Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-10-22

A Bátori-barlang rejtelmei

A Bátori-barlang rejtelmei

A Bátori-barlang, amely nevét egy XV. században ott élt szerzetesről kapta, a Nagy-Hárs-hegy oldalában található. Ez közigazgatásilag nem tartozik ugyan a Hegyvidékhez, mégis érdemes beszámolnunk róla, hiszen számos legenda fűződik a nevéhez és jó néhány szállal kapcsolódik a kerülethez.

A remete

Közel a hegycsúcshoz, 425 méteres magasan nyílik a Bátori-barlang bejárata, amelyben a legenda szerint Bátori/Báthory László pálos szerzetes húsz éven át élt remeteként a XV. század közepén. Bátori fiatalon részt vett Hunyadi János török elleni hadjárataiban, majd később, amikor látta, hogy a főurak egy része Mátyás ellen fordul, kiábrándult a politikából, és belépett a pálos rendbe. A budaszentlőrinci pálos kolostorban – a János-hegy és a Nagy- Hárs-hegy közötti nyeregben – szolgált, majd a perjel – elöljáró – engedélyével magányt választva aszkétaéletet élt, elvonulva a világtól a kolostor feletti hegy oldalában nyíló barlangban.

Az 1437-től 1457-ig tartó elvonultságának konkrét célja is volt, hogy lefordítsa magyarra a Bibliát. Más kutatók szerint „mindössze” magyar nyelvű Biblia-magyarázatot készített. Az azonban biztos, hogy bármit is alkotott, az bekerült Mátyás híres könyvtárába, azonban a történelem viharaiban nyoma veszett, ma már csak a töredékeit ismerjük másolatokból. Megrendült egészségi állapota miatt élete vége felé visszaköltözött a budaszentlőrinci pálos kolostorba. Halála napján még misézett. A kolostor templomában, a Szent István-oltár előtt temették el. A legenda szerint a mai napig van egy titkos összekötő járat a barlang és a Szépjuhásznénál állt kolostor között.
 
Pálos rend és Mátyás

A pálos egy magyar alapítású férfi szerzetesrend, amely az 1250-es évek körül jött létre. A pálosok néhány évvel a megalapításuk után a Szépjuhászné közelében található budaszentlőrinci monostorban tartották a fontos eseményeiket, így hamar ez lett a generális elöljárók székhelye, azaz a rend főkolostora. A kolostorban pezsgő élet folyt, szellemi és fizikai értelemben egyaránt. A szerzetesek mintagazdaságot létesítettek a Nagy-Hárs-hegy lejtőjén, akadtak köztük szobrászok, ablaküveg-készítők, építőmesterek és könyvmásolók is. A könyvkészítő műhely olyan magas színvonalú volt, hogy egyes források megemlítik, hogy Mátyás király híres corvinái közé is bekerült a budaszentlőrinci szerzetesek egy-két alkotása. 

A kolostor főépülete a háromhajós, kéttornyos nagytemplom volt, amely uralta a környezetében elterülő, kisebb mezővároshoz hasonlatos szerzetesi kolóniát. Hasonlóképpen meghatározó eleme lehetett a budai hegyek Várból látszó panorámájának, mint a mai Erzsébet-kilátó. A rend hamar híres lett, miután két pápának is pálos rendi szerzetes volt a gyóntatója, ami jól mutatja a jelentőségüket. A hatalmuk is egyre nőtt és nemcsak vallásiügyekben, hanem világiakban is, miután Mátyás király pallosjoggal is felruházta a rendet, vagyis élet halál urává tette őket bizonyos ügyekben.

Hunyadi Mátyás – akit idén 555 éve koronáztak királlyá – sokat járt az egykori Hegyvidék területén. Vadászatainak köszönhető sok mai elnevezés, a Fácán, a Disznófő vagy a Szépjuhászné mind egy-egy Mátyás-legenda kapcsán kapta a nevét, de a korabeli feljegyzések alapján a Budakeszi út mellett fekvő pálos kolostorban is többször tiszteletét tette. Olyannyira becsülte a pálos barátokat, hogy több alkalommal kikérte a tanácsukat, és az éjszakát is az épület falai közt töltötte, pedig a királyi palota nem állt onnan elérhetetlen távolságban.

A XV. században a kolostorban volt a pálos rend központja, Mátyás pedig baráti viszonyt ápolt a rendfőnökkel. A pálosok az ő uralkodása alatt élték a fénykorukat, nem véletlen, hogy 1490-ben, amikor a király halálának híre eljutott hozzájuk, az alábbi bejegyzést írták a rend emlékkönyvébe: „A legjobb fejedelmet siratja a pálos rend, amely elismeri, hogy egyrészt az egyik hollóstól, Isteni Pál atyánktól eredetét nyerte, másrészt a másik hollóstól, Mátyástól nem szerény anyagi javakat kapott s ezért gyászolva őt emlékezetében örökké megtartja.” 

