Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-12-05

Első nagy pedagógusunk – báró Eötvös József a Hegyvidéken

Első nagy pedagógusunk – báró Eötvös József a Hegyvidéken

Az 1848-as forradalom, majd közel egynemzedéknyi idővel később, a kiegyezés korának legnagyobb magyar pedagógusa, a vallás és a közoktatás ügyének kiemelkedően művelt szakértője itt élt kerületünkben, a Karthauzi utcában. Pályafutása során megismerte a 19. század legjelentősebb magyar politikusait, gondolkodóit, művészeit, emellett komoly szerepet játszott abban, hogy hazánk bekerült a legfejlettebb európai országok sorába.

1853-ban nem lehettek túl vidámak a magyarok. Még négy év sem telt el hősies szabadságharcunk eltiprása óta, és nagyon nem tűnt úgy, hogy véget érnek a forradalom leverését követő megpróbáltatások. A reményt és az elszánt küzdelmet azonban nem mindenki adta fel. Pontosan ekkor, amikor sok honfitársunk elkeseredetten gondolt a fenyegetésekkel teli jövőre, egy elegáns hintó gördült be a mai Karthauzi utcára.

A környékbeli gazdák meglepődve fordultak utána, mert akkoriban elég ritkán jártak előkelőségek ezen a környéken. A derék földművesek tudták, hogy a közeli svábhegyi nyaralóban egy igazi báró lakik, ám arról is értesültek, hogy a Batthyány-kormány egykori vallás- és közoktatásügyi minisztere a forradalom zűrzavarában Németországban keresett menedéket. A kíváncsiskodók közelebb jöttek, és alaposan megnézték maguknak a hintóból kiszálló szakállas, bajszos alakot. Meglepett moraj futott végig a sokaságon. Nem férhetett hozzá kétség, hogy Eötvös József hazatért.
 
Előkelő arisztokrata

Báró Eötvös Ignác császári és királyi kamarásnak 1813-ban született fia. Ekkoriban nehéz idők jártak földrészünkre, Európa pedig hadba vonult.

Hozzánk is eljutottak a felvilágosodás és a nemzeti reformok eszméi, a kis Eötvös József ezekkel azonban élete első évtizedeiben még nem nagyon találkozhatott. Olyan nevelést kapott, amiben a legelőkelőbb hazai arisztokraták gyermekei részesültek. Beíratták a Budapest Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnáziumba, amelyet elvégezve a Pesti Királyi Tudományegyetemen folytatta a tanulmányait. A fiatalember a legismertebb művészekkel, filozófusokkal, magyar és külföldi főnemesekkel találkozhatott.
 
Reformok kora

Ebben az izgalmas szellemi közegben már sokan ismerték a felvilágosodás eszméit. Eötvös József magától a nádor magyar nyelvtanárától, Pruzsinszky Józseftől sajátította el a politikatudomány és a filozófia alapjait. Mestere a magyar jakobinusok közé tartozott, amiért halálra ítélték. A büntetését börtönre változtatták, majd szabadulása után bekapcsolódhatott a hazai szellemi életbe. Ifjú tanítványa 1832-ben érdeklődve figyelte a pozsonyi országgyűlés vitáit.

Jól ismerte a reformkor kimagasló személyiségeit, és a legtöbb híresség a baráti társaságába tartozott. A politikusokon kívül fontos szerep jutott az irodalmároknak is, legjobb barátja ekkoriban a magyar történettudomány egyik megalapozója, Szalay László volt, aki felfigyelt arra, hogy az ifjú arisztokrata tehetséges író is.

Eötvös József úgy döntött, hogy az irodalomnak szenteli életét, és három éven keresztül csendesen élt a család egyik birtokán. Az 1848-as forradalmat megelőző évtizedben többször is sikerült meglepni a közvéleményt kitűnő munkáival. A magyar olvasók addig csak idegen nyelveken olvashattak romantikus regényeket. Eötvös József első nagy munkája,

A karthauzi a magyar romantika egyik legfontosabb művének számít. Az érzelmes történet gyorsan népszerűvé vált, ám a szerző nem ült meg a babérjain, hanem további izgalmas történetekkel lepte meg a rajongóit. Megjelent A falu jegyzője, majd a Magyarország 1514-ben is. A regények mellett színdarabokat és újságcikkeket is írt.

