Puha, látványos fényűzés csodálatos keleti szőnyegekkel

Európa és a távoli Kína között évezredeken át fáradhatatlanul haladtak a mesés kincsekkel megrakott karavánok. Útközben nem csupán rengeteg veszély és kaland várt rájuk, de átszelték számos csodálatos birodalom területét is. A Selyemúton ugyanis nemcsak selymet szállítottak, hanem el lehetett jutni rajta olyan vidékekre is, ahol az őshonos népek az idők kezdete óta csodálatos színvilágukkal, megmunkáltságukkal és gondos kivitelezettségükkel lenyűgöző szőnyegeket készítettek. Perzsaszőnyegekkel találkozhattunk az uralkodók palotáiban, a főurak kastélyaiban, de a tehetős polgárság otthonaiban is. Az elmúlt néhány évtized alatt pedig töretlenül folytatódott a perzsaszőnyegek diadalútja.

De vajon mi lehet ennek a sikernek az oka?

 

Ősi hagyomány

Ázsia szívében Kína nyugati részeitől Afganisztánon, Iránon át egészen Törökországig nyúlik az a sáv, ahol a szőnyegkészítés hagyományos nagymesterei éltek. Bár eltérő nyelveken beszéltek, más törzsek vagy nemzetek gyermekei voltak, összekötötte őket a művészet iránti elkötelezettség, az elképesztő szaktudás és a lenyűgöző odaadás.

Függetlenül attól, hogy képzeletben melyik történelmi korszakban nézünk szét, ezeken a területeken mindig is az előkelőségek, a nagyurak legféltettebb kincsei közé tartoztak a drága szőnyegek. Ugyanakkor a csomózott vagy a szőtt szőnyegek fontos szerepet játszottak a szegényebb nomádok és városlakók életében is. Marco Polo és a hozzá hasonló bátor, korai utazók ugyanolyan ámulattal néztek szét a napkeleti otthonokban, mint mondjuk a Szentföldön partra lépő keresztesek. A házakban a szivárvány legpompásabb színeiben ragyogó puha, süppedős szőnyegek borították a padlót. Sok ősi hagyomány még ma is él. Ázsiában nem illik cipőben bemenni egy lakásba, a lábbelinket kint hagyjuk a küszöbön vagy az előszobában, és mezítláb vagy zokniban megyünk tovább. Nem kell félni attól, hogy megfázunk, hiszen még ma is a családi otthonok legfőbb éke a vastag, puha perzsaszőnyeg. 

 

Eleven tradíció

Jó oka van annak, hogy a mai ember ugyanúgy ragaszkodik hozzájuk, mint az ezer vagy kétezer évvel korábban élt törökök, perzsák, afgánok. A szép szőnyeg rendkívül dekoratív, „feldobja” a lakásunkat, a nappalinkat. Esztétikai értékén kívül ráadásul nagyon hasznos is. Kellemes rajta állni, járni, és remek hőszigetelő. Ezenfelül pedig egyre többen ismerik fel, hogy a minőségi, megbízható forrásból származó perzsaszőnyeg kiváló pénzügyi befektetést is jelent. Nem csökken az értéke, hanem az évtizedek múlásával egyre többet ér. 

Össze sem lehet hasonlítani azt az árat, amit a nagyszüleink fizettek az immáron három nemzedék óta a család tulajdonában lévő szőnyegért azzal, amit egy-egy gyűjtő hajlandó volna odaadni érte. Egy szőnyeg annál értékesebb, minél sűrűbb a csomózása.

Jogosan feltételezhetjük, hogy a nomád törzsek már az ókorban is nagy ügyességgel készítettek ilyen szőnyegeket. A legrégibb ismert példányuk egy sírkamrából került elő az Altáj-hegységben. Egy olyan szkíta hercegnő mellé temették el a gyönyörű darabot, aki a Kr. e. 5. században élhetett. Ráadásul később a távoli Mezopotámia északi részén találtak egy olyan szőnyeget, ami szinte mindenben megegyezett a szkíta lelettel. 

