Menü
Kultúra

 2019-01-11

A magyarok ősi története – a Tárih-i Üngürüsz a Hegyvidéki Kulturális Szalonban

A magyarok ősi története – a Tárih-i Üngürüsz a Hegyvidéki Kulturális Szalonban

Január 31-én a Hegyvidéki Kulturális Szalonban dr. Grandpierre Attila csillagász, zenész és író várja mindazokat, akiket érdekel népünk ősi története. A Tárih-i Üngürüszt jó okkal tartják az egyik legfontosabb, egyben igencsak vitatott, viharos múltú nemzeti krónikánknak. Nemcsak az hátborzongatóan érdekes, amit a lapjain olvashatunk, de az is, ahogy e fontos mű megszületett és megmaradt az utókor számára. 

Az egyik legjelentősebb magyar keletkutató, Vámbéry Ármin 1860-ban értékes ajándékkal lepte meg a Magyar Tudományos Akadémiát. Isztambulból tért haza, és egy rendkívül figyelemreméltó török könyvet hozott magával. Ez nem volt más, mint a Tárih-i Üngürüsz, vagyis A magyarok története. A mű a napjainkban annyira népszerű Szulejmán szultán idején keletkezett, ám itthon sokáig nem tudtunk róla. Vámbérynek köszönhetjük, hogy visszakerült a hazai közgondolkozásba, és jobban megvilágított több olyan történelmi korszakunkat, amiről csak keveset tudhatunk.
 
Viták és tévhitek

Az elmúlt több mint másfél évszázad során számos kiváló magyar tudós vizsgálta meg a krónikát, amelynek elemzései, értelmezései komoly vitát eredményeztek. Volt, aki megkérdőjelezte a benne szereplő tények hitelességét, és a múlt század hetvenes éveiben elterjedt az a hír is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megpróbálja eltitkolni a feljegyzéseket. Vajon mi okozhatta a könyvet körbevevő ellentmondásokat és indulatokat?

E rendkívül nagy jelentőségű krónika számos titkot őriz, és több olyan pontja is van, amelyet nem lehetne megmagyarázni úgy, ahogy azt a történészek eddig megpróbálták. Dr. Grandpierre Attila, a kiváló tudós a könyvbemutatón sorra veszi ezeket a pontokat is, és felhívja a jelenlévők figyelmét mindazokra az érdekességekre, amelyeket eddig hiába kerestünk a történelemkönyveinkben.
 
Lángok közt született

Mátyás király idején Magyarország az egyik legjelentősebb európai hatalom volt. Elég erősek voltunk ahhoz, hogy a keresztény világot védelmezve még a félelmetes törökökkel is dacoljunk. Mátyás utódai alatt azonban meggyengült az ország, és nem tudott ellenállni Szulejmán szultánnak.

Az oszmán uralkodót szolgálta a tudós Mahmud Terdzsümán. Szulejmán diplomatája Bécsben született és kiválóan beszélt magyarul, latinul valamint németül. 1543-ban Magyarországon járt, és Székesfehérvárott tanúja volt a királyi könyvtár pusztulásának. Azt állítja, hogy ekkor mentette ki a tűzből a magyar királyok titkos krónikáját.

Vámbéry Ármin nagyra tartotta a művet, és szerette volna tudni, hogy milyen latin nyelvű krónika volt a fordítás alapja. A tudósok azóta is vitatkoznak ezen, széles körben elterjedt a nézet, hogy Mahmud Terdzsümán Thuróczy János krónikáját mentette ki a tűzből. Egy másik vélekedés szerint a mű valójában egy népi geszta, és elképzelhető, hogy egy nagyon régen elveszett ősforrás alapján készült.

Lehetséges volna, hogy a X. század legelején nem latinul, hanem magyar nyelven, rovásírással jegyezték le? Ha így van, akkor a magyar királyok könyvtárának titkos műve a regősök és az őskrónikák alapján készült, a krónikát pedig Szent István korában fordították latinra. Valamikor ezt követően került be a magyar királyok könyvtárának szigorúan őrzött, titkos részlegébe.

De vajon kik voltak az ősi magyar regösök? Mikor éltek a honfoglaló törzsek táboraiban? Mik a szentélybe zárkózás titkai? Maradt-e eleven kapcsolat a keletre távozott magyarok és az itthoniak között? Dr. Grandpierre Attilától ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk. Ráadásul a szerzőtársaival, Grandpierre K. Endrével és Blaskovics Józseffel közösen összeállított kötet olvasói most első alkalommal vehetik kézbe a magyarok ősgesztájának teljes, megcsonkítatlan szövegét. Az Angyali Menedék kiadó gondozásában megjelent könyvben ráadásul jutott hely a szerzők először publikált tudományos tanulmányainak is.
 
Ősi hagyományok

A szerzők nem titkolják el, hogy a mű korábbi kiadásai erősen eltorzították a valóságot. Nem derült ki belőle, miért olyan fontosak az ősi magyar hagyományok. Ha január 31-én ellátogatunk a Szalon Tamási Áron termébe, akkor feltárulnak előttünk őstörténetünk eddig elhallgatott korszakai is. Részletes képet kapunk a regösök szerepéről, a magyar nemzeti sajátosságokról, és új megvilágításba kerülnek az olyan történelmi nagyságok, mint Nimród. Igazi érdekesség, hogy megismerhetjük a Csodaszarvas monda néhány új változatát is.
A könyvet az előadás végén kedvezményes áron meg is lehet vásárolni.

Ajánló