a sötét mélységben.

Nem csoda, hogy először döbbenettel, majd pedig óriási boldogsággal vették észre, hogy a halottnak hitt gyermek ott áll, nem messze a kúttól. Áhítattal hallgatták a beszámolóját: a kicsi a szekérről valóban belesett a mély kútba, ám nem a vízbe zuhant, hanem egy fejedelmi köpenyre, ami nem engedte, hogy elsüllyedjen. A palást egy lenyűgöző szépségű hölgy válláról lógott. A svábhegyi fölművesek hívő keresztény emberek voltak, így gyorsan elterjedt közöttük, hogy a társuk gyermekét maga Szűz Mária mentette meg.
 
A Boldogasszony kápolnája

A csoda boldogsággal töltötte el az itt élőket. Hálájukat és örömüket azzal mutatták ki, hogy Szűz Mária tiszteletére egy kis kápolnát építettek. A gyermek megmenekülésének híre széles körben elterjedt, a kápolna pedig jelentős zarándokhellyé vált. A hívők nemcsak a környékről, de az ország messzi vidékeiről, sőt külhonból is érkeztek ide.

A Galgóczy utcai telket 1969-ben vásárolta meg a katolikus egyház, a hívők adták össze az ehhez szükséges pénzt. A kápolna élére Regőczi István atya állt, akinek az irányításával komoly felújító munka vette kezdetét. Megőrizték mindazt, ami megmaradt a kétszáz éves épületből, például az eredeti vasajtót. Ekkor épült egy nagyobb kiterjedésű faépület is.

Regőczi Istvánt jó okkal nevezték Isten vándorának. Élete során számos megpróbáltatásban volt része, de végig kitartott keresztény hite mellett. Az elesettek, az árvák és a magatehetetlen öregek elszánt védelmezője volt. 1918-ban kis híján az életét vesztette, amikor a spanyolnátha pusztított hazánkban. Nyolc éven át élt egy szegényházban, majd nagy utat megtéve Belgiumba került. Ott avatták pappá. Visszatért Budapestre és árvaházat nyitott a háborús árvák részére. 1947-ben az a hamis vád érte, hogy külföldi kém. Csak 1953-ban szabadult a börtönből. 1956-ot követően hat templomot is épített, és tovább nevelte az árvákat. 1969-ben újra börtönbe zárták, ahonnan végül Casaroli érsek segítségével sikerült kiszabadulnia.

Húsz évvel később megtalálta a helyét az új világban: minden csütörtökön este rózsafüzért mondott a Regnum Marianum helyén álló keresztnél, mégpedig a szabadságért, a családokért, az édesanyákért. 2000-től kezdve egészen a haláláig a Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesület egyik vezetőjeként tevékenykedett.
 
A kápolna megújulása

A rendszerváltás lehetővé tette, hogy a hívők még szebbé tegyék szeretett kápolnájukat. 1990-ben Katona István szentelte fel a Magyarság Engesztelő Kápolnája gyönyörű, új kőépületét.

A közeli kutat – ahol 1753-ban megtörtént a csoda – felújították, kőfalat és egy kis kerengőt kapott, amelynek falára belga zarándokok által ajándékozott carrarai márványból készült 12 keresztúti állomás domborműve került, így a zarándokok ma már végigjárhatják a keresztút állomásait.

Szintén őket várja 1998 óta a „Táborhegyen” a zarándokház, amelynek épületében kialakították Mindszenty József bíboros emlékszobáját. Érdekesség, hogy Regőczi atya a világháború után többek között azért került börtönbe, mert rendszeresen imádkozott Mindszentyért. 2015-ben az ő emléktáblája is felkerült a kápolna falára. Ellátogatva ide, érdemes megemlékeznünk erről az erőshitű, aranyszívű, az elesetteket önzetlenül támogató, nagy hatású papról.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...