Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2017-07-03

Tanya a nagyvárosban – nem kell vidékre menni

Tanya a nagyvárosban – nem kell vidékre menni

A legkorszerűbb zöld módszerek segítségével a nagyvárosokban is lehet egészséges, tápláló élelmiszereket előállítani. A környezetbarát eljárásokkal friss ennivalóhoz jutunk, és feleslegessé válik az áruk költséges, benzintől bűzlő beszállítása. A nagyvárosi mezőgazdaság napjainkban népszerű, viszonylag új irányzatnak számít. Hívei nem érik be a korábban használt módszerekkel. A legkorszerűbb technológiákat felhasználva olyan karcsú, magas tornyokat álmodtak meg, melyekben – egy sokmilliós nagyváros szívében – lehet gyümölcsöt, zöldséget, sőt, kukoricát, valamint gabonaféléket termelni.


Erősen átalakuló világban élünk. A következő évtizedekben is folytatódni fog egy mindenütt tapasztalható, erős trend: tömegek költöznek a nagyvárosba. Valamilyen módon biztosítani kell a sok millió lakosú megapoliszok ellátását. Az energia mellett kulcsfontosságú, hogy élelmiszerhez jussanak az óriásvárosok lakói. Ebben jelentenek nagy segítséget azok az új módszerek, amelyek zöld szigetekké, sőt egészséges élelmiszereket termelő nagyvárosi tanyákká változtathatják közvetlen lakókörnyezetünk egy részét. Angol nyelvterületen elterjedt az „Urban Farming” szakkifejezés is.
 
Tanultunk a múltból
 
Az emberiség történelme során többször is előfordult, hogy különleges módszerekkel kellett megtermelni egy-egy közösség számára az élelmiszert. A középkori várak füvészkertjei vagy éppen belső udvarai azt a célt szolgálták, hogy még háborús időkben vagy ostrom idején is friss élelmiszerhez, zöldséghez juthassanak a védők.

Hasonlóan szorult helyzetbe kerültek az utolsó inka uralkodók titokzatos fellegvárának, Machu Picchunak a lakói. Az európai hódítók elől rejtőzködve megpróbálták az Andok hegység csúcsai között elegendő élelmet termelni maguknak. Meglepően korszerű gondolkodásmódról tettek tanúbizonyságot. Gondosan ügyeltek a takarékos vízhasználatra. A termőföldeket lépcsőzetesen egymás fölött alakították ki, így optimalizálták a termelékenységet, és a lehető legjobban kihasználták a napsütéses órákat. A XX. században, a nagy gazdasági világválság idején váltak népszerűvé a nagyvárosi kiskertek. A II. világháborúban pedig többek között Leningrád védelmezői bizonyultak leleményes kertészeknek. A várost ostromgyűrűbe fogták a németek, így nehéz volt élelmiszerrel ellátni a védőket. A leningrádiak találékony módon megművelték az összes szóba jöhető helyet, és például burgonyát termeltek a parkokban, a tereken, a régi kertekben.
 
Népszerű új irányzat

A fejlett ipari országokban komoly mozgalom indult meg azért, hogy fenntartható mezőgazdasági telepeket, nagyvárosi tanyákat hozzanak létre. Ezzel példát kívánnak mutatni a fejletlenebb országok óriásvárosaiban élő tömegek számára, miközben hozzájárulnak a globális környezetvédelemhez. A legkorszerűbb módszereket alkalmazó nagyvárosi tanya több ok miatt is nagyon hasznos. Az itt élők viszonylag  jó minőségű friss áruhoz, zöldséghez, tojáshoz, mézhez, halhoz, gombához vagy éppen húshoz juthatnak, természetesen egy smogos megapoliszban termesztett növény sosem lesz olyan egészséges, mint a vidéki.
 
