Ma is áll a híres Golf Szálló

A Golf Szálló nemcsak a híres vendégeivel és gyönyörű kilátásával büszkélkedhetett, hanem azzal is, hogy ez a szálloda működött a leghosszabb ideig itt a Svábhegyen.

 

Kezdetek

 

A sok kiránduló és turista hamar az egyik leglátogatottabb helyszínné varázsolta a Svábhegyet. Ehhez télen nagyban hozzájárult a fogaskerekű, mivel a téli sportok legnépszerűbb terepe a Svábhegy lett. Nyáron ugyancsak kirándulók hada népesítette be a hangulatos kiskocsmákat, vendéglőket.

Épült itt golfpálya, lovarda, sőt még strandfürdő is. Miután a meglévő régi Svábhegyi Nagyszálló nem volt képes kielégíteni az igényeket, egymás után épültek az újabb és újabb szállodák. Az új társasszállók sikerei hozzájárultak ahhoz, hogy a Beszkárt (Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság) is szállodaépítésbe fogott a Széchenyi-hegyen.

Elsődleges céljuk az volt, hogy befektetésként kamatoztassák az alkalmazottak részvényeit, valamint az is, hogy a fogaskerekű forgalmát megnöveljék. Tervezőnek Lauber Dezsőt a Budapesti Golf Club titkárát kérték fel, így biztosították, hogy a golfpálya közelében álló szálloda a golfjátékosok érdeklődésére is számot tarthat. A tervezésnél felkérték Bereczky László műépítészt is, hogy segítse Lauber munkáját. Amíg a szomszédos szállók modern stílusban készültek, a Golf Szálló inkább egy középkori vadászkastélyra emlékeztet.

Ez nem véletlen, mivel a felavatása előtti évben 1938-ban vált hivatalossá, hogy az 1940-ben létrejövő új, vagyis a mostani XII. kerület, a Mátyás király város nevet kapta.

A szálloda ebédlője is Mátyás korának hangulatát idézte, ahol Molnár C. Pál festőművész falfestményei voltak láthatók különböző Mátyás vadászatokról. A társasszállóktól az is megkülönböztette, hogy ez klasszikus szállodának épült, s ezt az eredeti funkcióját az 1990-es évekig sikerült is megőriznie.

1939 áprilisában Szendy Károly polgármester avatta fel a kétemeletes, 23 szobás szállodát. A komfortos lakosztályok mellett étterem, kertvendéglő, és egy nagyszerű körpanorámával rendelkező kilátó várta a vendégeket. Az épület 455 méteren, a Széchenyi-hegy egyik legmagasabb pontján helyezkedett el. 

 

Népszerűség

 

A közvetlenül a fogaskerekű végállomása mellett épült szálló hamar népszerűvé vált, nemcsak a fővárosiak, hanem a vidékiek körében is. Legendák szólnak arról, hogy főszezonban milyen óriási zsúfoltság volt itt. Előfordult, hogy a szakács szobáját és a fodrásztermet is ki kellett üríteni a vendégek számára. Sőt, állítólag még az is megesett, hogy egy előkelő egyiptomi házaspár több hónapon keresztül a portás szobájában volt kénytelen aludni, ráadásul szalmazsákokon. Ha talán nem is volt mindez így, az tény, hogy a szálló első félévében olyan hírességek fordultak meg itt, mint Teleki miniszterelnök, Szendy polgármester, nagykövetek, külföldi polgármesterek és diplomaták.

Az óriási forgalom miatt már a második évben bővíteni kellett a szállót, így 1941-ben újabb 18 szobával gyarapodott az időközben Golf szállóra átkeresztelt épület. Új, az eredetinél szebben hangzó nevét annak a közelben fekvő golfpályának köszönhette, amelynek helyén ma a gyermekvasút végállomása van.

A Széchenyi-hegyi szállónegyed nemcsak az itt üdülők körében volt népszerű, a híre bejárta az egész fővárost. Egyre több hétvégi kiránduló kötötte össze svábhegyi túráját egy kiadós ebéddel, amelyet valamelyik szálló éttermében fogyasztott el, s gyakran előfordult az is, hogy kiránduló csoportok az itteni sörözőkben pihenték ki a gyaloglás fáradalmait.

Ezek között is az egyik legkeresettebb a Golf szálló régi vendégfogadóra emlékeztető étterme volt, amelyet elsősorban különleges ételei miatt kedveltek. Népszerűségében a fogaskerekű közelsége is szerepet játszott, s ezt felismerve a Beszkárt olyan kombinált menetjegyek árusítását kezdte meg, amelyekkel az utasok kedvezményesen vehették igénybe az étterem szolgáltatásait.

A Golf Szálló teraszairól csodálatos kilátás nyílt a környékre, sőt a kilátó torony erkélyéről be lehetett látni egész Budapestet. A különböző teraszokon egy időben akár ötszázan is elfértek. Amíg az utcai homlokzata a régi magyar tornácos házakat idézte, a belseje a kor modern berendezéseivel volt felszerelve: központi fűtés, gumipadlós folyosó, állandó melegvíz ellátás. 

 

Vörös Csillag szálló

 

A szálloda népszerűsége töretlen volt, azonban a II. világháború annak ellenére megakasztotta a hotel fejlődését, hogy a háborút az épület viszonylagos épségben átvészelte.

Az államosítást követően a Vörös Csillag szálló nevet kapta, és az egyik legkedveltebb budai szálloda lett a külföldiek számára, ahová magyar szállóvendég szinte nem is juthatott be. Miután a közeli golf pálya az 1950-es évekre bezárt, egy újabb lendületet jelentett az 1960-as évek vége, amikor megindult a sportág újjászületése.

A Vörös Csillag szálló – tudva a golf rendkívüli idegenforgalmi jelentősét – egy három szakaszos kis golfpályát épített ki a szálloda mögötti parkos területen. Ennek építésébe és később kezelésébe bevonták a magyar golfsport örökös bajnoknőjét, dr. Szlávy Béláné Hevesi Erzsébetet is. Azonban sajnos minden igyekezet hiábavalónak bizonyult, mert pár év után ismét megszűnt a játék.

A vörös csillag, ami a szálló homlokzatán volt, 1956-ban eltűnt az épületről, azonban a forradalmat követően annál nagyobb neon csillag jelent meg a szállodán. 1982-ben a parkjában új faházakat építettek, valamint feszített víztükrű, minden évszakban használható medencét is kialakítottak.

A rendszerváltáskor, miután a golf pálya már nem működött, 1989-ben a Panoráma Szálló nevet kapta. Később felújították, majd nem sokkal később eladták, és jelenleg magánkézben van. Ha belülről nem is, de kívülről most is megtekinthető az egykori pompás szálloda kastély formája.