Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-10-04

Az emlékezés őre – Cseres Tibor író

Az emlékezés őre – Cseres Tibor író

A Tartsay Vilmos utcában sétálva a húszas számú ház falán felfedezhetjük Cseres Tibor Kossuth-díjas író emléktábláját. A dunavölgyi népek megbékélésnek szószólója, a nemzeti emlékezet őre egy nehéz korszakban állt a Magyar Írószövetség élére. Szót emelt a romániai falurombolás ellen, és megőrizte a világháború utáni iszonyatos délvidéki népirtások emlékét is.

Harmincöt évvel ezelőtt igen heves viták robbantak ki a magyar irodalmi életben. Mészöly Miklós és Csurka István a kerületünkben élő József Attila- és Kossuth-díjas Cseres Tiborral együtt tiltakozott az ellen, hogy a csehszlovák hatóságok hosszú üldöztetés után letartóztatták Duray Miklós felvidéki magyar gondolkodót. Nem ez volt a németvölgyi író első kiállása a határon túli magyarság mellett és persze messze nem is az utolsó.
 
A történelem bűvöletében

A Magyar Írók Szövetségének korábbi elnöke 1915-ben született Gyergyóremetén. Édesapja Moldvából települt át Magyarországra. Ez a keménykötésű, határozott férfi bevonult katonai szolgálatra, ahol annyira kitűnt a társai közül, hogy Bécsben a császári testőrség tagja lehetett. Megnősült, és hamarosan megszületett a fia, Tibor.

A világháború számos megpróbáltatást tartogatott a család számára. A császári testőr beállt a székely hadosztályba, hogy a románok ellen harcoljon. A világháborús vereséget követően Brassóból megszökött a hadifogságból, és nagy nehezen eljutott Magyarországra. A fia csak 1922-ben mehetett utána. Cseres Tibor Marosvásárhelyen, majd Budapesten járt középiskolába, és 1933-ban a magyar fővárosban érettségizett le. Eljárt a jogi és az orvosi egyetem előadásaira is, de bölcsészeti előadásokat is örömmel meghallgatott. Végül közgazdászdiplomát szerzett. Lenyűgözte a magyar történelem, és jól ismerte a hazai kisebbségeket, világosan látta, hogy milyen nehézségekkel szembesültek a két világháború között.
 
Nehéz évek próbatételei

Cseres Tibor örökölte császári testőr apja elszántságát és erejét. 1938-ban behívták katonai szolgálatra. Nem kímélték a világháború szörnyűségei; kisebb-nagyobb megszakításokkal ötvenhat hónapot töltött a háborúra készülve vagy a fronton. 1944 őszén már hadnagyi rangban szolgált, amikor megértette, hogy értelmetlen a további küzdelem. Hazatért a frontról. 1945-ben Békéscsabán próbált meg visszailleszkedni a polgári életbe. Az irodalom útján indult el. Mivel a szívén viselte a legszegényebbek sorsát, ezért segített megalapítani a munkásoknak és a parasztoknak szóló Viharsarok című újságot.

Budapestre költözve rövid ideig egy minisztériumban dolgozott, majd úgy döntött, hogy az írásnak szenteli az életét. Meg akarta mutatni olvasóinak hazánk történelmének legdrámaiabb pillanatait. Munkássága során egy pillanatra sem feledkezett meg Erdélyről, a szülőföldjéről. Míg a világháború előtt versekkel is próbálkozott, addig később már novellákat, majd regényeket írt. Az ötvenes években komoly nehézségei támadtak.

A mélyponton 1956-ban sikerült átlendülnie. Ekkor már sokan felfigyeltek rá, többek között Örkény István is. Írásból azonban nem lehetett volna megélni, így kénytelen volt más megélhetés után nézni. Először az Irodalmi Újságnak, majd az Élet és Irodalomnak dolgozott. A hatvanas években megjelent regényei arról tanúskodtak, hogy íróként egyre inkább beérett. 1964-ben látott napvilágot a Hideg napok című műve. A sikeres könyvet számos nyelvre lefordították, így Cseres munkásságát már külföldön, többek között a szomszédos államokban is megismerhették.

