Menü
Kultúra

 2018-08-01

Augusztusi jeles napok - Kölcsey Ferencre emlékezünk

Augusztusi jeles napok - Kölcsey Ferencre emlékezünk

1790-ben ebben a hónapban született a nyelvújítás és reformkor egyik legjelentősebb alakja, a magyar kulturális élet világítótornyának számító Kölcsey Ferenc. Érdemes áttekintetni pályafutását, legfontosabb műveit, és, hogy gondolatai mit adnak nekünk, ma élő embereknek. 

A magyar Himnusz költője, a befolyásos politikus, nagyhatású nyelvújító Kölcsey Ferenc augusztusban született, majd negyvennyolc esztendővel később ugyanebben a hónapban távozott e földi világból. Az Európát lángba borító francia forradalom és a napóleoni hódítások árnyékában felismerte, hogy hazánknak szakítani kell a múlttal, az új történelmi helyzet viharai között meg kell újulnia a magyar nemzetnek. 

Kölcsey határozott elszántsággal küzdött azért, hogy megmaradjon a magyarság és megújuljon kultúránk. Lenyűgöző személyiségével nagy hatást tett korszaka kiemelkedő elméire. Többek között jó barátja volt Vörösmarty Mihály, Bajza József, Kisfaludy Károly és Toldy Ferenc. Mi, kései utódai augusztus 8-án a születésére emlékezünk, 24-én pedig arra, hogy 1838-ban, 180 évvel ezelőtt tragikus körülmények között elhunyt. Ráadásul egy másik, a hazai kultúra szempontjából nagyon fontos nap is kötődik a nevéhez. A Magyar Kultúra Napjaként ünnepeljük meg január 22-ét, mivel Kölcsey 1823-ban ekkor tisztázta le leghíresebb költeménye, a Himnusz szövegét.
 
Egy viharos korszak gyermeke

A költő 1790-ben született, Sződemeteren. Hatéves volt, amikor elveszítette édesapját. Anyja úgy döntött, hogy a kisfiút a korszak egyik jelentős oktatási központjába, Debrecenbe küldi tanulni. A sors könyörtelen volt a kis Ferenchez. Túlélte ugyan a gyilkos fekete himlőt, ám a betegség a fél szemére megvakította. Széles körben elterjedt az a nézet, hogy orvosai tanácsára egy tüzes kemencével kezelték a fiút, amiből egy szikra pattant a szemébe. A következő sorscsapás tizenegy éves korában zúdult rá. Ekkor meghalt az édesanyja is. A négy Kölcsey árvára a család hűséges, öreg cselédje vigyázott.

A világ megpróbáltatásai elől a tanulásban keresett menedéket. Európára közben rázúdult a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk minden szörnyűsége. Az ellenséges seregek egészen Győrig eljutottak. Ferenc közben megismerte Csokonai Vitéz Mihály és Kisfaludy Sándor műveit. Eredeti nyelven olvasta római és ógörög szerzők munkáit. Kiválóan tudott ezen felül franciául és németül is. 

Kazinczyval 1805-ben Csokonai temetésén ismerkedett meg. Összebarátkozott az idősebb költővel. 1809-ben felköltözött Pestre, ahol újabb irodalmárokkal ismerkedett meg.
 
A reformkor sodrásában

Napóleon bukásakor már Szatmár megyében irányította a birtokát. Távoli barátaival intenzíven levelezett. Kapcsolatban maradt Kazinczyval, de a Hegyvidék életében oly fontos szerepet játszó Döbrentei Gáborral is. Szemere Pállal közösen foglalt állást a nyelvújítás mellett. Sokat gondolkozott a magyar nemzet múltjáról, zivataros évszázadainkról és a jövőnkről. 1823-ban elkészült a Himnusz kézirata. Legnagyobb hatású költeménye a világ zajától elzárkózva, szatmárcsekei magányában született meg. Először az Aurora folyóirat közölte le, majd az olvasók 1832-ben egy kötetben is kézbe vehették. Erkel Ferenc 1844-ben zenésítette meg.
 
Ekkor már a hazai közvélemény is jól ismerte a nevét. Nemcsak az irodalmárok, de sok politikus is odafigyelt rá. Támogatta Szatmár megye főispánja, és korszakos jelentőségű munkáját rendes tagsággal jutalmazta a Magyar Tudományos Akadémia.

Nem riadt meg a reformkor viharaitól sem. Bekapcsolódott az országgyűlés munkájába is. Elszántan harcolt a magyar nyelv ügyéért. Szónoklatai lenyűgözték a hallgatóságát, sokat tanultak tőle még a legnagyobbak is, például Deák Ferenc és Kossuth Lajos. Amikor 1835-ben el kellett búcsúznia az országgyűléstől, Kossuth gyászkeretben jelentette meg az Országgyűlési Tudósításokat.

A következő esztendő némiképpen kárpótolta a korábbi nehézségek után a költőt. Részt vehetett a Kisfaludy Társaság megalapításában. Amikor az udvar hűtlenséggel vádolta meg jó barátját, báró Wesselényi Miklóst, Kölcsey a segítségére sietett, és mindent megtett azért, hogy megvédje.
 
Emléke ma is él

A sors azonban nem akarta, hogy szemtanúja lehessen a népek tavaszának. Tíz esztendővel a magyar forradalom kirobbanása előtt lecsapott rá egy vad vihar. Megbetegedett, és alig egy héttel később Szatmárcsekén elhunyt.

Az utókor nem feledkezett meg róla. A Magyar Tudományos Akadémián Eötvös József tartotta meg Kölcsey emlékbeszédét. Szatmárban mellszobrot állítottak neki, Nagykárolyban pedig nemzedékek tekinthették meg életnagyságú arcképét. 1897-ben ugyancsak Nagykárolyban leplezték le a költő bronzszobrát. Azon kevés költők közé tartozik, akiről bátran elmondhatjuk, hogy nemzetének minden gyermeke kívülről tudja a legszebb versét. Szerte a nagyvilágban pedig rá is emlékeznek a magyarok és nyelvünk, kultúránk őszinte barátai, amikor megünnepeljük a Magyar Kultúra Napját.

Ajánló