Menü
High-tech világ

 2018-09-19

Határ a csillagos ég!

Határ a csillagos ég!

Napjainkban szemtanúi lehetünk annak, hogy a közvélemény érdeklődése visszafordult a világűr felé. Egyre több országból indulnak dübörgő rakéták, hogy értékes műholdakat és szondákat állítsanak bolygókörüli pályára. A hagyományos "űrhatalmak" mellé felzárkózott India, Kína, Izrael, Japán és természetesen Európa is. Földrészünk űrkutatási központjának munkájából számos kiváló magyar kutató is kiveszi a részét. 

A múlt század utolsó éveiben néhányan már temették az űrkutatást. Úgy tűnt, véget ért a technológia és a felfedezések egy nagy korszaka. A Szovjetunió összeomlását követően Oroszországnak nem igazán volt lehetősége milliárdokat költeni új űrhajókra, és mintha Washingtonnak is elfogyott volna a lelkesedése. Míg korábban a két nagyhatalom presztízskérdést csinált abból, kinek van nagyobb rakétája, komolyabb műholdja, több űrhajósa, addig az ezredfordulóra elkezdett kiürülni az ég.
 
A helyzet azonban megváltozott. Az űrkutatás újra "menő" és izgalmas dolognak számít. Napjaink megváltozott stílusát jól mutatja, hogy a különc milliárdos, Elon Musk nemrég még a kedvenc autóját is fellőtte az űrbe. Európa nem akar lemaradni a megújuló versenyfutásban. Az űrben értékes ásványok, korlátlan lehetőségek és rengeteg felfedezésre váró titok hívogatja az új felfedezőket. A kozmosz megismerésében rendkívül komoly szerep hárul az Európai Űrügynökségre, az ESA-ra.
 
Irány a Mars!

Földrészünk legjelentősebb űrkutatási központját 1975-ben alapították meg. Képviselteti magát benne Európa legtöbb állama. Az eredeti tíz alapító között találjuk a németeket, a briteket, a svájciakat, vagy éppen a spanyolokat is.

Hazánk 2015-ben vált az ESA teljes jogú tagjává. Persze, már jóval régebb óta együttműködött a kutatómunka során, a magyar kutatóknak alig pár évvel a rendszerváltás után sikerült jó munkakapcsolatot kialakítaniuk külföldi kollegáikkal.

Az űrkutatási központ független nemzetközi szervezet. Bár hivatalosan nem kapcsolódik az Európai Unióhoz, mégis komolyan közreműködik az európai űrpolitika kialakításában. Székhelye Párizsban van, és rakétái az Egyenlítő közelében található Francia Guyanából szállnak fel az űrbe. Jelenlegi legmerészebb célkitűzése, hogy a 2030-as évtizedben európai űrhajósok is eljuthassanak a Mars bolygóra.

Fontos központok működnek még Hollandiában, Olaszországban, Németországban és Spanyolországban. Az európai űrjárművek jelentős részét Darmstadtból irányítják, az űrhajósokat pedig Kölnben képezik ki. Az ESA jó kapcsolatokat ápol az amerikai és az orosz űrközpontokkal is. Tapasztalataikat, adataikat megosztják, és időnként előfordul, hogy az európai műholdakat orosz rakéták viszik fel a magasba.
 
Otthon vagyunk az űrben

Hazánk is aktívan kiveszi a részét az űrkutatásból. Hagyományosan jó volt a kapcsolatunk az Interkozmosz programban résztvevő országokkal. A magyar fejlesztésű műszerek, például sugárzásmérők, napszél analizátorok, tömeg spektrométerek, űrkemencék, adatközpontok számos alkalommal feljutottak a világűrbe. Az ESA Vega hordozó rakétája vitte fel magával az első teljesen magyar készítésű műholdat.

A Masat-1 2012-ben jutott fel a világűrbe. A tervezett három hónap helyett majdnem két éven át keringett elliptikus pályán. Az ESA szakemberei elismeréssel nyilatkoznak a magyar fejlesztésű, gyakran meglepően leleményes berendezésekről.

Ilyeneket vitt magával például a Rosetta-üstökös szonda is. A hazai szakemberek remek eredményeket értek el a kozmikus meteorológia és a műholdas fejlesztések területén is. Nemzetközi űrprogramokba bekapcsolódva számos magyar intézményben folyik komoly interdiszciplináris báziskutatás.
 
Sokoldalú kutatómunka

Az ESA is rendkívül széleskörű kutatómunkát folytat. Műholdjai vizsgálják a Napot, az ibolyántúli és az infravörös sugárzást, az üstökösöket és persze a Holdat is. A Giotto szonda elsőként készített képeket a híres Halley-üstökös magjáról. A Huygens szonda leszállt a Szaturnusz holdján, és méréseket végzett a Titánon.

Külföldi munkatársaival együttműködve az ESA használta a Hubble űrtávcsövet, és szakemberei rendszeresen fent dolgoznak a Nemzetközi Űrállomáson. 2003-ban indult el az első európai Mars-kutató-szonda, majd két évvel később felszállt földrészünk első űrszondája a Vénusz felé. 

Idén nyílt meg az ESA új központja Magyarországon. Az ESA Magyarországi Üzleti Inkubátorháza olyan hazai vállalkozókat támogat, akik a legkorszerűbb űrtechnológiai fejlesztéseket akarják elhozni mindennapi életünkbe. Erre már az űrkutatás fénykorában is volt példa. Nem mindenki tudja, de azért olyan egyszerű rántottát sütni, mert a serpenyőket az űrhajókhoz használt teflonréteg borítja. Reméljük, hogy az ESA hazai központja számos olyan újítással áll elő, amelyek még kellemesebbé teszik életünket.

Ajánló