Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-02-11

Egy magyar hazafi – Hajnóczy, a jakobinus

Egy magyar hazafi – Hajnóczy, a jakobinus

Kerületünkben egy utca és emléktábla őrzi Hajnóczy József 18. századi magyar jogász, író és műfordító nevét. E kiemelkedően tehetséges gondolkodó ragyogó pályát is befuthatott volna a császár szolgálatában, ám ő úgy döntött, hogy a társadalmi haladás fontosabb az uralkodó kegyénél. Vakmerőségéért az életével fizetett. 

1795 májusában rengeteg császári katona vonult ki a mai Vérmezőre. Ott, a budai vár árnyékában végezték ki a magyar jakobinusok mozgalmának számos vezető tagját. Az akkori közvélemény meglepődve és értetlenséggel követte a drámai eseményeket. Kevesen tudták pontosan, kik is álltak a hóhér elé, és az sem volt világos, hogy mi volt a titkos összeesküvés célja. Ezekről a kérdésekről részletesen írtunk decemberben. 
 
A tehetséges ifjú

Hajnóczy József a korszak legtehetségesebb magyar gondolkodói közé tartozott, ha nemesi családban születik, akkor valószínűleg csillogó pályafutás és siker várt volna rá. A francia forradalom idején ugyanis a bécsi udvarnak égetően nagy szüksége volt tehetséges hivatalnokokra, jó szervezőkre, ám a császár környezete nem bízott a polgári származású alattvalókban. Hajnóczy egy Modor nevű kisvárosban, Pozsony közelében született, apja szigorú, evangélikus lelkész volt.

Hajnóczy Sámuel korán felfigyelt a gyermek tehetségére, és a lehető legtöbbet akarta kihozni belőle. Az ifjú József szorgalmával és éles eszével jó benyomást tett a tanáraira is, így mindenki támogatta, hogy egyetemre menjen és jogot tanuljon. Az 1700-as évek második felében a papi hivatás mellett az ügyvédség volt az a pálya, ahol egy polgári származású fiatalember komoly karriert futhatott be. 
 
A megbízható hivatalnok

Hajnóczy az egyetem után úgy döntött, hogy nem ügyvédként kamatoztatja tudását, hanem Forgách Miklós nyitrai főispán magántitkára lesz. Ez a fontos elhatározás új mederbe terelte az életét. A gróf alkalmazásában olyan ajtók is feltárultak előtte, amelyeken korábban sosem léphetett volna be. Személyesen is megismert számos magyar arisztokratát, valamint a Habsburg Birodalom főtisztviselőit. Egyre jobban megértette, hogyan működik az államgépezet, és fokozatosan feltárultak előtte az ország gondosan eltitkolt nehézségei. A francia enciklopédisták munkái felnyitották a szemét.

Pályafutásának következő állomása az volt, amikor 1779-ben Széchenyi Ferenc gróf somogyi főispán ügyvédje lett. A híres Széchenyi István édesapja a legbefolyásosabb magyar főnemesek közé tartozott, és bejárása volt a császári udvarba is. Amikor kinevezték horvát bánná, magával vitte Hajnóczyt is. Szorgalmával, megbízhatóságával számos új barátra tett szert.

1786-ban Hajnóczy feljutott pályafutása csúcsára. A császár királyi tanácsossá léptette elő, és bár nem volt nemes ember, kinevezte Szerém vármegye alispánjává. Ebben az évben megnősült. Joggal gondolhatta azt, hogy családi boldogság és szakmai siker vár rá élete következő szakaszában. A sors azonban ehelyett egyre keményebb megpróbáltatásokat talált számára.
 
A vihar kapujában

Miközben Hajnóczy sikeres hivatalnokként dolgozott, Franciaországban egyre feszültebbé vált a politikai helyzet. A polgári erők a korábbi mérsékelt követelései helyett mind radikálisabb változásokat követeltek. Nézeteik gyorsan eljutottak a Habsburg Birodalomba is. Hajnóczy személyes kapcsolatban állt a legjelentősebb hazai gondolkodókkal, történészek, irodalmárok, jogtudósok, egyetemi tanárok voltak a barátai. Zágrábban ezenfelül belépett a szabadkőművesek közé. 

A francia forradalom megdöbbentette és megrémítette az európai uralkodókat. Egyre keményebb intézkedéseket foganatosítottak azért, hogy Ausztriában, német földön vagy Oroszországban ne ismétlődhessenek meg a párizsi események. A gyanakvásuk nem is volt alaptalan, mivel Magyarországon is egyre többen gondolták azt, hogy eljött a forradalmi változás ideje. Közéjük tartozott Martinovics Ignác, az egykori császári titkos ügynök is. 
 
Pusztító vihar

A magyar jakobinusok vezetője viharos múltú alak volt, akinek megítélése mind a mai napig megosztja a történészeket. Pesten egy szabadkőműves páholyban figyelt fel Hajnóczyra. A közismert hivatalnok ideális jelöltnek tűnt Martinovics szemében, a megelőző évek eseményei ugyanis csúnyán megviselték Hajnóczyt. Meghalt a felesége, ő maga is súlyosan megbetegedett, és elveszítette magas beosztását, mivel nem volt nemes.

Egyre többet foglalkozott a francia forradalom eseményeivel. Mind nyíltabban kritizálta a bécsi udvart és a begyepesedett magyar nemességet. Hiába ajánlották fel neki, hogy nemesi rangra emelik, ekkor már nem akart bekerülni ebbe a társadalmi rendbe. 1793 májusában Martinovics beszervezte a titkos összeesküvők közé, Hajnóczy pedig igazgatóként vezető szerepet játszott a szervezkedésben.

I. Ferenc császár személyesen is elolvasta több írását és névtelenül kiadott politikai munkáját. Ezeket Bécs olyan veszélyesnek tartotta, hogy a titokzatos szerzőre uszították a titkos rendőrséget. Párizsban ekkor már a jakobinusok voltak az urak, kivégezték XVI. Lajos királyt, és könyörtelen diktatúrát vezettek be.

Mindezen események hatására Bécsben elrendelték a legszigorúbb fellépést az összeesküvők ellen. A császárvárosban letartóztatták Martinovicsot, aki semmit sem titkolt el a nyomozók elől.

Augusztus 16-án késő éjjel elfogták Hajnóczyt is. A vizsgálati anyagokból jól látszik, hogy Hajnóczy nem felforgató volt, hanem a haza javát akarta szolgálni. Tisztelte a magyar történelmet és reformokat akart, nem jakobinus terrort. A szemtanúk elmondták, hogy hűvös nyugalommal, arcán szelíd mosollyal állt a hóhér elé. Könyvtárát és feljegyzéseit a hatóságok lefoglalták, ezeket a történelmi ereklyéket ma a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.

Ajánló
Ajánló
Az aranyszívű katona – egy tábornok árvaháza

Az aranyszívű katona – egy tábornok árvaháza

A 19. század utolsó évtizedeiben, itt, a XII. kerületben működött Magyarország egyik...

Kutatás a senki földjén - a magyar jakobinusok elfelejtett sírjai

Kutatás a senki földjén - a magyar jakobinusok elfelejtett sírjai

A 18. század végén a francia forradalom eszméi Magyarországra is eljutottak. A magyar...

Szerelem a Svábhegyen – miért veszett össze Petőfi Sándor és Jókai Mór? Második rész

Szerelem a Svábhegyen – miért veszett össze Petőfi Sándor és Jókai Mór? Második rész

1848. március 15-én kitört a magyarok forradalma. Jókai Mór azonban nem csak a...