Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-09-19

A balgaság éles eszű krónikása – Ráth-Végh István a Hegyvidéken

A balgaság éles eszű krónikása – Ráth-Végh István a Hegyvidéken

A múlt század harmincas évei óta nemzedékek polcain sorakoznak egy nagyszerű magyar író, Ráth-Végh István érdekes, tanulságos és rendkívül szórakoztató könyvei. Munkássága során a szerző megírta az emberi butaság kultúrtörténetét, de külön könyvet szentelt a szerelemnek, a házasságnak, a kalandoroknak és a magyar kuriózumoknak is. Az író hosszú időn keresztül itt élt közöttünk, a nagybátyjáról elnevezett Ráth György utcában. 

Ráth István 1870-ben született. Akkor még csak ilyen kurta, egyszerű, mondhatni „polgári” volt a neve. Harminckilenc éves korában azonban le kellett cserélnie az igazolványait, ugyanis ekkor férfiágon kihalt a nemes Végh család. A népszerű író édesanyja, Végh Gizella ezen ősi nemzetség leszármazottja volt. Az uralkodó, Ferenc József megengedte, hogy a család nemesi joga Ráth Istvánra szálljon. A tekintélyes bűntetőjogász ettől kezdve viselhette a ma is jól ismert Ráth-Végh nevet.
 
Rebellisek barátai

Érdekes, hogy a császár ilyen nagyvonalúan bánt a Ráth család egyik tagjával, István nagybátyja ugyanis a Habsburgok elszánt ellenségei közé tartozott. A tanult könyvkereskedő a magyar szabadság híveként belépett a honvédseregbe, és Görgei oldalán szolgált. Ott volt a világosi fegyverletétel során is. A szabadságharc bukását követően, 1857-ben könyvkereskedést, majd pedig kiadót nyitott, és továbbra is elszántan küzdött a Habsburgok ellen. Kijátszotta a kemény osztrák cenzúrát, és hamis címeken jelentette meg a forradalmi irodalom legjavát.

Kiadójában állandó vendégnek számított Eötvös József és Deák Ferenc. Nagy gondot fordított a klasszikus magyar irodalom kiadására, megjelentette Vörösmarty Mihály, Tompa Mihály és Arany János műveit is. Barátai, az ország vezető politikusai komoly szerepet játszottak abban, hogy hazánk végül kiegyezett az osztrákokkal.

Budapestből ekkor egy pezsgő kulturális életű, lenyűgöző ütemben épülő és növekvő nagyváros lett. Ferenc József császár, a magyarok királya éppen ezért a „boldog békeidők” megbékélő hangulatában, nyugodt szívvel adományozhatott nemesi jogot az egykori lázadó unokaöccsének.
 
A remek tollú tudós

A fiatal Istvánt kiskorától kezdve nagyon érdekelték a művelődéstörténet furcsaságai és az emberiség krónikájának különös vagy éppen megrázó eseményekkel teli oldalai. A 19. század utolsó évtizedében azonban nem tűnt túlságosan jó ötletnek komolyabban is foglalkozni ezekkel.

A fiatalember pontosan ezért királyi tanácsos apjának útmutatását követve a jogi pályát választotta. Budapesten szerzett magának diplomát, majd bíróként dolgozott. Az első világháború árnyékában a fiatalkorúak ügyeire szakosodott. Közben komoly tudományos munkát is folytatott, de nem csak a jogtudomány területén, mivel fontosnak tartotta a különféle tudományágak népszerűsítését is.

Az első világháborút követően ő is egy teljesen új, drámai helyzetben találta magát. Széthullott az Osztrák-Magyar Monarchia, és honfitársainknak a korábbiaknál sokkal zordabb körülmények között kellett helytállniuk. Ráth-Végh István már korábban is írt szépirodalmi műveket, a harmincas években pedig egymás után jelentek meg mind a mai napig népszerű összeállításai.

Az olvasók borzongva vették kézbe például az erényöv történetét, a könyv komédiáját, az emberi butaság kultúrtörténetét vagy éppen a kalandorok titokzatos világát bemutató összeállításait. Egy-egy Ráth-Végh-mű elolvasása felért egy szabadegyetemmel. Ha nem is mindig hasznos, de kivétel nélkül rendkívül érdekes dolgokkal lepte meg az olvasóit. 
 
Még mindég érdekes

Összegyűjtött művei 1945 után is töretlen népszerűségnek örvendtek, az ötvenes és a hatvanas években ugyanúgy megjelentették őket, mint később. Ráadásul a hetvenes évek végétől elkészültek a gyermekek számára átdolgozott, népszerűsítő ismeretterjesztő változatai is. A ma már klasszikusnak számító Delfin könyvek sorozatában így olvashattunk a fáraó átkáról, a sétáló falevélről vagy éppen a félelmetes tengeri kígyóról.

Életének utolsó évtizedeit itt töltötte közöttünk, a XII. kerületben. Nagybátyja, a múzeumalapító Ráth György fontos szerepet játszott abban, hogy az első világháború előtt a Hegyvidéken megépült az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület korszerű lakónegyede. Ekkor alakították ki a mai Ráth György utcát is. Ráth-Végh maga is bekapcsolódott az építkezés szervezésébe, és hamarosan beköltözhetett saját, kisebb palotának is beillő hegyvidéki otthonába. Az épületet a Ráth György utca 26. szám alatt ma is megtekinthetjük.

A híres magyar művelődéstörténeti szakíró 1959-ben hunyt el. Szellemi örökségét azonban mind a mai napig megőrzik a könyvtárak, a könyvesboltok és persze az érdekességeket kedvelők könyvespolcai. Mulatságos anekdotái kellemes kikapcsolódást jelentek és remekül bemutatnak egy-egy adott kort. Ha szeretnénk megismerni, hogyan éltek az elmúlt évszázadokban őseink, milyen döcögős úton haladt az európai kultúra kialakulása, akkor erre keresve sem találnánk érdekesebbet Ráth-Végh István könyveinél.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...