Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-08-08

Fejedelmek kapuja – a Hegyvidék Galéria a Királyhágó téren

Fejedelmek kapuja – a Hegyvidék Galéria a Királyhágó téren

Kerületünkben számos remek kulturális intézmény kínálata közül válogathatunk, ezek közé tartozik az évtizedek óta nagy népszerűségnek örvendő Hegyvidék Galéria is. Most oda hívjuk el a kedves olvasót, hogy a Királyhágó utcán végigsétálva felelevenítsük kerületünk néhány szép, vagy éppenséggel megrázó történelmi emlékét, és megtekintsük, milyen programokkal várják a kultúra barátait a Galériában.

A Királyhágó tér és az utca egy fontos történelmi helyről kapta a nevét. Hazánk uralkodói egy ezredéven keresztül a Réz-hegységet átszelve vonultak seregeik vagy kíséretük élén Magyarország délkeleti megyéibe. Nem csoda, hogy a Király-hágót Erdély kapujának is hívták. Ha az uralkodóink útra keltek Esztergomból, Budáról vagy Székesfehérvárról, akkor az erdélyi területekre ezen az 582 méter magasan fekvő hágón lehetett a legegyszerűbben eljutni. Az országrészek között rendkívül erős volt a forgalom. Békeidőben erre haladtak a kalmárok, a kereskedők, a zarándokok vagy éppen a nagyvilágot megismerni kívánó céhes mesterlegények.

A jelentőségét a mohácsi vész után sem veszítette el. Amikor hazánk három részre szakadt, még szorosabbá vált a kapcsolat a történelmi Erdély és a Partium megyéi között. Ha képzeletben keresztülsétálunk a hágón – vagy éppen egy erdélyi utazás során tényleg erre járunk –, emlékezzünk meg egy fontos dologról. Hála a Király-hágónak, az itt húzódó hegyek sosem választották el Erdélyt a többi országrésztől, mivel ez a fontos útvonal lehetővé tette hazánk kulturális egységének megőrzését és azt, hogy a tudomány, a művészet remekművei könnyedén, akadályok nélkül eljussanak az erdélyi megyékből Magyarország többi részére, illetve a nyugatabbra és északabbra fekvő megyékből Kolozsváron át például a székelyek földjére.
 
Emléktáblák között

A hegyvidéki Királyhágó utcán sokkal könnyebb végigsétálni, mintha gyalog próbálnánk meg Biharból átmenni Kolozs megyébe. Ugyanakkor számos érdekesség is vár ránk, főleg, ha nemcsak az épületekben gyönyörködünk, de egy pillantást vetünk a házak falát díszítő táblákra. 

Már az első épületen szemünkbe tűnhet Ományi Kálló Ferenc római katolikus pap, tábori főesperes emléktáblája. A II. világháború idején ebben a házban működött a helyőrségi kórház, és az itt szolgálatot teljesítő orvosok, ápolók emberfeletti erőfeszítéssel, példamutatóan helytálltak a háború legsötétebb hetei, hónapjai során is.

Kerületünkben nem csak egy tábla őrzi Kálló Ferenc emberi nagyságának és mártírhalálának emlékét. Nem messze, a Márvány utca 23-ban szörnyű dolgok történtek 1944 őszén; a nyilasok onnan hurcolták el a magyar függetlenség tántoríthatatlan hívének számító papot. Bűneként rótták fel, hogy hazánk német megszállását követően elszántan ragaszkodott a krisztusi elvekhez, és megpróbálta megmenteni zsidó honfitársainkat az üldöztetés elől.

Kálló Ferenc egy bő évszázaddal ezelőtt bizonyára maga is gyakran keresztülutazott a Király-hágón. A középiskolát Szarvason végezte el, és amikor úgy döntött, hogy az egyháznak szenteli az életét, 1913-tól kezdve a nagyváradi papneveldében tanult. 1917-ben szentelték pappá, majd 10 évvel később tábori lelkészként folytatta hivatását. 1943-ig újra a helyőrségi korházban dolgozott. Mind jobban felháborította és elkeserítette, amit a háborús évek során átélt. Kapcsolatba lépett a Nemzeti Ellenállási Mozgalommal, és velük együttműködve számos munkaszolgálatos, valamint civil zsidót mentett meg.

