2020-02-28
Egy nagyszerű orvosra emlékezünk – elhunyt Nemes Attila professzor, a Hegyvidék díszpolgára
Decemberben szomorú hírről olvashattunk a Semmelweis Egyetem közleményei között. Arról értesítették a magyar orvostársadalmat, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika rengeteg egykori meggyógyult betegét, hogy elhunyt dr. Nemes Attila professor emeritus, a klinika egykori igazgatója, az egyetem általános rektorhelyettese, akivel korábban oly sokszor találkozhattunk, hiszen felelősségteljes tudományos munkája ezer szállal fűzte a Hegyvidékhez. 2005 októbere óta kerületünk díszpolgára is volt, aki hatvanegy éven keresztül szinte minden nap bejárt a Városmajorba.
Egy olyan nemzedék gyermeke volt, amelyet nem kíméltek meg a történelem viharjai. 1938-ban született itt, a magyar fővárosban, és gyermekéveire rányomta bélyegét a szörnyűségekkel teli második világháború. 1945 után sem értek véget a megpróbáltatásai. Átélte a Rákosi-rendszer szörnyűségeit, reménykedhetett az 1956-os forradalom sikerében, majd láthatta a bevonuló szovjet csapatokat, a megtorlást és a remények szertefoszlását.
Erős hite azonban lehetővé tette, hogy töretlen elszántsággal vészelje át a nehézségeket.
Küzdelmes évek vártak rá, míg orvosi diplomát szerezhetett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. 1957-ben azzal a célkitűzéssel lépte át az intézmény kapuját, hogy minden tőle telhetőt megtesz tudása elmélyítéséért és a rászorulók megsegítéséért.
A sors úgy akarta, hogy a professzor úr sokat szenvedett nemzedéke ott lehetett, amikor hazánkban megszületik a szív-, az ér- és a mellkassebészet. 1960-ban kezdett el dolgozni a Városmajorban, három évvel később kitüntetéssel kapta meg a diplomáját. Munkahelye rendkívül fontos feladatot látott el a keringési betegségek gyors felmérésének és gyógyításának területén.
Az érsebészet iránt egy legendás sebész, Kudász József professzor keze alatt kezdett érdeklődni. A magyar orvostudomány olyan kimagasló alakjaitól tanulhatott, mint Szabó Zoltán és Soltész Lajos. Jól ismerte a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika hagyományait, büszkeséggel töltötte el, hogy számos gyógyászati újítást először ebben az intézményben vezettek be. Olyan híres betegeket kezeltek itt, mint Babits Mihály, Jávor Pál vagy éppen Ady Endre.
Itt dolgozták ki Magyarországon először a szívkatéteres vizsgálatot. A klinikához köthető az első magyar szívmotor kipróbálása is. 1952-től kezdve a klinika a magyar szívsebészet igazi fellegvárának számít, 1963-tól kezdve pedig az itt dolgozó remek szakemberek már rutinszerűen végezték el pacemakerek beültetését.
Dr. Nemes Attilát már egyetemistaként is nagyon érdekelte a sebészet. Foglalkozott tüdő- és szívsebészettel, majd végül az érsebészetre szakosodott. Sebészetből 1968-ban tett szakvizsgát, amit két évvel később a mellkassebészeti szakvizsga követett. Kandidátusi címét 1972-ben kapta meg, és 1980-ban már megvolt az érsebészeti szakvizsgája is.
Oktatói és kutatói pályafutása összeforrt a Városmajorral. 1992-ben nevezték ki a klinika élére, 1998-tól pedig az orvostudományok akadémiai doktora volt. Irányításával az intézmény figyelemre méltó fejlődésen ment keresztül. Segített megszervezni a fővárosi infarktusügyeletet, kezdeményezte, hogy beinduljon az egészségügyi mérnökképzés. A 90-es évek elején általános rektorhelyettesként nagyban elősegítette a SOTE korszerűsítését, valamint részt vett az új egyetemi szabályzat kidolgozásában.
Munkatársai és tanítványai számára is példaképül szolgált szerénységével, szakmai alázatával.
Kerületünk díszpolgára szemtanúja volt a Hegyvidék elmúlt fél évszázadának. Számos társadalmi szervezet tagjaként hozzájárult ahhoz, hogy a rendszerváltást követően hazánkban megerősödjön a polgári értékrend. 2014-ben a köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetést adományozta dr. Nemes Attilának. Életének 82. évében hunyt el.