Ő sem kerülhette el a Széchenyi István és a Kossuth Lajos között kirobbanó vita viharait, és úgy döntött, hogy Kossuthot támogatja. Elszántan küzdött azért, hogy Magyarország bekerüljön Európa legfejlettebb, legerősebb nemzetei közé. Felismerte, hogy ebben nagy szerep jut az oktatásnak és a műveltségnek.
 
Viharos évek

Bécsnek cseppet sem tetszettek a magyar reformtörekvések, mind keményebb eszközökkel lépett fel a hazafiak ellen a negyvenes évek derekán. Eötvös József a hazafias összetartás legfőbb támogatói közé tartozott. 1848 tavaszán maga is felment Pozsonyba. A tekintélyes hazafi örömmel látta, hogy a forradalom után számos elképzelését és reformjavaslatát támogatja a közvélemény. Addigi erőfeszítéseinek elismerésekén tagja lehetett az első magyar felelős minisztériumnak, megkapta a vallás- és közoktatási tárcát.

A Batthyány-kormány bukását látva attól tartott, hogy az összecsapások vérfürdőhöz és a dolgok elfajulásához vezetnek, ezért önkéntes száműzetésbe vonult. 1853-ig Bajorországban élt, majd a hazatérését követően nehéz, küzdelmes évtizedek vártak rá.

Egy percig sem tétlenkedett. Segített életben tartani a tudományos szervezeteket és a Kisfaludy Társaságot. Bekapcsolódott a politikai életbe, és országgyűlés képviselőként szolgálta a nemzetet. Bár keményen harcolt az osztrák elnyomás ellen, a politikai megegyezés hívévé vált.
 
A megújulás minisztere

A magyar hazafiak elégedetten láthatták, hogy a történelmi fordulatot jelentő kiegyezés után Andrássy Gyula kormányába visszakerült a 1848-as forradalom minisztere. Eötvös József ismét a vallás és a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.

Lenyűgöző lelkesedéssel, hatalmas elszántsággal látott munkához, elérte, hogy törvény szülessen a népiskolákról. Korszerűsítette a hazai középiskolákat és az egyetemi oktatás rendjét. Megértette, hogy Ferenc József birodalma csak akkor maradhat meg, ha a magyarok is a Monarchia támaszaivá válnak. Azért dolgozott, hogy hazánkból művelt és fejlett ország legyen.

Élete második felében is számos művet írt magyarul és németül. Utolsó éveit a mai Eötvös úton álló villájában töltötte. 1870-ben súlyosan megbetegedett, megpróbált talpra állni, de már nem sikerült. A következő év februárjában hunyt el. 

A Svábhegyen 1890-ben parkot neveztek el a korszakos jelentőségű magyar gondolkodóról, ahol felállították Stróbl Alajos híres szobrát, amit az ország számos részén, például Orosházán és Ercsiben is újabb szobrok és emléktáblák követtek.

A fia, Eötvös Loránd maga is Magyarország kultuszminisztere lett, és joggal tartották számon a korszak leghíresebb természettudósai között.

Ajánló
Ajánló
Isten vándora – Regőczi István atya, a Hegyvidék díszpolgára

Isten vándora – Regőczi István atya, a Hegyvidék díszpolgára

Tavaly tavasz óta a kútvölgyi engesztelő kápolna előtt kialakított tér egy rendkívül...

Kelta és római örökségünk – a Németvölgy múltja

Kelta és római örökségünk – a Németvölgy múltja

Azt, hogy a mai Hegyvidék területe milyen, az átlagosnál sokkal kedvezőbb adottságú, már...

Néma szerzetesek és egy gyönyörű regény – A karthauzi

Néma szerzetesek és egy gyönyörű regény – A karthauzi

A 19. század nagy magyar gondolkodójának, báró Eötvös Józsefnek az emlékét nemcsak a...