Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-04-23

A Hegyvidék legöregebb háza

A Hegyvidék legöregebb háza

A budai erdők mélyén többé-kevésbé még mindig áll egy 18. századi majorsági épület, a Czillich/Zerkowitz major, amely egész Budapestet tekintve is kuriózum. A majorság birtokát jelző határkő is megtalálható a Normafától a Szent Anna-rét felé vezető sétaút mentén, F. Z. 1773 felirattal, ami az állítás dátumára és a birtokos nevére utal. 

A Hegyvidéken a 19. század derekáig főleg erdőségek és szőlőművelési területek voltak. Az ezt megelőző időkről leginkább csak a legendák, az elnevezések és egy-egy régi romos lak vagy kút tesznek tanúbizonyságot. A 17. században a várossal határos területek még szinte teljesen lakatlanok voltak. A budai hegyek a török kiűzését követően kerültek Buda városának tulajdonába, de csak a 18. században jelentek meg az első épületek ezen a vidéken. A mai XII. kerület területét a Tabánban élő rác és a Budára újonnan betelepített német lakosság vette birtokba. 
 
A törököktől visszafoglalt budai vár hadműveleteinek során elpusztult szőlőket újraültették, és elkezdték művelni a földeket. Zugligetben az 1700-as évek második felében jelent meg először összefüggő településmag, ami a Budakeszi és Buda között húzódó hegyi út mentén épült majorságokból alakult ki. A városok egyre növekvő zsúfoltsága, a kedvezőtlen higiéniai viszonyok, a sorozatos járványok hatására, aki tehette, a természet felé fordult. 
 
A pest-budaiak vasárnapi és ünnepi kirándulásaik a 18. század végétől legtöbbször a Zugligetbe vezettek, ahol általában egy vendéglő volt a célállomás. A majorságok állandó lakói hosszú ideig csupán vincellérek, kapások, napszámosok, korcsmárosok voltak, miután a birtokok tulajdonosai legtöbbször Budán vagy Pesten laktak, és csak megpihenni jártak ki a budai hegyekbe. Az itt álló majorságokban nem csak vendéglátó tevékenység folyt, hanem a későbbi tulajdonosaik bővítették, újították azokat, és villákat, nyaralókat építtettek fel területeiken. 
 
Az első lakóházak a 18. század közepe táján épültek a Zugligetben. Egy 1760 körül készült térkép szerint hat épület állt a Budakeszit Budával összekötő út közelében, a mai Szilassy, Janka és Béla király úton. A legelső házak ezen a területen épültek fel. Ez a Budakeszit Budával összekötő út érintette a Disznófő-forrást, a Szent Anna-kápolnát és Makkosmáriát is. Az első épületek közül napjainkban mindössze kettő áll még Zugligetben. Az egyik, a Czillich- vagy a későbbi nevén Zerkowitz-major a Janka út 4. szám alatt, a másik, a Juhász-major az Árnyas út 40. alatt található. A kettő közül a Janka úti a régebbi, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Czillich-major a XII. kerület legöregebb, ma is létező lakóépülete. A több mint 250 esztendős épület megmaradása – egész Budapestet tekintve is – csodaszámba megy, ami a parasztbarokk építészet egyedülálló emlékét őrzi, az erdő közepén.
 
Az egykori majorosház pontos építési dátumát nem ismerjük, de az 1760-70-es években készülhetett, Czillich (Zillich) Ferenc budai ügyvéd építtette, innen az elnevezése. A majorság hatalmas területet foglalt magában a maga 49 holdjával, amibe nagy rét és erdőbirtok is tartozott, egészen a hegygerincig. A birtok határköve ma is megtalálható a Normafától a Szent Anna-rét felé vezető sétaút mentén, F. Z. 1773 felirattal, ami az állítás dátumára és a birtokos nevére utal. A vegyes, zúzott kő és téglafalazatú, L alaprajzú, a lejtős terepen hátsó falával a földbe épült ház lényegében megőrizte eredeti, XVIII. századi formáját, kivéve az egykori zsindelytetőt, amelyet időközben palára cseréltek. A térképeken L alakú épületet láthatunk, amely kisebb hozzáépítésekkel bár, de napjainkra is megmaradt. 
 