 

Ezernyi gyönyörű stílus

Ahová a vándorló törzsek eljutottak, oda vitték magukkal a szőnyegkészítés művészetét is. Nem csoda, hogy számtalan stílus, irányzat és iskola alakult ki. Voltak népek, amelyek növényekkel és állatokkal, misztikus lényekkel díszítették a szőnyegeiket, míg mások az elvontabb geometriai formákat kedvelték. A perzsaszőnyegek hatalmas népszerűségnek örvendtek az iszlám világban, és a Közel-Kelet után egész Észak-Afrikában elterjedtek. A hatalmas igényt a nomád mesterek már nem tudták kielégíteni. A városokban jöttek létre új központok. A gyapjú mellett használtak kecskeszőrt, teveszőrt, és a drágább szőnyegekhez selymet is.

Miközben Magyarország a hódító törökök ellen küzdött, addig a szultánok ősi ellenségei, a perzsa sahok olyan manufaktúrákat alapítottak, amelyek mind a mai napig működnek. A szakértők csendes áhítattal emlegetik Iszfahán, Kashán, Nain és Tabriz nevét. Az ottani mesterek remekművei a 19. század közepe óta új otthonra találtak az európai háztartásokban is. 

Ezeket a szőnyegeket általában három nagyobb csoportba sorolják. Az ősi, nomád mintájúakat asszonyok készítették, akik festett gyapjút használnak hozzá. Díszítésük egyszerű, előszeretettel ábrázolják kedvenc állataikat.

A falvakban élő mesterek a vándorló törzsek hagyományait fejlesztették tovább. Ők jobb minőségű festőanyaghoz is hozzájutottak, és volt pénzük a legjobb gyapjú megvásárlására is. Élénkebbek a színek, és alkotásaikat különösen értékessé teszi a sűrű csomózás.

A szőnyegkészítés fejlődésében minőségi ugrást jelentett az erre szakosodott nagyvárosi üzemek születése. Jómódú, csak ebből élő mesterek keze alatt gyakran megbecsült szakemberek készítették a méregdrága, nagy gonddal megtervezett, rendkívül jó minőségű darabokat. Nem ritka, hogy egy-egy híres művész munkáit tanítványai és üzletfelei is utánozták. Egy éles szemű megfigyelő rábukkanhat a mester nevére a lenyűgöző minták közé rejtve.

A választott mintákat számos tényező befolyásolhatta. Ilyen volt készítőjének származása, törzse, nemzetsége vagy vallása. Más motívumokat használtak a muszlim népek, mint a sokistenségben hívő nomádok. Ez utóbbiak között érvényesültek bizonyos mágikus hagyományok is. A szőnyegbe szőtt, természetfeletti lényektől azt várták, hogy megvédik a gazdájukat. A geometrikus munkák mellett népszerűek voltak a virágos, illetve a különféle állatokat, nagyritkán embereket ábrázoló díszítések is.

 

Míves darabok a Hegyvidéken

Ha valaki úgy dönt, hogy folytatja az egykori nomád törzsek, az isztambuli szultánok és a perzsa sahok hagyományait, akkor ma a leggyönyörűbb kézzel csomózott szőnyegek közül válogathat. Egy jól kiválasztott darab szebbé teheti a lakásunkat, de tekintélyt kölcsönözhet irodánknak vagy cégünk tárgyalójának is. Vásárlás előtt mindenképpen érdemes alaposabban tájékozódni, hogy jó minőségű, eredeti szőnyeggel tegyük gazdagabbá közvetlen környezetünket, dolgos mindennapjainkat, vagy éppen a pihenés óráit. A kerületünkben közel negyedszázada működő Kabiri szőnyegházban nem csupán folyamatosan megújuló, immár több ezer szőnyegből álló készlettel, de felvilágosítással és tanácsadással is várják a szőnyegek iránt érdeklődő hegyvidékieket.