Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-05-20

Radnóti béke szigete - az Istenhegyi kert

Radnóti béke szigete - az Istenhegyi kert

A Hegyvidék környezete, különleges levegője és polgári miliője a 19. századtól kezdve vonzotta a művészeket, akik szívesen választották pihenőhelyül ezt a környéket. Az idén 110 éve született Radnóti Miklós, a modern magyar líra kiemelkedő alakja is számos nyarat töltött Gyarmati Fannival a Hegyvidéken, a svábhegyi Diana út 15/b szám alatti bérelt házban.

A hegyvidéki kávéházak, szállodák falai legendákat mesélhetnének irodalmáraink találkozóiról. A költők, írók műveiken keresztül számos emléket, történetet megőriztek, és segítenek nekünk abban, hogy átérezzük a múlt hangulatát. Gyakran személyes hangvételű gondolatok, konkrét helyleírások olvashatók a versekben, regényekben, csakúgy, mint Radnóti Miklós költészetében is, aki ugyancsak számos verset és költeményt írt a Hegyvidéken és a Hegyvidékről.
 
Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, eredeti neve Glatter Miklós volt. Születésekor édesanyja és ikertestvére is meghalt, 11 éves volt, amikor édesapját is elveszítette. Nagybátyja, Grosz Dezső nevelte fel, az ő kívánságára szerzett kereskedelmi érettségit a csehországi Reichenberg textilipari szakiskolájában, majd különbözeti érettségit tett az I. kerületi Verbőczi István Gimnáziumban. Első verseskötete, a Pogány köszöntő 1930-ban jelent meg. Annak az évnek őszén, a szegedi egyetemen magyar–francia szakra iratkozott be, ahol Sík Sándor meghívta tudósképző szemináriumába. Radnóti ezután egyik alapítója lett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. 
 
Radnóti a Hegyvidéken

Radnóti 1928-ban ismerkedett meg Gyarmati Fannival, későbbi feleségével, akivel gyakran ellátogatott a Svábhegyre. Gyarmatiék az 1910-es évektől kezdve a Diana út 15/b alatti házat, a Tündérlakot bérelték kora tavasztól késő őszig. Házasságkötésüktől, 1935-től 1943-ig Radnóti a családdal együtt ott töltötte a nyarakat. Számos versének volt ihletője a Tündérlak és kertje (Este a kertben, Október délután, Szerelmes vers az Istenhegyen, Alkonyi elégia, Hajnaltól éjfélig, Alvás előtt, Lomb alatt, Hajnali kert, Istenhegyi kert).

A hely atmoszférája több alkalommal is megihlette a költőt. A Szerelmes vers az Istenhegyen című költeményében Radnóti így írt: „Itt hordta az anyja, mielőtt született, köszönd meg a tájnak, hogy óvta őt és körül a vastag árnyak hűsét is köszönd, s hajló lombját a fáknak; mind néked tartogatták! napod egére napnak és harcodhoz lobogónak, mely szökkenve véd a gonosz vermektől s nehéz munkádnak diadalt hoz.”
 
Ez a hely számára kezdetekben a „béke szigete” volt, amelyről Pomogáts Béla irodalomtörténész így írt:
„Az Istenhegy, az istenhegyi kert lett ennek a szerelemnek az otthona, a félelmek között született béke szimbóluma. Radnóti Miklós apósa egy régi házat bérelt nyaranta a Diana út 15/b alatt. A házat valaha szőlő vette körül [...], a hagyomány szerint Jókai Mór is megfordult falai között. A szőlő később kipusztult, a kertet visszahódította a természet. Bokrok és fák nőttek benne, éppen alkalmas rejteket kínálva annak, aki szeretne elvonulni a baljós események és hírek elől. A kertben nyugalom várta a költőt, szelíd nyári derű. Verseiben rendre visszatért a béke és a biztonság, amit az istenhegyi kertben talált. Fannival vagy barátaival üldögélt a nyitott verandán beszélgetve, elpihent a kert bokrai között, olvasott, vagy versein dolgozott. Az istenhegyi otthon a méltó emberi élet parányi szigete lett. [...]

Az Istenhegyen töltött nyári napok vigaszul szolgáltak, persze csak átmeneti vigaszul, hiszen a háborús hírek elérkeztek ide is, a jövőt fürkésző képzelet egyre komorabb képeket kényszerült festeni. Az idill egyre törékenyebbnek bizonyult, nem volt kétséges, hogy hamarosan elsodorja a meglódult történelem. A mindenünnen támadó veszély máris fenyegetően vette körül a béke szigetét.”
 
Radnótiék baráti körének tagjai is gyakran voltak a Tündérlak és az istenhegyi kert nyáresti vendégei, köztük Bálint György és József Attila. Később, miután közzétette a Járkálj csak, halálraítélt című verseskötetét, megváltozott a hangulata, és az addig békét jelentő istenhegyi kert idilli légköre is sokszor megváltozott.

A Tündérlak kertje volt az, amelynek nyár végi alkonyi hangulatából saját jövendő sorsának látomását bontotta ki egyik legszebb korai versében, az Istenhegyi kertben. Még abban a kertben is a halálra gondolt, amelyben élete legboldogabb perceit töltötte. S ez az a kert, amelynek képei a későbbi erőltetett menet gyötrelmei közé is elkísérték. Radnóti és Fanni nagyon szerették a síelést, így a Normafán is többször megfordultak barátaikkal síelni, szánkózni, kirándulni.
 
Az utolsó évek

1940-től kezdve kisebb megszakításokkal munkaszolgálatos volt. A háborús cenzúra nem egy versének közlését törölte, így leginkább műfordítással fordulhatott olvasóihoz. 1944 májusában ismét munkaszolgálatra hívták be. A szerbiai Bor melletti Lager Heidenauban írta remekműveit, a két utolsó eclogát, a Gyökér, a Levél a hitveshez és az A la recherche című verset. Az agyongyötört költőt 1944. november elején lőtték le 21 társával együtt az SS-katonák. Holttestét Győr közelében, az abdai tömegsírban találták meg. Rá két évre temették el tisztességesen a Kerepesi temetőben, ahol Sík Sándor búcsúztatta, aki életében fontos szerepet játszott.
A Hegyvidéken a költő halálának 70. évfordulója alkalmából az egykori béke szigetének színhelyén, a Diana utca 15/b alatt emléktáblát emeltek Radnóti tiszteletére.

Ajánló
Ajánló
Méray, az első magyar motorkerékpárgyár

Méray, az első magyar motorkerékpárgyár

Kevesen tudják, hogy az első hazai motorkerékpárgyár meghonosodása szorosan kapcsolódik a...

Fél évszázad szolgálat – Lambert Zoltán atya a Városmajorból

Fél évszázad szolgálat – Lambert Zoltán atya a Városmajorból

Ötven év nagyon hosszú idő egy ember, de még egy közösség életében is. A Városmajori...

Elveszett csontok nyomában 2 – Mi történt Hentzi holttestével?

Elveszett csontok nyomában 2 – Mi történt Hentzi holttestével?

Ferenc József császár engedélyével 1899-ben sírásók mentek a budai katonai temetőbe,...