Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-02-07

Összefogás és világszínvonal – a svábhegyi fogaskerekű története

Összefogás és világszínvonal – a svábhegyi fogaskerekű története

A magyar főváros tömegközlekedésének igazi érdekessége a kerületünkben működő fogaskerekű vasút. Ennek létrejöttében komoly szerepet játszott egy svájci mérnök, Cathry Szaléz Ferenc. Az Alpok fia dolgozni jött a Hegyvidékre, de végül Magyarországot választotta új hazájául. Emléktábláját az Eötvös út 1. falán láthatjuk. 

A budai hegyek a 19. század közepe óta népszerű kirándulóhelynek számítanak. Először csak a környékbeliek élvezték itt a friss levegőt és a zöld erdők látványát, később azonban már a budai és a pesti polgárok is örömmel eljöttek ide. A Svábhegy népszerűségét fokozta, hogy mind gyakrabban pihenték ki itt hétköznapjaik fáradalmait a legnemesebb magyar művészek, írok és színészek. A tehetősebbek földet vásároltak a Svábhegyen, és hamarosan megkezdődött az építkezés.

A fejlődésnek erős lendületet adott a kiegyezés, valamint Buda és Pest lakosságának látványos gyarapodása. 1868-tól kezdve a Lánchídtól a kirándulók már lóvasúton is feljuthattak a Hegyvidékre. Ez a közlekedési eszköz akkoriban már széles körben elterjedt egész Európában. Sík területen gond nélkül szolgálta az utazóközönséget, ám a meredek hegyoldalak igen komoly fejtőrést okoztak azoknak, akik ott is szerették volna megoldani a tömegközlekedés problémáit. A leghatékonyabb megoldásra a svájciak jöttek rá.
 
A világ élvonalában

Cathry Szaléz Ferenc az alpesi országból érkezett hazánkba. Mérnökként jól ismerte a gőzvontatású vasutat, és komoly jártasságra tett szert a hegyi építkezések során. Európában először 1871-ben alkalmaztak fogaskerekű vasutat, mégpedig Svájcban, Vitznau és Rigi között. Két évvel később a világszínvonalú technikai megoldás tervezője és kivitelezője úgy döntött, hogy Magyarországon is fogaskerekű vasutat épít. 

A svábhegyi pálya a világ harmadik ilyen vasútja volt, így elmondhatjuk, hogy a Hegyvidék ezzel bekerült a korszak tömegközlekedésének élvonalába. A svájci cég vezetője, Nikolaus Riggenbach feltaláló is volt, ő fejlesztette ki a Riggenbach-rendszerű fogas létrát.

Ez a megoldás azzal az előnnyel járt, hogy a segítségével megbízhatóan fel lehetett jutni a meredek hegyoldalakra, és télen, hóban, fagyban, viharban is biztonságos a lefelé vezető út. A hagyományos lóvasút erre nem lett volna képes.

Ekkor érkezett Budapestre egy harminckilenc éves mérnök, Cathry Szaléz Ferenc, aki komoly feladatot kapott. Neki kellett levezényelnie az első magyar fogaskerekű vasútvonal megépítését. A vonal legfontosabb hazai támogatója Széchenyi Ödön gróf volt. Bár a Svábhegy nem olyan meredek, mint az Alpok csúcsai, a két végállomás között még így is 264 méter volt a szintkülönbség. Ha a Városmajorban felülünk az egyik szerelvényre, akkor a svábhegyi állomásig 2883 méteres utat teszünk meg. Az állomásépület kialakításakor a Magas-Tátrában népszerű stílust alkalmazták.

A vonal átadására kevesebb, mint egy évvel az első kapavágás után, 1874 júniusában került sor. A munkálatokat kizárólag magántőke bevonásával végezték el. Az építtetők olcsón megvásároltak kétszáz telket a környéken, mert biztosra vették, hogy azoknak hamarosan felmegy az ára, ahogy a vasút beindul. A járműpark három svájci gőzmozdonyból, tíz személykocsiból és három teherkocsiból állt. A korabeli lapok lelkesen számoltak be a világszínvonalú közlekedési eszköz beüzemeléséről, és már az első nap rengeteg kíváncsiskodó érkezett, hogy ilyen újszerű módon jusson fel a hegy csúcsára. Az utasoknak nagyon tetszett, hogy a peronok magasak, így a vasútállomásoktól eltérően, kényelmesen szállhatnak be a szerelvényekre. A Városmajorban összehangolták a fogaskerekű és a lóvasút menetrendjét, így a kirándulók zökkenőmentesen juthatnak tovább.

