Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-05-07

A magyar kártya titkai – amiről a makk 7-es mesél

A magyar kártya titkai – amiről a makk 7-es mesél

A Kiss János altábornagy utcában sétálva könnyen a szemükbe ötlik a Makk Hetes vendéglő cégére. Ez név az ország sok részéről, számos irodalmi műből is ismerős lehet. Vajon mitől ilyen népszerű ez a kártyalap? Milyen titkokat, érdekességeket rejt a híres magyar kártya?

Most, hogy végre itt az igazi tavasz, és gyakran nagyon kellemes az idő, érdemes jókat sétálni a Hegyvidék barátságos, nyugodt utcáin. Kerületünkben számos remek étterem, vendéglő várja azokat, akik szeretnének jót enni és inni. A Makk Hetes vendéglő előtt megállva elgondolkozhatunk azon, hogy miért neveztek el Budapesten, Szentgotthárdon, Egerben, Sárospatakon, Mezőberényben, Tokajban, Nemesgulácson, Dunaharasztiban, Tótkomlóson és még számos más helyen a Kárpát-medence magyarlakta területein sörözőket, presszókat, kocsmákat, éttermeket, borozókat és vendéglőket erről a kártyalapról.
 
Ahhoz, hogy választ kapjunk erre a kérdésre, vissza kell mennünk a 19. századba, hogy besétálhassunk Schneider József pesti kártyafestő boltjába. 1836-ban ugyanis ott született meg Magyarország legnépszerűbb és Európa számos részén is jól ismert kártyája. A hagyományosan 32 vagy 36 lapos paklit örömmel használták a régi Monarchia minden részén, de elterjedt Németországban és Svájcban is.

A távoli földrészeken ugyan nem ismerik olyan jól, mint a francia kártyát, ám ha Ausztriában, Csehországban vagy a hazánkkal szomszédos országokban járunk, akkor ott szinte mindenki régi ismerősként üdvözli a kártyalapok szereplőit. 
 
Svájci vagy magyar?

Hazánkban először Budán készítettek kártyákat, Cappernel Ferenc már 1736-ban ezzel kereste meg a kenyerét. Magyaros motívumok, például a délceg huszár alakja pedig még a német kártyákon is felbukkantak. Igazi érdekesség, hogy az ász lapokról a négy évszak köszön vissza ránk.

Talán meglepő, hogy az ábrázolt történelmi személyek nem honfitársaink, hanem svájciak. A makk felsőről a híres Tell Vilmos néz le ránk, kezében a nyílpuskájával. Német nyelvterületen, valamint Angliában is éppen ezért gyakran nevezik Tell-kártyának az ilyen paklikat.

Dédapáink hívták kétfejű kártyának is, mivel a történelmi szereplőket csak deréktól fölfele ábrázolták, viszont szimmetrikusan fejjel lefelé és felfelé is. Az 1848-as forradalom előtt itthon széles körben elterjedtek Schneider József és Chwalowsky Ödön rajzai. Nekik köszönhetjük az évszakos ászokat. A kiegyezés koráig e lapokat annyira megkedvelték a birodalom népei, hogy attól kezdve a legtöbb kártyagyár csak ezeket akarta használni.

Jó oka volt annak, hogy Schneider a svájci szabadságharc alakjait festette a kártyáira. Az osztrák cenzúra ugyanis valószínűleg nem engedte volna, hogy magyar forradalmárok, például Vak Bottyán, Rákóczi Ferenc vagy éppen Thököly Imre szerepeljenek rajta. Igen valószínű, hogy még így is éppen a Habsburg- és zsarnokságellenes kicsengése miatt lett annyira népszerű a magyar hazafiak körében.

A makk 7-esnek köszönhetjük, hogy tisztában vagyunk a magyar kártya eredetével. Németül erre a lapra írták fel, hogy Joseph Schneider készítette a paklit Pesth városában. Az eredeti pakli ritka példányait féltve őrizték a szabadságharc bukása után. Valószínűleg emigráns hazafiak vitték magukkal külföldre, például Angliába. Az ilyen eredetű pakli óriási értéket jelent a gyűjtők számára.

