Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-01-16

Megújuló mesevilág – új csodákkal csábít a mozi

Megújuló mesevilág – új csodákkal csábít a mozi

A mozi diadalútja a 21. század második évtizedében is töretlenül tart. Napjainkban azonban fordulóponthoz érkezett a filmszínházakban alkalmazott technológia: a legkorszerűbb mozitermekben egészen elképesztő megoldások, lenyűgöző kép- és hangminőség, és néha már luxuskényelem várja azokat, akik két órára szeretnének egyedül vagy partnerük, barátaik társaságában elmerülni az álmok csillogó világában. 

A mozgóképek varázsa immár több mint 130 esztendeje nyűgözi le az emberiséget. Elődeink már évezredekkel korábban is arra törekedtek, hogy életük legfontosabb eseményeit képeken örökítsék meg. Azonban nem igazán gondolhattak arra, hogy ezek a képek egyszer „megelevenednek”, mozogni kezdenek és „megszólalnak”.

A mai mozinézők számára teljesen természetes dolog, hogy a nagy bevásárlóközpontok óriás mozijaiban tökéletes hanghatás és a széles vásznat betöltő ragyogó színek várják őket. Amikor a mozi születésekor első alkalommal ültek be fizető nézők a kinematográf lencséi elé, alighanem kevesen gondolták azt, hogy egy bő évszázaddal később a filmgyártás hatalmas iparággá válik, és a világszerte készülő produkciók, a hosszabb és rövidebb alkotások nem csupán emberek ezreinek, de sok milliárd kortársunknak teszik szebbé, jobbá, érdekesebbé az életét. Nem csoda, hogy a mozgófilmek készítését ma már önálló és nagyon fontos művészeti ágnak tartják.
 
A mozi diadalútja

A mai multiplexek legtávolabbi ősének alighanem a felvilágosodás korának legvégén készített „bűvös lámpásokat”, a laterna magicákat lehet tekinteni. Ezek sokat fejlődve a 19. század utolsó évtizedeire képvetítő készülékké változtak, és szélesebb körben is elterjedtek. Az első kísérletezők, például Eadweard Muybridge, Leland Stanford és Louis Le Prince próbálkozásai után New Yorkban működött egy mozigépszerű masina 1894-ben. A találmány Edison nevéhez fűződik, és a dörzsölt üzletember pénzt kért a mozgóképek megtekintésének élményéért.

A mozi szülőatyjának mégsem őt, hanem Auguste és Louis Lumière-t tartják. Az apjuk látta Edison masináját, és rávette a fiait arra, hogy fejlesszék tovább a kezdetleges készüléket. 1895-ben aztán sor került az első nyilvános vetítésre is. Sok helyen kísérleteztek egyszerűen kezelhető hangosfilmrendszerek kifejlesztésével. A kissé maradi szemléletű filmgyárak vonakodtak alkalmazni az új technológiát, ennek dacára a haladást nem lehetett megállítani. A korszak nyitánya a Jazzénekes című film volt, amit a Warner Brothers Stúdió adott ki. A közönség imádta az új technikát, így a nagy cégek kénytelenek voltak átállni rá.

Magyarországon 1928-ban a mai Puskin mozi helyén működő Fórum Filmszínházban mutattak be hangosfilmet. A magyar nézők is hamar megszerették ezt a szórakozási formát. 1931-ben Jávor Pál volt a főszereplője az első igazi magyar hangosfilmnek, A kék bálványnak. A későbbiekben Csortos Gyula és Kabos Gyula szuperprodukciója, a Hyppolit, a lakáj egy pillanat alatt meghódította a magyar nézőket.
 
Fókuszban a kényelem

A filmgyártó cégek között mind a mai napig komoly verseny dúl. Sztereó hangot először 1940-ben hallhattunk Walt Disney rajzfilmjében, a Fantáziában.

A nyolcvanas években elterjedt a digitális hangrögzítés, és megjelentek a különféle, egyre jobb minőségű technikák. A mai korszerű mozikba rengeteg különféle nagyságú és egyre jobb minőségű hangszórót szereltek fel, hogy a lehető legjobban visszaadják a zenét és a hanghatásokat. 

Érdekes, hogy a filmszínházak fölött már többször megkongatták a vészharangot. Először azt hitték, hogy a televízió elterjedése csábítja el az embereket a nézőterekről. Később felmerült, hogy a videómagnók, majd pedig az internet teszi gazdaságtalanná a mozik üzemeltetését. Mindezek a félelmek azonban alaptalannak bizonyultak.A mozi ugyanis egészen más élményeket nyújt, mint amikor otthon ülünk a tévé képernyője előtt.

Napjainkban a multiplex filmszínházak valóságos ragyogó palotává váltak. Míg a művészmozikba azért megyünk, hogy megtekintsünk valami ritka, esetleg klasszikus alkotást, addig a bevásárlóközpontok mozitermei lenyűgöző hanggal és látvánnyal várnak ránk.

A néző olyan környezetben találja magát, mintha maga is bekerült volna a hollywoodi sztárok világába. Hála a technológia töretlen fejlődésének, ha akarjuk, kedvenc filmünket hagyományos módon, de akár 3D-ben is megnézhetjük. Terjedőben van a 4D-technológia is, a legjobb filmpalotákban pedig különböző hanghatások fokozzák az élményt.

Igazi érdekesség, hogy a hazai multiplexek közül egyedül a XII. kerületben működik szupermodern, Dolby Atmos 360 surround hangrendszer, mégpedig a MOM Park mozijában. Ideje elbúcsúzni szüleink mozijának kényelmetlen faüléseitől is. A CINEMApinkben szétnézve a „hegylakók” is megtapasztalhatják, hogy nem mindennapi élmény belesüppedni egy fotelnyi méretű puha és kényelmes ülésbe.

Megnőtt a lábtér is. Míg korábban csak kb. félméternyi hely jutott a lábunknak, ma a legjobb filmszínházakban sokkal tágasabbak a sorok, és még egy kosárlabda-játékosnak is elég a bő 100-120 centis hely. Vannak olyan vetítőtermek, ahol ennél is tovább mentek, és itt olyan tágas bútordarabok várnak ránk, amelyeken két ember számára is jut bőséges hely, ha valaki a párjával összebújva akarja megnézni a legújabb sikerfilmet.

Moziba járni tehát továbbra is csodálatos élmény marad. A heti moziműsorból kiválasztjuk, hogy mit akarunk megnézni, majd pedig finomságokkal és kedvenc italunkkal felvértezve bevonulhatunk a terembe, hogy a nézőt megillető trónunkra telepedve átengedjük magunkat a 130 éve örökifjú mozi csodáinak.

Ajánló
Ajánló
Egy nap legyen csak az öné!

Egy nap legyen csak az öné!

Fontos, hogy megtanuljunk magunknak is megajándékozni, és sokszor a legnagyobb luxus a...

Szaunázz, mint a finnek

Szaunázz, mint a finnek

Ahogy beköszönt a hideg idő, testünk melegségre vágyik. A finn szaunakultúra jól bevált...

Adventi meglepetés: készítsünk masszázsolajat!

Adventi meglepetés: készítsünk masszázsolajat!

A hétköznapok rohanásában hajlamosak vagyunk megfeledkezni párunkról, és arról, hogy...