Bizonyára itt, a kolostorban találkozhatott Bátori Lászlóval is, vagy ha nem is találkozott vele, akkor tudta, hogy a környéken él remeteként.
 
Barlang a XX. században

A barlang története sokáig feledésbe merült, és csak az 1900-as években kezdtek ismét foglalkozni vele. Ekkor a Budapesti Zugligeti Egyesület tisztíttatta ki és nyitatta meg a közönség előtt. Még egy emléktáblát is elhelyeztek a bejáratánál 1911-ben, ahol díszes vacsorát tartottak, megünnepelvén az újranyitást. Az eseményre az egyesület meghívta többek között Budapest papságát mindegyik felekezettől, a szerzetesrendeket, a Magyar Tudományos Akadémiát, a Történelmi Társulatot, a főváros hatóságát.

A barlang belsejébe Halmos Izor adományából Bátori László olajfestésű arcképét helyezték el. A kutatók még egy kápolnát is felfedeztek a mélyben. A XX. század elején szabadon látogatható volt a barlang, amelynek kapujától kőlépcső vezetett a belsejébe, egy 11 méter hosszú terembe, ahonnan kétfelé ágazik az út: az egyik síkos és nehezen járható, míg a másik több kisebb termet érintve a nagyterem alatt pinceszerűen végződik. 

Az emléktábla-állítás ellenére ismét feledésbe merült a barlang, és az 1960-as évekig kellett várni az újbóli felfedezésére. A barlang igazi feltárását, kikutatását Vajna György vállalta, rá maradt a korszerű feltárás szenzációkban és nehézségekben gazdag feladata. Ez közel egy évtizeden át tartott, volt, hogy 40-50 ember is segített neki a munkában. Ezekből a kutatásokból kiderült, hogy a barlang természetes járatait-üregeit a hévíz alakította ki, ami korán menedékül szolgálhatott az embernek, akár már az ősemberek idején is.

A barlang egyébként bánya is volt, ahol először vasércet, később pedig arany- és ezüstércet termeltek. Az ércbányászat kezdetei a bizonytalan távolba nyúlnak, elképzelhető, hogy egészen a prehistorikumba, a vége pedig a múlt század elejére tehető. Valamikor gazdaságos, művelésre érdemes bánya volt ez, amelynek mesterséges járatait gigászi munkával vágták, csupán kézierővel, a hajdani mesterek. Mára azonban balesetveszély miatt lezárták a barlangot. A vasajtóval elzárt bejáratot a sárga turistajelzés mentén találjuk.
 
Emlékezete

Bátori László arcképét a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik, amelyet egy szentlőrinci pálos szerzetes festett 1456-ban. A munkásságát megörökítendő, egy fekete márványtáblát helyeztek el a barlangon, és a bejárata előtt egy kis faházat is létesítettek, majd 1931-ben Havran Imre iparművész tervei alapján egy márványoltárt alakítottak ki, amiből mára csak a márványtábla összetört darabjai maradtak meg.

Nemrég egy újabb emléktáblát állítottak a helyen, ami most is megtalálható, azonban a barlang zárva van és csak szervezett csoportok részére nyitják ki.
 
A barlang hangulatától Reményik Sándor is ihletett kapott, aki 1924 májusában így írt róla: 
 
Reményik Sándor: Báthori László barlangja előtt
 
A barlang előtt ültem elmerengve.
Lassan leszállt az est.
Éreztem, a távolban hogy nyüzsög
Gigászi hangyabolyként Budapest.
S láttam a Csendet még nagyobbra nőni,
És a hiúság vására fölé
Aranyszegélyes szemfedelet szőni.
S láttam: a rég-holt remetének lába
Hogyan kél versenyre az esti széllel,
És a hangyabolyt hogy tapossa széjjel...
Ültem a barlang előtt elmerengve.

Itt ülhetett ő ötszáz év előtt,
Húsz hosszú éven át:
A pálosrendi remete-barát.
Öreg betűit rótta, egyre rótta,
Magyarra fordítván a bibliát.
Csillag-hulláson tán tűnődött néha,
De nem bántotta kétség, vak remény.
Mellette volt és vele volt az Isten -
És boldogabb volt biztosan, mint én.

Ajánló
Ajánló
Méray, az első magyar motorkerékpárgyár

Méray, az első magyar motorkerékpárgyár

Kevesen tudják, hogy az első hazai motorkerékpárgyár meghonosodása szorosan kapcsolódik a...

Fél évszázad szolgálat – Lambert Zoltán atya a Városmajorból

Fél évszázad szolgálat – Lambert Zoltán atya a Városmajorból

Ötven év nagyon hosszú idő egy ember, de még egy közösség életében is. A Városmajori...

Elveszett csontok nyomában 2 – Mi történt Hentzi holttestével?

Elveszett csontok nyomában 2 – Mi történt Hentzi holttestével?

Ferenc József császár engedélyével 1899-ben sírásók mentek a budai katonai temetőbe,...