Innen nem kell túl messzire mennünk, hogy az 5/b ház előtt megállhassunk Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő táblája előtt. A harmadik emeleti lakásban 33 éven keresztül egymásnak adta a kilincset a magyar értelmiség színe-java.

A Széchenyi Művészeti Akadémia alapító tagja 1958-tól lakott itt, és egészen a haláláig a kerületünkben élt és dolgozott. A Kossuth-díjon kívül kiérdemelte a Baumgarten-, a József Attila-díjat, és 1998-ban a férjével, Lengyel Balázzsal közösen az egyik legmagasabb izraeli állam kitüntetést, a Világ Igaza címet.
 
Hegyvidék Galéria

Ha a márványtáblák alól továbbsétálunk, akkor már a Királyhágó téren folytatódik az utunk. Itt, a 10-es számú házban működik kerületünk egyik népszerű kulturális létesítménye. A Galériát az önkormányzat 1998-ban hozta létre. Kezdetben még a Városmajor utcában működött. Egyszerre modern és meghitt kialakítása a kerületünkben működő Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak tudását dicséri. Az egyetemen meghirdetett ötletpályázat nyertesei tervezték meg ezt a korszerű, letisztult és világos teret.

Megalapítása után az intézmény még a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Kortárs Galéria nevet viselte, a helytörténeti tárlatok és rendezvények mellett jutott alkalom iparművészeti és képzőművészeti kiállításoknak is. 2017-ben azonban a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény gyönyörű otthonra talált a Lóvasút egykori végállomásának korhű módon felújított épületében. 
 
A Böszörményi út felől könnyen megközelíthető Galéria kiváló lehetőséget nyújt a Hegyvidék művészeti életének prezentálására. Rendszeres kiállításokon láthatjuk a közöttünk élő vagy korábban itt alkotó neves hazai művészek életművét.

Külön öröm, hogy az intézmény nyitva áll a tehetséges fiatalok előtt is. Sok olyan ifjú magyar művész akad, aki pályafutása első igazi nagy sikerének azt tekintheti, hogy nálunk, a Hegyvidék Galériában volt önálló kiállítása. Rendszeresen kerül sor műterembejáró sétákra és közönségtalálkozókra is.

A művészeti témák iránt érdeklődők pedig bizonyára örömmel forgatják a Galéria könyvtárának különlegességeit.

Legutóbb Brankovics Éva műveiben gyönyörködhettünk, és érdekes előadásokat hallgathattunk meg, például a szecesszió városairól, Leonardo da Vinciről, Derkovits Gyuláról vagy éppen Kondor Béláról.

Ha a Galéria aktuális programjairól szeretne tájékozódni, akkor érdemes felkeresni a következő honlapot: https://hegyvidekgaleria.hu/
 
További információ:
+36 1 225 7160
info@hegyvidekgaleria.hu

Ajánló
Ajánló
A népmese bűvöletében – Jankovics Marcell, kerületünk díszpolgára

A népmese bűvöletében – Jankovics Marcell, kerületünk díszpolgára

A Kossuth-díjas író, rajzfilmrendező, grafikus és művelődéstörténész lenyűgöző...

Sok a por, de jó a bor – a hegyvidéki komisz kocsisok kora

Sok a por, de jó a bor – a hegyvidéki komisz kocsisok kora

Egy bő negyed századdal az 1848-as forradalom és szabadságharc után nem volt könnyű dolog...

Új idők hírnöke – Árkay Aladár és a Kis-Svábhegy

Új idők hírnöke – Árkay Aladár és a Kis-Svábhegy

1913-ban alaposan felbolydult a Kis-Svábhegy élete. A világháború előtti korszak egyik...