Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-05-07

A magyar kártya titkai – amiről a makk 7-es mesél

A magyar kártya titkai – amiről a makk 7-es mesél

A Kiss János altábornagy utcában sétálva könnyen a szemükbe ötlik a Makk Hetes vendéglő cégére. Ez név az ország sok részéről, számos irodalmi műből is ismerős lehet. Vajon mitől ilyen népszerű ez a kártyalap? Milyen titkokat, érdekességeket rejt a híres magyar kártya?

Most, hogy végre itt az igazi tavasz, és gyakran nagyon kellemes az idő, érdemes jókat sétálni a Hegyvidék barátságos, nyugodt utcáin. Kerületünkben számos remek étterem, vendéglő várja azokat, akik szeretnének jót enni és inni. A Makk Hetes vendéglő előtt megállva elgondolkozhatunk azon, hogy miért neveztek el Budapesten, Szentgotthárdon, Egerben, Sárospatakon, Mezőberényben, Tokajban, Nemesgulácson, Dunaharasztiban, Tótkomlóson és még számos más helyen a Kárpát-medence magyarlakta területein sörözőket, presszókat, kocsmákat, éttermeket, borozókat és vendéglőket erről a kártyalapról.
 
Ahhoz, hogy választ kapjunk erre a kérdésre, vissza kell mennünk a 19. századba, hogy besétálhassunk Schneider József pesti kártyafestő boltjába. 1836-ban ugyanis ott született meg Magyarország legnépszerűbb és Európa számos részén is jól ismert kártyája. A hagyományosan 32 vagy 36 lapos paklit örömmel használták a régi Monarchia minden részén, de elterjedt Németországban és Svájcban is.

A távoli földrészeken ugyan nem ismerik olyan jól, mint a francia kártyát, ám ha Ausztriában, Csehországban vagy a hazánkkal szomszédos országokban járunk, akkor ott szinte mindenki régi ismerősként üdvözli a kártyalapok szereplőit. 
 
Svájci vagy magyar?

Hazánkban először Budán készítettek kártyákat, Cappernel Ferenc már 1736-ban ezzel kereste meg a kenyerét. Magyaros motívumok, például a délceg huszár alakja pedig még a német kártyákon is felbukkantak. Igazi érdekesség, hogy az ász lapokról a négy évszak köszön vissza ránk.

Talán meglepő, hogy az ábrázolt történelmi személyek nem honfitársaink, hanem svájciak. A makk felsőről a híres Tell Vilmos néz le ránk, kezében a nyílpuskájával. Német nyelvterületen, valamint Angliában is éppen ezért gyakran nevezik Tell-kártyának az ilyen paklikat.

Dédapáink hívták kétfejű kártyának is, mivel a történelmi szereplőket csak deréktól fölfele ábrázolták, viszont szimmetrikusan fejjel lefelé és felfelé is. Az 1848-as forradalom előtt itthon széles körben elterjedtek Schneider József és Chwalowsky Ödön rajzai. Nekik köszönhetjük az évszakos ászokat. A kiegyezés koráig e lapokat annyira megkedvelték a birodalom népei, hogy attól kezdve a legtöbb kártyagyár csak ezeket akarta használni.

Jó oka volt annak, hogy Schneider a svájci szabadságharc alakjait festette a kártyáira. Az osztrák cenzúra ugyanis valószínűleg nem engedte volna, hogy magyar forradalmárok, például Vak Bottyán, Rákóczi Ferenc vagy éppen Thököly Imre szerepeljenek rajta. Igen valószínű, hogy még így is éppen a Habsburg- és zsarnokságellenes kicsengése miatt lett annyira népszerű a magyar hazafiak körében.

A makk 7-esnek köszönhetjük, hogy tisztában vagyunk a magyar kártya eredetével. Németül erre a lapra írták fel, hogy Joseph Schneider készítette a paklit Pesth városában. Az eredeti pakli ritka példányait féltve őrizték a szabadságharc bukása után. Valószínűleg emigráns hazafiak vitték magukkal külföldre, például Angliába. Az ilyen eredetű pakli óriási értéket jelent a gyűjtők számára.