A bécsi metszetkészítők is bekapcsolódtak a jó üzletbe, a biedermeier idején születtek meg például a ma is ismert királyképek. Érdekes, hogy a tök valójában nem egy zöldséget ábrázol, hanem azt a pici csengettyűt, amit a középkorban a vadászsólymok nyakába kötöttek. 1
896-ban a millenáris tiszteletére újra megjelent az Első Magyar Kártyagyár paklija, amelynek a lapjain a magyar kormány tagjai, valamint hazai költők és politikusok szerepeltek.
 
Titkos szimbólumok

A kártyalapok rajzai és jelképei remek lehetőséget jelentettek titkos üzenetek továbbadására. 1848-ban Európa számos országában volt forradalmi a hangulat. A hatóságok feszülten figyelték az új kártyapaklikat, mert attól tartottak, hogy azok lázító, titkos jelképekkel vannak tele. Részben igazuk is volt. A piros a papságot jelképezi, a tök a nemeseket, a zöld a polgárokat, a makk pedig a parasztságot.

Hazánkban a jobbágyoknak 1588-ig nem szabadott kártyázniuk. Az egyházi hatóságok elítélték, „az ördög bibliájának” tartották, és sokszor megpróbálták betiltani vagy korlátozni, de az emberek ragaszkodtak ehhez a népszerű időtöltéshez. Volt, aki pénzben játszott, míg mások gyufaszálban vagy éppen babszemben, vagyis csupán a játék öröméért. A kártyajátékok királya az ulti és a snapszer volt, ám nagyapáink még jól ismerték a ferblit, a zsírozást, a kurucost és a lórumot is. 

A makk 7-es népszerűségének számos oka van. A hetes ősi idők óta a mágikus számok közé tartozik. Szerencsét hoz, és az élet minden területén találkozhatunk vele. Nem véletlen, hogy a naptári hét is pontosan ennyi napból áll.

Vannak, akik az eljövendő titkait akarják megtudni a kártyák segítségével. Közöttük a makk 7-es nem túl népszerű, mivel valamilyen kedvezőtlen fordulatot, baljós hírt jelöl. A tarotban viszont a hetes szám a Diadalszekér. A lap már 1916-ban felkerült a filmvászonra, Makk hetes címmel Kertész Mihály forgatott filmet. Később Bánky Viktor és Foky Ottó is elkészítette a lappal, illetve a vendéglővel kapcsolatos alkotását. 

A néprajzkutatók már egész korán felfigyeltek az új játékra. Megvizsgálták az elterjedtségét és azt, hogy a különféle változatok kik között a legnépszerűbbek. A szegények elsősorban a rövid, izgalmas kártyacsatákat szerették, a kubikosok például huszonegyezni és filkózni szoktak. A tehetősebb emberek között már nem volt ismeretlen a francia kártya sem, a városokban szívesen játszottak römit, kanasztát és pókert is. A 20. században a magyar kártya még mindig nagy népszerűségnek örvendett. Nehéz volt úgy végigsétálni egy vonaton, hogy az ember ne találkozott volna akár tucatnyi jókedvű, hangos kártyázó „kompániával”.

Ajánló
Ajánló
Kossuth elfogatása és szobra Zugligetben

Kossuth elfogatása és szobra Zugligetben

Kevesen tudják, de Zugligetben található Budapest első Kossuth szobra, mely mind a mai napig...

A történelem keresztútján – testvérvárosunk, Arad

A történelem keresztútján – testvérvárosunk, Arad

Arad évszázadokon át fontos, bár néha tragikus szerepet játszott a magyar történelemben....

Öt hónap teljes magány – Glatz Oszkár festőművész

Öt hónap teljes magány – Glatz Oszkár festőművész

A nagybányai festőiskola egyik kiemelkedő alkotója, Glatz Oszkár közel harminc éven...