Egykor az épület hosszabbik szárnyában kapott helyet a lakószoba és a konyha, a rövidebbikben pedig az istálló. Olyan eredeti megoldások láthatók rajta a mai napig, mint például az istálló szénaledobó nyílása vagy a konyha mennyezetében meglévő lyuk, amit a padlástérben kialakított füstölő eléréséhez használtak. Minden bizonnyal eredetiek a szobák mennyezeti gerendái is. A családi hagyomány szerint Kossuthot 1837-ben itt tartóztatták le. Ez ugyan nem felel meg a valóságnak, miután az Istenszeme fogadóban tartóztatták le, az azonban lehetséges, hogy Kossuth a közeli fogadóból egyszer-egyszer átlátogatott ide, hiszen személyes ismeretségben állhatott a Zillich családnak a reformmozgalomban részt vevő tagjaival. 
 
A major fennmaradását részben talán annak köszönheti, hogy másfél évszázadon keresztül egy család birtokában volt. Amikor a Czillich-leszármazottak 1901-ben eladták a házat, Zerkowitz Imre vásárolta meg, akinek utódai még a kilencvenes években is ott laktak. Zerkowitz Imre is ügyvédként dolgozott, a majorságot pedig nyaralónak használta, ahol kertészetet és méhészetet rendeztek be. Érdekesség, hogy a major birtokbavételekor Zerkowitzék régi, földbe ásott vízvezetékcsöveket találtak. Azt gondolták, hogy a Városkút forrásházához hasonlóan ezek is a Mátyás király korabeli vízvezetékrendszer darabjai, azonban ez nem nyert bizonyosságot, arra viszont egyértelműen rávilágított a lelet, hogy a Disznófő-forrás vize föld alatti vízcsövekben jutott el a környékbeli majorságokba. 
 
Az épület jelenleg elhanyagolt állapotban áll. Többször is hajléktalanok vették birtokba, annak ellenére, hogy 1996-tól helyi védettséget élvez, 2001 óta pedig – a Zugligeti Egyesület közbenjárásával – országos műemlék lett. 2006 karácsonya előtt kiégett a ház közepe egy cigarettacsikk miatt, és a régi épület külső állapotából már csak egy eredeti ablakrészlet maradt meg.

A terület egy része az önkormányzat tulajdonát képezi, ezért tervben van a terület és a régi majorsági épület megmentése, miután fontos épített örökségünk, hiszen egyedüliként maradt fenn a 18. századból, jelentős átépítések nélkül. Az elképzelt tervek szerint a 18. századi lakóház egy állomása lenne a Fácánosból induló tanösvénynek, ahol a látogatók és a gyerekek megtekinthetnék, hogy hogyan működött egy igazi majorság az 1700-as évek végén. Azért is lenne izgalmas egy ilyen kialakítása a területnek, mert ezen a vadregényes helyen, a Tündérvölgyi útig tavasszal kökörcsinek tízezrei virágzanak, amelyek még vonzóbbá teszik az egykori majorság területét.

Ajánló
Ajánló
Kossuth elfogatása és szobra Zugligetben

Kossuth elfogatása és szobra Zugligetben

Kevesen tudják, de Zugligetben található Budapest első Kossuth szobra, mely mind a mai napig...

A történelem keresztútján – testvérvárosunk, Arad

A történelem keresztútján – testvérvárosunk, Arad

Arad évszázadokon át fontos, bár néha tragikus szerepet játszott a magyar történelemben....

Öt hónap teljes magány – Glatz Oszkár festőművész

Öt hónap teljes magány – Glatz Oszkár festőművész

A nagybányai festőiskola egyik kiemelkedő alkotója, Glatz Oszkár közel harminc éven...