Nagyvárosi farmok
 
A mai csúcstechnológiával megművelt termőföldek a legcsekélyebb mértékben sem hasonlítanak az Alföld rónáján a messzeségbe nyúló, széles gabonaföldekre. Egy másik dimenziót hódítanak meg. A viszonylag kis alapterületű, de magas tornyokban egymás fölött helyezkednek el a termőrétegek. Bizonyos növények pedig nem is a földben gyökereznek, hanem tápoldattal teli medencékben vagy edényekben növesztik őket. A nagyvárosi tanyák kihasználják az épületek falát és a tetejét is. Számos helyen történik kísérlet arra, hogy a múlt században széles körben elterjedt, sokemeletes panelépületek lapos tetejét változtassák korszerű gyümölcsöskertekké.

Európa legnagyobb városi farmja 2016-ban épült meg Hága egyik ipari negyedében. A terveket a svájci Urban Farmers cég dolgozta ki. Az épületben korábban a Philips óriásvállalat egyik gyáregysége működött. Érdekessége a rendkívül szellemes megoldásnak, hogy a háztetőn kialakított 1500 négyzetméteres üvegházat egy 400 négyzetméteres haltelep egészíti ki. Az üvegfalak között hidroponikus, vagyis tápfolyadékot használó módszerrel termesztik a különféle növényeket. A projekt hatékonyságára jellemző, hogy ez a farm képes évente negyvenöt tonna zöldséget és tizenkilenc tonna halat előállítani.

A lakosság ellátásához persze nem csupán növényi táplálékra, hanem húsra is szükség lehet. A nagyvárosi farmok alkalmasak az állattenyésztésre is. Annak kicsi a valószínűsége, hogy ezekben szarvasmarhát vagy éppen sertést tartsanak, de minden további nélkül lehet különféle baromfit tenyészteni bennük.
 
Segítség a nélkülözőknek

A legfejlettebb nyugati országokban a nagyvárosi mezőgazdaság ezer szállal kapcsolódik a környezetvédő mozgalmakhoz. Olyan közösségek vesznek részt benne, melyek számára fontos a fenntartható fejlődés és a természet megőrzése. Kiváló az együttműködés azokkal a csoportokkal, melyek az élelmiszeripari termékek helyett előnyben részesítik a tiszta forrásból származó megbízható adalékanyagokat, és mesterséges színezékek nélkül készült élelmiszereket.

A klímaváltozás következményei a legszegényebb országok lakosságát sújtják a legdurvábban. Egy aszályos időszak milliókat tehet földönfutóvá, például Afrikában. A nagyvárosi farmok ezzel szemben nincsenek annyira kiszolgáltatva az időjárás szeszélyeinek. Pontosabban megtervezhető az itt előállított élelmiszer mennyisége, így az ott élőknek nem kell éhínségtől tartania.
 
A jövő kapujában

A nagyvárosi mezőgazdaság jelenleg még nem alkalmas embertömegek ellátására. Az ilyenfajta vállalkozások napjainkban mindenekelőtt megfelelő minőségű, gondosan ellenőrzött termékeket kínálnak meglehetősen magas áron. A közeljövőben azonban várható, hogy a módszerek szélesebb körben való elterjedésével már az alacsonyabb jövedelmű rétegek is élvezhetik a nagyvárosi tanyák előnyeit. Ráadásul most fejlesztik ki azokat a módszereket és eljárásokat, amelyek révén a következő évtizedekben emberek tízmilliói juthatnak majd megfizethető áru, jó minőségű élelmiszerhez.

Kapcsolódó HEGYVIDÉK kártya elfogadóhelyek: 

Ajánló
Ajánló
Érdekes állatok, izgalmas kalandok – programok a holnap ifjú környezetvédői számára

Érdekes állatok, izgalmas kalandok – programok a holnap ifjú környezetvédői számára

Napjainkban mind nyilvánvalóbbá válik, hogy mennyire fontos az anyatermészet megóvása. Ez...

Érdemes figyelni – Válogassunk az igazi zöldboltok kínálatából! Második rész

Érdemes figyelni – Válogassunk az igazi zöldboltok kínálatából! Második rész

Hazánkban egyre több családban figyelnek oda arra, hogy csakis egészséges ételek...

Menjünk biztosra – Miről ismerjük fel az igazi zöldboltokat?

Menjünk biztosra – Miről ismerjük fel az igazi zöldboltokat?

Az elmúlt hetek során nem igazán akadt olyan budapesti, aki ne érezte volna a saját bőrén...