Kovács András 1966-ban készített filmet a Hideg napokból. Az újvidéki vérengzés eseményeit bemutató alkotásban olyan legendás színészek szerepeltek, mint Latinovits Zoltán, Darvas Iván vagy Szirtes Ádám. Az alkotást a magyar modernizmus egyik legfontosabb filmjének tekintik. Az újvidéki események témája később visszatért Cseres munkásságában. A mű segít feldolgozni a kibeszéletlen történelmi múltat, és emléket állít a Vajdaságban bosszúból lemészárolt magyarok tízezreinek.

Cseres Tibor 1965-ben ismét megkapta a József Attila-díjat, majd tíz évvel később életművét Kossuth-díjjal jutalmazták.
 
Súlyos határok között

A nyolcvanas évek elején elismert íróként szembesülnie kellett azzal, hogy egyre nehezebbé válik a határon túli magyarság élete. Romániában, Jugoszláviában, de Csehszlovákiában is egyre durvábban léptek fel honfitársaink ellen. Cseres Tibor felemelte a szavát, ha értesült az ilyen igazságtalanságokról.

Csehszlovákiában 1982-ben az államrend felforgatásával vádolták meg Duray Miklós írót. A neves kisebbségi gondolkodó a magyarok mind durvább asszimilációja ellen küzdött. A hazai írók egy része, köztük Cseres Tibor nyilatkozatban tiltakozott Duray üldöztetése miatt, és sokan még a bírósági tárgyalására is elmentek.

A helyzet itthon sem volt könnyű. A rendszer igyekezett elhallgattatni azokat a gondolkodókat, akik felemelték a szavukat a nemzeti sorskérdések miatt. Cseres Tibor 1987-ben, a rendszerváltáshoz vezető lassú változások idején állt a Magyar Írószövetség élére. Azért küzdött, hogy a kormány lépjen fel az erdélyi falurombolások ellen.
 
Megbecsülés és tisztelet

A rendszerváltást követően is megbecsülték munkásságát és személyét. Megválasztották a magyar PEN Klub tagjává. 1991-ben megjelent a Vérbosszú Bácskában című megrázó műve, amelyben felelevenítik a második világháborút követő könyörtelen jugoszláv megtorlások emlékét. Fontosnak tartotta ugyanis, hogy a magyarság ellen elkövetett iszonyatos bűncselekményeknek nyoma maradjon, ne fedje el őket a múlt homálya.

Ekkor már hosszú ideje itt élt közöttünk, a Németvölgyben. Segítette a fiatalabb irodalmárok munkáját, írótáborokat és akadémiákat szervezett. Örömmel töltötte el, hogy a regényei még mindig népszerűek. 1993-ban hetvennyolc évesen hunyt el. Nem csak a kerületünkben kapott emléktáblát, szülőfalujában, Gyergyóremetén emlékművet állítottak neki. Műveit, elsősorban a regényeit pedig ma is megtaláljuk a könyvtárak polcain.

Ajánló
Ajánló
A Bátori-barlang rejtelmei

A Bátori-barlang rejtelmei

A Bátori-barlang, amely nevét egy XV. században ott élt szerzetesről kapta, a...

A gyógyulás városrésze – kórházak és szanatóriumok a Hegyvidéken

A gyógyulás városrésze – kórházak és szanatóriumok a Hegyvidéken

Ha a Vérmező felől elindulunk a Külső-Krisztinaváros és a Hegyvidék magasabban fekvő...

Mindenki segített – kerületünk első iskolája

Mindenki segített – kerületünk első iskolája

A kerületünk iskoláiban tanuló diákok talán nem is sejtik, hogy mennyivel jobb és...