Tavaszi napéjegyenlőség

 

Egyformán hosszú nappal és éjszaka

A XXI. század embere gyakran gondolja azt, hogy neki már nincs túl sok köze a természethez. Különösen igaz lehet ez azokra, akik egy fényárban úszó nagyváros kőrengetegében születtek vagy itt nőttek fel. Tévednek azonban mindazok, akik elhiszik, hogy kortársaink felülemelkedhetnek a körülöttünk létező világ törvényszerűségein. Hiába emelnek maguk köré betonból, rákot okozó műanyagból, azbesztből vagy éppen vegyszerekkel tisztára mosott üvegből védőburkot. Mindannyian e világ gyermekei vagyunk, és igazából még az űrállomásokon dolgozó asztronauták is csak átmenetileg fordíthatnak hátat szülőbolygónknak. Ők onnan, fentről jól látják, mennyire örök, időtálló a lenti világ. Március 21-én szülőbolygónk mindkét félgömbjén, tehát például Ausztráliában és Magyarországon is egyforma hosszú az éjszaka és a nappal. Napéjegyenlőség kétszer van egy esztendőben; tavasszal és ősszel. A tavaszi időpontja nem mindig pontosan március 21-re esik. A csillagászok a Föld mozgását figyelembe véve számítják ki minden évben a megfelelő napot. Idén erre egészen pontosan március 20-án, 10 óra 28-kor kerül sor. 

Arany betűkkel

Egy repülőgépről nézve szembetűnő az évszakok változása. Február végén eltűnt a hó, és március elején lassan kizöldült az addig csupasz, barna táj. Egyre hosszabbak a nappalok, és egyre rövidebbek az éjszakák. Nem csoda, hogy az ősi idők emberének – képzelt vagy valódi – naptárába arany betűkkel írták a tavaszi napéjegyenlőség idejét. Nagyon fontos mérföldkő volt ez elődeink életében. Figyelembe vették a hétköznapok, de a vallásos események megtervezésekor is. Például a római katolikus egyház mind a mai napig március 21-re teszi napéjegyenlőséget, mivel így egyszerűbben meg lehet határozni a húsvét időpontját. A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe ugyanis mozgó ünnep. Megünneplésére március 22-e és április 25-e között kerülhet sor. A húsvét időpontját Kr. u. 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. Ez persze azzal jár, hogy időnként más napra esik a tavasz szakrális és csillagászati kezdete. 

Új élet kezdete

Március 21. e mellett Szent Benedek ünnepe is egyben. A bencés szerzetesrend nagyhírű alapítójának napján vidéken felszentelték a zsírt és a fokhagymát, mivel úgy vélték, ettől azok páratlan gyógyító erőt kapnak. Az ezen a napon elvetett hagyma pedig a néphit szerint minden másnál hatékonyabban gyógyította a szarvasmarhák felfúvódását. Az ősi korok pogány népei az új élet kezdetét, a kikeletet, a virágzást ünnepelték ilyenkor. Az ókori hellének szerint Perszephoné, Hádész isten felesége ezen a napon tért vissza az alvilágból. A kelta törzsek Ēostre istennőt köszöntötték. A gyerekek reggel elindultak tojást gyűjteni, mert hitük szerint az ilyenkor talált tojásból erős, védelmező talizmán készíthető. Gyakran került sor rituális megtisztulásra és például a böjt hagyománya a keresztény kultúrkörben is megmaradt. Nagyszerű szertartásokkal emlékeztek meg arról, ahogy a természet felébred hosszú téli álmából, és újra termékennyé válik az embert körülvevő világ. Egyre erősebben süt a nap, ragyogó zöld színbe burkolódzik a föld, megjelennek a rügyek, kibújnak a virágok.

Érdemes hagyni, hogy minket is magával sodorjon a tavaszi zsongás. Ne csak a lakásunkban tartsunk nagytakarítást, de teremtsünk rendet életünk minden területén, hogy hasonlóan a természethez, mi is megfiatalodva, erőtől duzzadva lépjük át a tavasz küszöbét.