Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-05-20

Radnóti béke szigete - az Istenhegyi kert

Radnóti béke szigete - az Istenhegyi kert

A Hegyvidék környezete, különleges levegője és polgári miliője a 19. századtól kezdve vonzotta a művészeket, akik szívesen választották pihenőhelyül ezt a környéket. Az idén 110 éve született Radnóti Miklós, a modern magyar líra kiemelkedő alakja is számos nyarat töltött Gyarmati Fannival a Hegyvidéken, a svábhegyi Diana út 15/b szám alatti bérelt házban.

A hegyvidéki kávéházak, szállodák falai legendákat mesélhetnének irodalmáraink találkozóiról. A költők, írók műveiken keresztül számos emléket, történetet megőriztek, és segítenek nekünk abban, hogy átérezzük a múlt hangulatát. Gyakran személyes hangvételű gondolatok, konkrét helyleírások olvashatók a versekben, regényekben, csakúgy, mint Radnóti Miklós költészetében is, aki ugyancsak számos verset és költeményt írt a Hegyvidéken és a Hegyvidékről.
 
Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, eredeti neve Glatter Miklós volt. Születésekor édesanyja és ikertestvére is meghalt, 11 éves volt, amikor édesapját is elveszítette. Nagybátyja, Grosz Dezső nevelte fel, az ő kívánságára szerzett kereskedelmi érettségit a csehországi Reichenberg textilipari szakiskolájában, majd különbözeti érettségit tett az I. kerületi Verbőczi István Gimnáziumban. Első verseskötete, a Pogány köszöntő 1930-ban jelent meg. Annak az évnek őszén, a szegedi egyetemen magyar–francia szakra iratkozott be, ahol Sík Sándor meghívta tudósképző szemináriumába. Radnóti ezután egyik alapítója lett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. 
 
Radnóti a Hegyvidéken

Radnóti 1928-ban ismerkedett meg Gyarmati Fannival, későbbi feleségével, akivel gyakran ellátogatott a Svábhegyre. Gyarmatiék az 1910-es évektől kezdve a Diana út 15/b alatti házat, a Tündérlakot bérelték kora tavasztól késő őszig. Házasságkötésüktől, 1935-től 1943-ig Radnóti a családdal együtt ott töltötte a nyarakat. Számos versének volt ihletője a Tündérlak és kertje (Este a kertben, Október délután, Szerelmes vers az Istenhegyen, Alkonyi elégia, Hajnaltól éjfélig, Alvás előtt, Lomb alatt, Hajnali kert, Istenhegyi kert).

A hely atmoszférája több alkalommal is megihlette a költőt. A Szerelmes vers az Istenhegyen című költeményében Radnóti így írt: „Itt hordta az anyja, mielőtt született, köszönd meg a tájnak, hogy óvta őt és körül a vastag árnyak hűsét is köszönd, s hajló lombját a fáknak; mind néked tartogatták! napod egére napnak és harcodhoz lobogónak, mely szökkenve véd a gonosz vermektől s nehéz munkádnak diadalt hoz.”
 
Ez a hely számára kezdetekben a „béke szigete” volt, amelyről Pomogáts Béla irodalomtörténész így írt:
„Az Istenhegy, az istenhegyi kert lett ennek a szerelemnek az otthona, a félelmek között született béke szimbóluma. Radnóti Miklós apósa egy régi házat bérelt nyaranta a Diana út 15/b alatt. A házat valaha szőlő vette körül [...], a hagyomány szerint Jókai Mór is megfordult falai között. A szőlő később kipusztult, a kertet visszahódította a természet. Bokrok és fák nőttek benne, éppen alkalmas rejteket kínálva annak, aki szeretne elvonulni a baljós események és hírek elől. A kertben nyugalom várta a költőt, szelíd nyári derű. Verseiben rendre visszatért a béke és a biztonság, amit az istenhegyi kertben talált. Fannival vagy barátaival üldögélt a nyitott verandán beszélgetve, elpihent a kert bokrai között, olvasott, vagy versein dolgozott. Az istenhegyi otthon a méltó emberi élet parányi szigete lett. [...]

Az Istenhegyen töltött nyári napok vigaszul szolgáltak, persze csak átmeneti vigaszul, hiszen a háborús hírek elérkeztek ide is, a jövőt fürkésző képzelet egyre komorabb képeket kényszerült festeni. Az idill egyre törékenyebbnek bizonyult, nem volt kétséges, hogy hamarosan elsodorja a meglódult történelem. A mindenünnen támadó veszély máris fenyegetően vette körül a béke szigetét.”
 
Radnótiék baráti körének tagjai is gyakran voltak a Tündérlak és az istenhegyi kert nyáresti vendégei, köztük Bálint György és József Attila. Később, miután közzétette a Járkálj csak, halálraítélt című verseskötetét, megváltozott a hangulata, és az addig békét jelentő istenhegyi kert idilli légköre is sokszor megváltozott.

A Tündérlak kertje volt az, amelynek nyár végi alkonyi hangulatából saját jövendő sorsának látomását bontotta ki egyik legszebb korai versében, az Istenhegyi kertben. Még abban a kertben is a halálra gondolt, amelyben élete legboldogabb perceit töltötte. S ez az a kert, amelynek képei a későbbi erőltetett menet gyötrelmei közé is elkísérték. Radnóti és Fanni nagyon szerették a síelést, így a Normafán is többször megfordultak barátaikkal síelni, szánkózni, kirándulni.
 
Az utolsó évek

1940-től kezdve kisebb megszakításokkal munkaszolgálatos volt. A háborús cenzúra nem egy versének közlését törölte, így leginkább műfordítással fordulhatott olvasóihoz. 1944 májusában ismét munkaszolgálatra hívták be. A szerbiai Bor melletti Lager Heidenauban írta remekműveit, a két utolsó eclogát, a Gyökér, a Levél a hitveshez és az A la recherche című verset. Az agyongyötört költőt 1944. november elején lőtték le 21 társával együtt az SS-katonák. Holttestét Győr közelében, az abdai tömegsírban találták meg. Rá két évre temették el tisztességesen a Kerepesi temetőben, ahol Sík Sándor búcsúztatta, aki életében fontos szerepet játszott.
A Hegyvidéken a költő halálának 70. évfordulója alkalmából az egykori béke szigetének színhelyéhez közel, a Tündér és Hableány utca sarkánál emléktáblát helyeztek el Radnóti tiszteletére.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...