Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-03-12

A Gloriette megmentése

A Gloriette megmentése

Végigsétálva a XII. kerületi Széchenyi-emlék úton, egy nagyon szép, ráadásul igencsak fordulatos történetű műemléket találunk. A kilátó építménye eredetileg a mai Hősök terén, a Városligetben állt. 1897-ben már elrendelték a lebontását, amikor néhány hegyvidéki polgár úgy döntött, hogy megmenti. A századfordulót követően az új otthonra talált Gloriette a Széchenyi-hegy egyik igen népszerű kiránduló- és emlékhelye lett.

1860-ban tragikus körülmények között elhunyt Széchenyi István gróf, a reformkor kimagasló jelentőségű államférfiúja. Halála megrázta a honi közvéleményt, az emberek úgy érezték, hogy véget ért egy fontos történelmi korszak. A Magyar Királyság területén a hazafiak számos helyen emlékeztek meg a gróf munkásságáról. Nem volt ez másképp itt nálunk, a Hegyvidéken sem. A mai Széchenyi-hegy korábban a Svábhegy része volt, azonban a környékbeliek úgy döntöttek, hogy az elhunyt grófról, „a legnagyobb magyarról” nevezik el. A névadó ünnepség során egy oszlopot állítottak, majd a következő esztendőben egy kőpad is került mellé.
 
Egy ezredév emlékezete

Közben a Széchenyi-hegy alatt elterülő nagyvárosban fontos változásra került sor, Magyarország kiegyezett a Habsburg uralkodóval. Megkezdődött egy olyan dinamikus fejlődéssel teli korszak, amelyről pár évvel korábban még álmodni sem mertek volna az emberek. 1868-ban a városban számos helyen építkeztek. Amikor Zsigmondy Vilmos geológust azzal bízták meg, hogy a Városligetben fúrjon artézi kutat, még senki sem sejtette, hogy ennek a döntésnek komoly következményei lesznek a Duna túloldalán, a Hegyvidéken is. A kút 1895-ig zavartalanul működött, miközben Magyarország és Budapest is rohamosan fejlődött. Komoly mozgalom indult azért, hogy nemzetünk méltóképpen ünnepelje meg a honfoglalás ezredik évfordulóját, a millenniumot.

Miközben lassan, de biztosan tartott a nagyszabású rendezvénysorozat előkészítése, Ybl Miklós egy ideiglenes kútházat épített Zsigmondy kútja fölé. Ez a két lépcsősoros, kupolás építmény a Gloriette nevet kapta. A Városligetbe látogatok azonban nem túl sokáig örültek neki, megkezdődött ugyanis a ma is ismert Hősök tere kialakítása.

Hiába nézett ki egész jól a kútház, a megújuló Városligetben nem maradt számára hely, a hatóságok éppen ezért elrendelték a lebontását. A Gloriette örökre eltűnt volna a múlt ködében, ha nem fog össze érte néhány hegyvidéki polgár.
 
Új helyen, új szerepben

A nyolcszög alaprajzú építmény orom mezőjének feliratából egyértelműen kiderül, hogy elődeink miért ragaszkodtak a Gloriette megmentéséhez:
„Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar dicsőségére, Ybl Miklósnak ezt az alkotását az artézi kúttól idehozták 1898-ban Márkus József főpolgármester, Halmos János polgármester idejében”. Annak idején a lépcsősorok között egy medencében csillogott a víz. Ezen a helyen ma 1991 óta Széchenyi bronz mellszobra várja a látogatókat.

Érdeklődőkben régen sem volt hiány. Az épületet megmentő Svábhegyi Egyesület olyan helyet választott ki, ahonnan annak idején lenyűgöző kilátás nyílott a Dunára és a magyar fővárosra. Az emlékhely áthozatala, felépítése és megnyitása voltaképp feltette a koronát a korábbi erőfeszítésekre. Széchenyi István születésének századik évfordulóján avatták fel Stróbl Alajos szobrát.

Az avatáson személyesen részt vett a kerületünkben elő Jókai Mór. Elmesélte a 19. század nagy részén átívelő, páratlan életútja egyik fontos epizódját, azt, hogy ifjú emberként harminc évvel ezelőtt ő is itt állt a hegyoldalon, amikor annak új nevet adtak. Felhívta a fiatalok figyelmét arra, hogy a Svábhegyen azóta milyen elképesztő fejlődés ment végbe. Korábban itt minden csupán vadon volt, mára viszont „a környék nyaralóvárossá emelkedett, díszes kastélyokkal, iskolával, vasúttal, vízesésekkel, vendéglőkkel, távíróval”. 

A Rege út torkolatától nem messze található a Széchényi emlékmű. Jókai jól látta a helyzetet; 1895-re kerületünk tényleg a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye lett. Ebben szerepet játszott az is, hogy átadták a fogaskerekű új szakaszát, így a nyugalomra és kikapcsolódásra vágyók gyorsan felérhettek ide.

1935 után korszerű üdülőszállodák jelentek meg a környéken, ráadásul a közelben alakították ki egész Európa legszebb és legkorszerűbb golfpályáját. A világ leghíresebb játékosai a nagyváros szívéhez egész közel, mégis nyugodt környezetben játszhattak.

Ha pedig kicsit többet akartak megtudni Magyarország múltjáról, akkor a rövid séta után már is ott állhattak a csodálatos látványt nyújtó és az új helyén nagy népszerűségnek örvendő Gloriette-nél.

Ajánló
Ajánló
Kossuth elfogatása és szobra Zugligetben

Kossuth elfogatása és szobra Zugligetben

Kevesen tudják, de Zugligetben található Budapest első Kossuth szobra, mely mind a mai napig...

A történelem keresztútján – testvérvárosunk, Arad

A történelem keresztútján – testvérvárosunk, Arad

Arad évszázadokon át fontos, bár néha tragikus szerepet játszott a magyar történelemben....

Öt hónap teljes magány – Glatz Oszkár festőművész

Öt hónap teljes magány – Glatz Oszkár festőművész

A nagybányai festőiskola egyik kiemelkedő alkotója, Glatz Oszkár közel harminc éven...