A bécsi metszetkészítők is bekapcsolódtak a jó üzletbe, a biedermeier idején születtek meg például a ma is ismert királyképek. Érdekes, hogy a tök valójában nem egy zöldséget ábrázol, hanem azt a pici csengettyűt, amit a középkorban a vadászsólymok nyakába kötöttek. 1
896-ban a millenáris tiszteletére újra megjelent az Első Magyar Kártyagyár paklija, amelynek a lapjain a magyar kormány tagjai, valamint hazai költők és politikusok szerepeltek.
 
Titkos szimbólumok

A kártyalapok rajzai és jelképei remek lehetőséget jelentettek titkos üzenetek továbbadására. 1848-ban Európa számos országában volt forradalmi a hangulat. A hatóságok feszülten figyelték az új kártyapaklikat, mert attól tartottak, hogy azok lázító, titkos jelképekkel vannak tele. Részben igazuk is volt. A piros a papságot jelképezi, a tök a nemeseket, a zöld a polgárokat, a makk pedig a parasztságot.

Hazánkban a jobbágyoknak 1588-ig nem szabadott kártyázniuk. Az egyházi hatóságok elítélték, „az ördög bibliájának” tartották, és sokszor megpróbálták betiltani vagy korlátozni, de az emberek ragaszkodtak ehhez a népszerű időtöltéshez. Volt, aki pénzben játszott, míg mások gyufaszálban vagy éppen babszemben, vagyis csupán a játék öröméért. A kártyajátékok királya az ulti és a snapszer volt, ám nagyapáink még jól ismerték a ferblit, a zsírozást, a kurucost és a lórumot is. 

A makk 7-es népszerűségének számos oka van. A hetes ősi idők óta a mágikus számok közé tartozik. Szerencsét hoz, és az élet minden területén találkozhatunk vele. Nem véletlen, hogy a naptári hét is pontosan ennyi napból áll.

Vannak, akik az eljövendő titkait akarják megtudni a kártyák segítségével. Közöttük a makk 7-es nem túl népszerű, mivel valamilyen kedvezőtlen fordulatot, baljós hírt jelöl. A tarotban viszont a hetes szám a Diadalszekér. A lap már 1916-ban felkerült a filmvászonra, Makk hetes címmel Kertész Mihály forgatott filmet. Később Bánky Viktor és Foky Ottó is elkészítette a lappal, illetve a vendéglővel kapcsolatos alkotását. 

A néprajzkutatók már egész korán felfigyeltek az új játékra. Megvizsgálták az elterjedtségét és azt, hogy a különféle változatok kik között a legnépszerűbbek. A szegények elsősorban a rövid, izgalmas kártyacsatákat szerették, a kubikosok például huszonegyezni és filkózni szoktak. A tehetősebb emberek között már nem volt ismeretlen a francia kártya sem, a városokban szívesen játszottak römit, kanasztát és pókert is. A 20. században a magyar kártya még mindig nagy népszerűségnek örvendett. Nehéz volt úgy végigsétálni egy vonaton, hogy az ember ne találkozott volna akár tucatnyi jókedvű, hangos kártyázó „kompániával”.

Ajánló
Ajánló
A Gloriette megmentése

A Gloriette megmentése

Végigsétálva a XII. kerületi Széchenyi-emlék úton, egy nagyon szép, ráadásul igencsak...

Aki dacolt Rákosival – Tersánszky Józsi Jenő

Aki dacolt Rákosival – Tersánszky Józsi Jenő

A Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi...

Egy magyar hazafi – Hajnóczy, a jakobinus

Egy magyar hazafi – Hajnóczy, a jakobinus

Kerületünkben egy utca és emléktábla őrzi Hajnóczy József 18. századi magyar jogász,...