Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-06-24

A történelem keresztútján – testvérvárosunk, Arad

A történelem keresztútján – testvérvárosunk, Arad

Arad évszázadokon át fontos, bár néha tragikus szerepet játszott a magyar történelemben. Kerületünket immár majdnem egy jó évtizede erős kulturális kapcsolat fűzi e nehéz sorsú, ám a történelem viharjaival büszkén dacoló településhez. Művészeink, képviselőink gyakran lépnek fel testvérvárosunk színpadain, és nekünk magunknak is érdemes ellátogatni oda, hogy saját szemünkkel lássuk, milyen az élet a Maros partján, ahol mind a mai napig sok magyar él.

Arad városa számtalan híres embert, nagy gondolkodót, művészt adott a magyar és az egyetemes kultúrának a régi időkben, de az első világháborút követően is. Itt született Langer Ignác, a híres katonaorvos, Kornis József és Károly, a 1848-as forradalom két hőse, dr. Schlauch Lőrinc bíboros, Szabados Ede költő, Marót Sándor író, Tóth Árpád költő, Jávor Pál színművész és Békás László Miklós fizikus. Az aradi hírességek sorát még sokáig lehetne folytatni, mert rengetegen indultak el a Maros partjáról, hogy tehetségükkel, kitartásukkal az ősi magyar város jó hírnevét öregbítsék.
 
Közülük többen eljutottak a Hegyvidékre is, és akadnak, akik már kerületünk visszatérő vendégei. A XII. kerület és a határon túlra került testvérváros egyaránt szívén viseli az együttműködést. Figyelembe véve, hogy az I. világháborút követően milyen vészterhes idők vártak a Romániában élő magyarokra, különösen fontos és előremutató az együttműködésünk az oktatás területén. A következő nemzedékek életében kiemelt szerepet játszhat az Aradi Csiky Gergely Főgimnázium és a Sashegyi Arany János Iskola eleven, értékeket hordozó kapcsolata. Fontos, hogy gyermekeink megismerjék egymást és többet tudjanak meg a határokon túlra került magyarság mindennapjairól, valamint kiemelkedő teljesítményéről.
 
Viharos kezdetek

Arad gyönyörű város a Maros folyó partján. Valószínűleg már a honfoglaló őseink is megtelepedtek itt. A keresztény Magyarországot megteremtő István király legyőzte a környék nagyurát, Ajtony vezért. Ekkor nevezett ki Arad ispánt a megbékélésre vágyó vidék élére. A folyó kiemelkedően fontos kereskedelmi útvonal volt, így az itteni vár ura befolyásos, gazdag személyiség lett. Arad ispán neve azóta is tovább él a város nevében.

A történelem nem kímélte az itteni magyarokat, ám ők keményen ellenálltak a megpróbáltatásoknak. II. Béla királyunk Álmos herceg fia volt. Az apja miatt szörnyű büntetésre ítélték, és hétéves korában megvakították. Fordulatos élete során végül felülhetett a magyarok trónjára, és feleségül vette a szerb fejedelem leányát, Ilonát. A királyné szörnyű bosszút állt azokon a nagyurakon, akiknek köze volt a férje megvakíttatásához. Az aradi várban közülük majdnem hetven nemest végeztetett ki.
 
Kemény évszázadok

A régi vár valószínűleg a mai várostól távolabb feküdt, és elég erős volt ahhoz, hogy még a félelmetes tatároknak is ellenálljon, akik nemcsak a tatárjárás idején, de negyvennégy évvel később is betörtek Magyarországra. A keleti portyázók hiába pusztították el a várost, a szorgalmas aradiak újra és újra felépítették az otthonaikat.

A XIV. században virágzott a környék, és Arad elnyerte a mezővárosi rangot. Sok kegyetlen csatára került sor errefelé, a magyar hazát védő őseink számtalan alkalommal csaptak össze a török portyázókkal.

