Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2020-02-06

A lefejezett szobor – a magyar tábori vadászok emlékműve a Városmajorban

A lefejezett szobor – a magyar tábori vadászok emlékműve a Városmajorban

Nyolcvan esztendővel ezelőtt megtisztelő feladatot kapott a két világháború közötti korszak egyik legnevesebb magyar művésze, Kisfaludi Strobl Zsigmond. Azzal bízták meg, hogy készítse el a magyar tábori vadászok emlékművét itt nálunk, a Hegyvidéken. A világhírű szobrász nem sejthette, hogy milyen megpróbáltatások várnak az alkotására. Kilenc évvel később ugyanis egy ádáz lejárató kampány után lefejezték az egyik katonaalakot.

Magyarországot bejárva számtalan helyen bukkanhatunk az első világháborús hősök emlékét megörökítő szobrokra és domborművekre. A harmincas évek végén, egy új háború árnyékában merült fel az a gondolat, hogy méltó helyen kellene megemlékezni a korábbi nagy küzdelem elszántan harcoló tábori vadászairól.
 
1936-ban a városmajori római katolikus Jézus Szíve plébánia templomban elhelyezték a 24. vadászzászlóalj emlékjelét. A plébános az I. világháború idején maga is abban az egységben harcolt. A következő évek során az egykori veteránok sokszor eljöttek ide, hogy díszmenetet tartsanak a templom mellett. Mind több egykori harcos szerette volna, hogy elhunyt bajtársaik emlékét egy központi emlékmű őrizze tovább. Létrehozták szoborbizottságukat, amelynek az elnöke az egykori honvédelmi miniszter, vitéz bádoki Soós Károly tábornok volt. Az a döntés született, hogy a Városmajorban állítsák fel az emlékművet, amelynek elkészítésével Kisfaludi Strobl Zsigmondot bízták meg.
 
Új szobor a Városmajorban

A két szobor 1940 tavaszára elkészült, ám az ünnepélyes átadóra még várni kellett. Az arra sétálók elégedetten nézhettek fel a két bronzhonvédra. Szimbolikus jelentése volt annak, ahogy az idős, I. világháborús egyenruhát viselő veterán kézfogással üdvözli II. világháborús ifjú bajtársát, vagyis az örökösét.

Mai szemmel nézve nincs olyan nagy különbség kettőjük öltözéke között, ám az akkori emberek pontosan látták, hogy itt a magyar hazát védő férfiak két nemzedéke találkozik. Talán a hozzá nem értőknek is feltűnt két katona fejfedője. Bizonyára nem gondolták volna, hogy az öreg tábori vadász jellegzetes tollas kalpagja nemsokára nagy vihart vált ki. Az ifjú honvéd nem sapkát viselt, hanem acélsisakot. Ők ketten nem magukban álltak, mert a szobrok háttérfalára rohamozó katonák domborművét faragták. Azok a honvédek egyszerű tábori sapkát hordtak, mivel a fronton, a lövészárkok poklában meggondolatlanság lett volna a díszes vadászkalapot viselni.
 
A tábori vadászok emlékezete

Kik is voltak azok a tábori vadászok? Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ adjunk, vissza kell térnünk a Napóleon elleni háborúk korába. Ekkoriban a gyalogság zárt alakzatban, szuronyos puskával vagy muskétával a kézben vonult a csatatereken. Mellettük azonban szükség volt gyorsabb, a nehezebb terepen, például a sűrű erdőben vagy a hegyvidéken bevethető alegységekre is. Az első vadászzászlóaljakat 1805-ben állítottuk hadrendbe. A katonák nagy része mesterlövész volt, akiket az egyszerű honvédeknél sokkal jobban kiképeztek. 1848-ban magyar vadászcsapatok harcoltak a szerbek ellen, később pedig Erdélyben.

Az I. világháború előestéjén a vadászkalapos mesterlövészek a császári és királyi haderő egyik elit csapatnemének számítottak. Jól tükröződött ez az öltözékükön is, hiszen csak ők viselhették egyenruhájukhoz a híres stájer vadászkalapot és a feketészöld kakastollakból készült bokrétát.
 
Egy mártír arcvonásai?

Az emlékművet 1940 szeptemberében akarták felavatni, de a háborús események miatt erre nem kerülhetett sor. Végül a következő év tavaszán tartották meg a hivatalos ünnepséget. Ezen fontos szerep jutott Kiss János altábornagynak, az antifasiszta ellenállás későbbi mártírjának. Az ünnepséget megelőző néhány hónap során nagyot fordult a történelem kereke. Magyar csapatok vonultak be Erdélybe, majd kirobbant a harc Jugoszláviában is, emiatt a két szoboralak felavatását nem kísérhette olyan önfeledt ünneplés, mint amire számítottak.

Néhány veterán ekkor érdekes dologra figyelt fel. Úgy tűnt nekik, hogy az idősebb harcos arcvonásai Kiss Jánosra hasonlítanak. A tábornok rászolgált erre a megtiszteltetésre, hiszen az I. világháborúban hosszú éveken át szolgált a tábori vadászok között. Mások viszont úgy vélték, hogy a régi harcosok csak képzelődnek, és a szoboralak vonásai nem hasonlítanak a harcedzett idős férfira.
 
Viharos évtized

Magyarország vesztesként került ki a II. világháborúból. Az ország új urai gyűlöltek mindent, ami a régi rendre, Horthy kormányzó korszakára emlékeztette őket. Üldözték, és ha tudták, börtönbe küldték az egykori csendőrség tagjait. Ezen a ponton fontos megjegyeznünk, hogy a csendőröknek semmi közük nem volt a tábori vadászokhoz. Csakhogy valakinek nem tetszett az öreg vadász kakastollas sapkája.

A Világosságban 1949 februárjában cikk jelent meg arról, hogy egy csendőr szobra áll a Városmajorban. Budapest irányítóit állítólag egyre több tiltakozó kereste meg. A döntéshozók hajlottak arra, hogy eltávolítsák a gyűlölt „csendőrszobrot”. A jóérzésű emberek összefogása révén ugyan sikerült megmenteni az emlékművet, ám ennek nagy ára volt, hiszen gyakorlatilag lefejezték az öregebb katonát.

Koda Gábor, Budapest főjegyzője vakmerő tervet talált ki. Megbeszélte Kisfaludi Strobl Zsigmonddal, hogy távolítsa el korábbi alkotása fejét, és a helyére készítsen egy újat. A cenzorok azonban nem érték be ennyivel. Kalapáccsal és vésővel felszerelt munkások érkeztek, és leverték a talpazatról a feliratokat, valamint a helyőrségek neveit. Érdekes, de lábra kapott az a hír, hogy 1949-ben a szobor feje a helyén maradt, és csupán a kalapját cserélték le.

A tábori vadászok rászolgáltak a még most is a Városmajorban álló méltó emlékműre, hiszen az elit csapatnem tagjai közül több mint harmincezren haltak hősi halált.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...