Cathry Szaléz Ferencnek nagyon megtetszett Magyarország. Barátságos, vendégszerető embereknek találta az itt élőket. A Hegyvidék különösen elnyerte a tetszését, és úgy döntött, hogy itt telepedik le. Házat épített magának, mégpedig a vasúti pálya közelében. A Cathry-villába később az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció apácái költöztek be. A magyarok is rokonszenvesnek találták a svájci férfit, aki sokat tett szűkebb környezetéért. Bőkezűen támogatta például az első svábhegyi iskola megalapítását.

Új hazájában nem kellett unatkoznia: számos új megbízást kapott, így többek között részt vállalt az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria-híd és a pozsonyi Öreg-híd megépítésében is. Leszármazottai közül Cathry Szaléz nem a mérnöki hivatást választotta. Hegedülni és zongorázni tanult, és húsz évesen már operettet is írt. Köztiszteletben álló nagyapja 1901-ben hunyt el. A Farkasréti temetőben temették el, ahol sírját oszlopon álló mellszobra díszíti.
 
Továbbá fejlesztések

1890-ben meghosszabbították a vonalat, így egészen a Széchenyi-hegyig fel lehetett „fogasozni”, a pálya végleges hossza pedig 3733 méter lett. 1926-ban a főváros tulajdonába került, és megkezdődött a korszerűsítése. A villamosított vonalat 1929-ben adták át. Negyven évvel később került sor a következő teljes körű felújításra, attól kezdve már nem a régi Riggenbach-féle rendszert használták, hanem az Emil Strub által kifejlesztett fogas sínt.

A Budapesti Fogaskerekű Vasút továbbra is óriási népszerűségnek örvend. Bár lassabb, mint a korszerű buszok, de a legzordabb téli időkben is megbízhatóan közlekedik. Ráadásul az ablakain kinézve festői tájat, gyönyörű épületeket és barátságos XII. kerületi utcákat láthatunk.
 
A közeljövő változásai

A hegyi tömegközlekedést javítása érdekében, a Normafa rehabilitációja kapcsán a Hegyvidéki Önkormányzat a fogaskerekű vasút felújítását és útvonalának meghosszabbítását tervezi.
 
Az Eötvös út 48–50. alatt található, helyi védettséget élvező, régi villaépület teljesen megújul, itt lesz a Normafa Park és később a fogaskerekű vasút felső fogadóközpontja, azaz egy új látogató- és információs pont. A tervek elkészültek, a villaépület megőrzése és helyreállítása településképi és történeti szempontból is jelentős szerepet tölt be, ezért annak rehabilitációja kiemelten fontos részét képezi a fejlesztéseknek.
 
A védett villaépület mellett egy új, környezetbe illő, faburkolatú épület létesül, amely a Normafa irányába, valamint a később meghosszabbítandó fogaskerekű vasút végállomásához vezeti a gyalogosforgalmat. A főépülettel párhuzamosan gyalogossétány vezet majd, amely összefűzi a területen található épületeket. A látogató- és információs pont egész évben büfével, kis étteremmel, öltözőkkel, csomagmegőrzővel, sportszerkölcsönzővel, turistainformációs szolgáltatással várja majd a Normafához érkezőket.
 
Ahhoz, hogy hosszú távon jelentősen csökkenjen a Normafa autósforgalma, elengedhetetlen a közösségi közlekedés fejlesztése, a fogaskerekű vasút korszerűsítése, valamint a Normafáig és a Széll Kálmán térig történő meghosszabbítása. A tervek elkészültek, az engedélyeztetés folyamatban van. A Hegyvidéki Önkormányzat a fővárossal közösen keresi a finanszírozáshoz szükséges forrást.

Ajánló
Ajánló
A tudás és a hit harmóniája – Dienes Valéria emlékezete

A tudás és a hit harmóniája – Dienes Valéria emlékezete

A II. világháború előtt tizenöt éven át kerületünkben élt és dolgozott egy nagyszerű...

Kilencven év a haza szolgálatában – dr. Báthory Katalin

Kilencven év a haza szolgálatában – dr. Báthory Katalin

Kerületünk díszpolgárjai között számos olyan kimagasló személyiséget találunk, akik...

Radnóti béke szigete - az Istenhegyi kert

Radnóti béke szigete - az Istenhegyi kert

A Hegyvidék környezete, különleges levegője és polgári miliője a 19. századtól kezdve...