Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-06-12

A tudás és a hit harmóniája – Dienes Valéria emlékezete

A tudás és a hit harmóniája – Dienes Valéria emlékezete

A II. világháború előtt tizenöt éven át kerületünkben élt és dolgozott egy nagyszerű magyar táncpedagógus, a tudósként, filozófusként és íróként is elismert Dienes Valéria. Érdemes megismerkedni különleges pályafutásával és nagyszerű eredményekkel teli, hosszú életével.

A Krisztina körúton sétálva az ötös számú ház falán egy fehér emléktáblát fedezhet fel az érdeklődő. A felirat elárulja, hogy itt, kerületünkben dolgozott egy egészen különleges személyiség, Dienes Valéria, aki a II. világháború előtti időszakban az élet számos területén bizonyította tehetségét, elszántságát és mély vallásos meggyőződését. Sokan őt Babits Mihály, Henri Bergson és Prohászka Ottokár katolikus püspök jó barátját tartják a hívő tudósnő legszebb példájának.
 
A születése száznegyvenedik évfordulója alkalmából meghitt ünnepségre került sor az emléktábla előtt. A kerületi önkormányzat képviselőin kívül a tudós unokája, a Szekszárdi Múzeum, a Pécsi Tudományegyetem és a Dienes Valéria Általános Iskola szakemberei is köszöntötték a résztvevőket. Elhangzott, hogy Valéria nem csupán a táncművészet területén alkotott maradandót, de korszaka jelentős hazai filozófusai és matematikusai között tartották számon.
 
Egy új világ hírnöke

Dienes Valéria rendkívül sokoldalú személyiség volt. Hosszú évtizedeken át példát mutatott azoknak a fiatal lányoknak, akik szerették volna a tudományok területén is megmutatni, hogy milyen sokra képesek. 1879-ben született és kisgyermekkorában megbarátkozott Babits Mihállyal. Nem csupán az író volt Valéria híres barátja. A Galilei Kör lehetővé tette, hogy megismerje a boldog békeidő számos nagyszerű magyar gondolkodóját. 

Gyermekkorában nagyon szerette a zenét, és örömmel járt a hittanórákra is. Tizenévesként komolyan megviselte a szülei válása. Kicsit furcsa, hogy a későbbi nagyszerű matematikusnak ekkor még komoly gondot okozott a számtan. A Győri Tanítóképzőben tanulva könnyedén ment az összes többi tantárgy, ám a matematikával nehézségei támadtak. Nagyon is jellemző rá, hogy nem törődött bele ebbe a kudarcba. Még nagyobb odaadással és elszántsággal tanult. Olyan szintre fejlesztette a tudását, hogy felvették Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemre. Ekkor még senki sem sejthette, hogy ő lesz az első magyar női egyetemi tanár.
 
Budapest bűvöletében

Az egyetemen valósággal kivirágzott. Huszonkét évesen nem csupán matematikát és fizikát, de esztétikát és filozófiát is tanult. Ráadásul hamarosan rátalált a szerelem. A Margit-szigeten nagyon sokat sétált későbbi férjével, Dienes Pállal. 

Közben elvégezte a Zeneakadémián a zongora szakot, és számos filozófiai előadást tartott. 1905-ben elnyerte a doktori címét, majd hamarosan vakmerő utazásra indult. Megismerte Afrikát, Olaszországot, és ráébredt arra, hogy Budapest mellett egy másik pezsgő szellemi központban, Párizsban érzi jól magát. 

Második doktori címét – matematikából – a világhírű Sorbonne egyetemen szerezte meg. A francia fővárosban több, az egész életét meghatározó hatás érte. Megismerkedett Henri Bergson filozófus munkásságával. Úgy érezte, hogy megtalálta tökéletes lelki társát. Miközben Európára ráborult a világháború komor árnyéka, Valéria felfedezett egy egészen különleges sportmozgalmat. Raymond Duncan amerikai filozófus, költő komoly hatást gyakorolt az európai táncművészetre. Egyesíteni próbálta a színházat, az irodalmat, a zenét és a képzőművészetet. 

Valéria hazatért Budapestre, és nemsokára megszületett két fia, Gedeon és Zoltán. Lelkiismeretes anyaként sem mondott le korábbi szenvedélyeiről. Lefordította magyarra Henri Bergson műveit. Számos cikke jelent meg az újságokban, és rengeteg közéleti szereplővel került jó barátságba. A világháború kitörése azonban az ő életét is felbolygatta. Budapesten hozta létre saját különleges mozdulatművészeti rendszerét. Az Orkesztikai Iskola 1944-ig működött, mégpedig az utolsó tizenöt évben itt, a Hegyvidéken.
 
A tudás és a hit harmóniája

A világháború megpróbáltatásai miatt egyre inkább megerősödött vallásos meggyőződése. Gyermekkorának erős hite a fővárosban, a ferencesek templomában született újjá. Több mélyen vallásos művet írt. A legismertebbek ezek közül a Hajnalvárás, A nyolc boldogság és A Szent Imre misztérium. Hosszú élete végéig kitartott keresztény meggyőződése útján. Műveiben, tanításaiban mindvégig érezhető, hogy milyen fontosnak tartja az erős hitet. Bensőséges kapcsolatban került a korszak egyik legjelentősebb vallásos gondolkodójával, Prohászka Ottokár püspökkel. A főpap lett a gyóntatója, és segített megerősíteni vallásos meggyőződését. Tudását a családon belül is továbbadta. Zoltán fia kiváló matematikus lett, míg Gedeon a mozdulatművészeti örökséget vitte tovább.  

Tevekénységéért 1945 előtt számos elismerésben részesült. Tagja lett az Aquinói Szent Tamás Filozófiai Társaságnak. 1934-ben Baumgarten-díjat kapott. Pályafutásának és az orkesztika aranykorának a II. világháború vetett véget. A helyzet cseppet sem javult 1945 után.

A kulturális élet új urai osztályidegennek tartották, és megpróbálták felszámolni ezt a „reakciós, spirituális” irányzatot. Valériát is azzal vádolták, hogy burzsoá és dekadens nézeteket képvisel. Az orkesztika utolsó nagy bemutatójára 1948-ban került sor, utána a rendszer felszámolta az intézményeit, és ellehetetlenítette a működését. A minisztérium nyíltan megfogalmazta, hogy az új tánckultúrában nincs helye ilyen reakciós irányzatnak. 

A megpróbáltatások nem törték meg Dienes Valéria elszántságát. Megőrizte szellemi frissességét, és még kilencvenhat évesen is előadásokat tartott. 1978-ban hunyt el, és kerületünkben, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Az erős hitű, tudós asszonyt 2006-ban rehabilitálták. Ekkor kapott posztumusz életműdíjat a Magyar Táncművészet Szövetségétől.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...