A mohácsi vész után mind többször kellett megkongatni a vészharangot. Az 1550-es években a vár elpusztult, ám a település megmaradt. Az oszmán hódítók is felfigyeltek az itteni gázlók fontosságára, egy évszázadon keresztül az egyik szandzsákjuk központja működött itt. A félholdas zászló végül 1685-ben hullott a porba, és Arad felszabadult a hosszú ideig tartó idegen elnyomás alól.

Később még többször is dörögtek itt a fegyverek, 1849-ben magyar honvédek szabadították fel. Az 1881-ben felállított kőobeliszk még ma is őrzi az aradi vértanúk emlékét. Nem csoda, hogy a románok ledöntötték, amikor megpróbálták eltörölni a magyar múlt legdrámaibb emlékeit. Az I. világháború előtt 63 ezren éltek itt. Kétharmaduk magyar volt, csupán tízezer román telepedett le a városban. Magyarország azonban vesztesként került ki a nagy világégésből, és a trianoni békeszerződés ezt az ősi magyar városunkat is a győzteseknek ítélte.
 
Nehéz idők

Az élet Trianon után sem állt meg. A román vezetők bizonyára örültek, hogy az ölükbe hullott az Osztrák–Magyar Monarchia egyik hagyományos kézművesközpontja, Dél-Magyarország egyik legfejlettebb területe. A városban működött gőzmalom, textil- és bútorgyár, de gyártottak itt vagonokat és ipari berendezéseket is. Volt mire alapoznia az országrész új urainak. Arad a Román Királyság negyedik legjelentősebb városa lett, csakhogy közben teljesen átalakult, a magyar lakosság aránya rohamosan csökkent.

A városban ma már az emberek alig tíz százaléka vallja magát nemzetünk tagjának. A II. világháború után még sötétebb korszak következett. Az elnyomó diktatúra könyörtelenül üldözte azokat, akik szót emeltek a magyarság érdekeiért. A rendszerváltást követően csak lassan változott a helyzet, míg végre az elmúlt tíz évben sikerült jelentős eredményeket elérni. Ennek szép jele a testvérvárosi kapcsolat a Hegyvidékkel.
 
A múlt gyönyörű emlékei

Bár a románok ide is hatalmas lakótelepeket építettek, hogy legyen hol elhelyezniük a betelepülőket, Aradon sikerült megőrizni a múlt számos gyönyörű emlékét. Ha itt járunk, vessünk egy pillantást az 1783-ra újjáépített várra, ahová sajnos nem mehetünk be, de kívülről is lenyűgöző. A református templom 1901-ben egy nagyszabású esküvőnek adott helyet, itt mondta ki a boldogító igent egy fiatal tengerésztiszt, Horthy Miklós. Vajon hányan gondolták róla ekkor, hogy húsz év múlva ő áll Magyarország élén? Nézzük meg a minorita templomot, a Történeti Múzeumot, a Vörös templomot és a neoreneszánsz Városházát. Arad ma már szerencsére könnyen és kényelmesen elérhető, autóval, vonattal vagy éppen busszal gyorsan eljuthatunk ide. Az aradi magyarok egészen biztosan örülni fognak nekünk, az anyaországból és a testvérvárosukból érkező látogatóknak. 

Ajánló
Ajánló
Leszámolás a sportpályán – a BBTE sportegyesület felszámolása

Leszámolás a sportpályán – a BBTE sportegyesület felszámolása

A 19. században élő őseink felismerték, hogy egy nemzet életében milyen fontos a sport, az...

Egy csodálatos üzenet – az Anna-rét kápolnái

Egy csodálatos üzenet – az Anna-rét kápolnái

A XII. kerület erdői évszázadok óta nagy népszerűségnek örvendenek a kikapcsolódásra...

Nemzedékek kedvence – Huszti Péter

Nemzedékek kedvence – Huszti Péter

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész a 60-as években lopta be magát a moziba...