Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-08-16

Új idők hírnöke – Árkay Aladár és a Kis-Svábhegy

Új idők hírnöke – Árkay Aladár és a Kis-Svábhegy

1913-ban alaposan felbolydult a Kis-Svábhegy élete. A világháború előtti korszak egyik leghíresebb építésze, Árkay Aladár ugyanis bejelentette, hogy egy gyönyörű új villanegyedet épít itt, mégpedig szándéka szerint meglepő, új megoldások és módszerek alkalmazásával. A Bírák és Ügyészek Lakótelepe ma is hirdeti az építész tehetségét és az egykori kőművesmesterek nagy tudását.

1910-ben még javában tartottak a boldog békeidők. Bár Európa égboltján már feltűntek az első sötét viharfelhők, az emberek nagy része a hétköznapi élet apró-cseprő ügyeivel foglalkozott. Nem volt ezzel másként Grecsák Károly, az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület elnöke sem. A bíróknak és az ügyészeknek többnyire nem voltak lakhatási gondjaik, de igény merült fel egy önálló lakótelepre, ahol a befolyásos egyesület tagjai egymás közelében élhetnének. Alaposan megvitatva a dolgot arra jutottak, hogy a Kis-Svábhegyen vesznek telket.
 
A megfelelő ember

Ehhez persze jelentős banki kölcsönre volt szükség, ám mivel az újonnan kiparcellázott területen felépítendő villákat jeles közéleti személyiségeknek szánták, így a bankok nem kukacoskodtak. Sikerült kellően nagy földterületet vásárolni ahhoz, hogy a villákon kívül jusson itt hely egy kollégium számára, amelyikben a vidéki kollégák gyermekei lakhatnak. Ez a városrész korábban teljesen beépítetlen volt, emiatt elengedhetetlenné vált a kijelölt utak burkolatának elkészítése és a közterek kiépítése.

Grecsák Károly a korszak egyik közismert építészét, Árkay Aladárt kérte fel a tervek elkészítésére. Utólag belegondolva elmondhatjuk, hogy a lehető legjobb embert választotta ki a nagy feladatra. 1913-ban, amikor a megbízó visszatekintett az addig elvégzett munkára, elégedetten állapíthatta meg, hogy „abnormálisan rövid idő alatt” sikerült elképesztően nagy munkát elvégezni.
 
A kovácsmester fia

Árkay Aladár 1868-ban született Temesváron. A családja a következő évben átköltözött a fővárosba, ugyanis az apa, Árkay Sándor rengeteg megbízást kapott. A férfi a dualizmus korának egyik legnépszerűbb kovácsmestere, műlakatosa és iparosművésze volt. A régi Erzsébet hidat ugyanúgy az ő művei díszítették, mint a New York-palotát vagy a Nyugati pályaudvart.

Miközben a kis Aladár felcseperedett, Budapesten rohamos fejlődés vette kezdetét. Gomba módra szaporodtak a szebbnél szebb épületek, és a magyar fővárost joggal tartották számon a legszebb európai nagyvárosok között. Aladár is az építészetet választotta.

A műegyetemen szerzett diplomát, és neves hazai mesterek, például Hauszmann Alajos mellett dolgozott. Lenyűgöző azoknak az épületeknek a listája, amit a következő évtizedek során megalkotott. Ő tervezte meg a Budai Vigadót, a Szent Gellért-emlékművet és itt nálunk, a Hegyvidéken a Városmajori Jézus szíve plébániatemplomot.

Az elképesztő fejlődés évei alatt számos építészeti irányzat jutott el Magyarországra. Árkay kezdetben eklektikus épületeket tervezett, de hamarosan a magyar szecesszió egyik legismertebb alakja lett. Pályafutása végén a fiával együtt álmodta meg a városmajori templomot.
 
Nem lehetetlen, de nehéz

A Kis-Svábhegyre tervezett telep igen nehéz, de nem lehetetlen feladat elé állította. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a régimódi személyiségek, méltóságok hagyományos stílusú otthont szerettek volna maguknak.

Csakhogy Árkaynak esze ágában sem volt ragaszkodni a historizmus megkötöttségeihez, hanem elképesztően modern, merész épületekről álmodozott. A tervei és az ötletei nagy vihart kavartak. Sokan ragaszkodtak a historizmusra jellemző cirkalmas díszítőelemekre, amelyeket a mester szeretett volna kihagyni.

Hogy ez milyen összecsapásokhoz vezetett, az csak jóval később derült ki. A fia, Bertalan később elmesélte, hogy mi volt az idősebb Árkay leghatékonyabb módszere. A telep 37 családi házát az új tulajdonosok maguk építtették meg Árkay tervei alapján. A régimódi megrendelők elégedetten nézték, hogy a vázlatokon ott van a sok szobrocska meg díszítés. Amikor azonban mentek, hogy birtokba vegyék a kész épületeket, döbbenten látták, hogy a végeredmény cseppet sem régimódi, hanem újszerűen modern. Aki pedig tiltakozni akart, azt Árkay a mai építkezők számára is jól ismert módon szerelte le. Megvonta a vállát, és közölte, hogy elfogyott a pénz, és a „csicsázásra” már nem futotta a költségvetésből.

Panaszra viszont senkinek nem lehetett oka. A lakók egy része már 1912 tavaszán beköltözhetett, mire pedig lehullott az első hó, mindenki elfoglalhatta új otthonát.
 
Boldog évek, nehéz évek

Ez volt a főváros legelső egységes építészeti képet nyújtó, szervezett keretek között kivitelezett villanegyede. Az építkezés elképesztő gyorsasága és a látványosan korszerű épületek lázba hozták a beruházókat, és hamarosan már a főváros más részein is, például Óbudán és a Wekerle-telepen is megkezdődött a hasonló negyedek kialakítása.

Bár a környék egységes stílusban épült, minden házat a megrendelője kívánságainak megfelelően alakítottak ki. A megoldásokon tetten érhető a szecesszió, a Jugendstil hatása is. Az Alma utcában épült fel egy saroktelekre Árkay saját háza. Bár az elmúlt évtizedek kissé megviselték, még most is figyelemre méltó ez az erőteljes és a maga egyszerűségében impozáns épület.

A telep aranykora 1944-ig tartott. A világháború során több ház is megrongálódott, a legnagyobbak, például a vidéki gyerekek kollégiuma el is pusztult.

Az 50-es években a legtöbb ingatlant kisajátították, és a fényűző lakásokba vadidegen családokat zsúfoltak össze. A környéken sétálva azonban láthatjuk a kedvező változás jeleit. A Bírók és Ügyészek Lakótelepének mind több villáját hozzák szépen rendbe. Remélhetőleg nemsokára egykori fényében fog ragyogni ez a figyelemre méltó és érdekes múltú hegyvidéki villaegyüttes, örök emléket állítva a Városmajori Jézus szíve plébániatemplom tervezőjének, kerületünk nagy építészének.
 

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...