Alattomos ellenség – küzdelem a parlagfű ellen

A parlagfű immár 300 éve okoz gondot az európai embereknek. Valamikor az 1700-as években, mégpedig francia földön bukkant fel ez az Észak-Amerikában őshonos növény. A kétszikű „terebélyes ürömlevelű parlagfüvet”, vagyis a szántóföldeken, kertekben, a bokros területeken elterjedő parlagfüvet kezdetben egzotikus növényként, botanikus kertekben termesztették. Elképzelhető, hogy onnan terjedt szét földrészünkön.

 

Európa elfoglalása

A 19. század második felében újabb rohamot indított. A kutatók szerint a vöröshere- és a burgonyaszállítmányokkal terjedt el széles körben. A technikai fejlődés az egészségünk ellen hatott, a parlagfű ugyanis vonaton utazott! A vasútvonalak mentén figyelték meg rohamos elterjedését.

Európát véglegesen az első világháború idején hódította meg. A nagy küzdelem során a hadseregek százezer számra vetettek be lovakat. E derék négylábúak ellátásához irdatlan mennyiségű takarmányra volt szükség. Az abrakostarisznyákba zab mellett igen komoly mennyiségű parlagfű is került. A portyázó lovasság pedig olyan területekre is eljutott, ahol még hírből sem ismerték a vasutat.

Magyarországon kezdetben rácfű néven ismerték a parlagfüvet. Ennek az volt az oka, hogy alig száz évvel ezelőtt az ország déli részén, Somogy megyében tűnt fel. Terjeszkedése kezdetben viszonylag lassú volt, ám a hetvenes években robbanásszerű hódításba kezdett. Ma már hazánkban a legelterjedtebb gyomnövények közé tartozik, de egész Európában is komoly népegészségügyi nehézségeket okoz.

 

Nyakunkon a parlagfűszezon
 

A hazai egészségügyi hatóságok határozottan fellépnek a parlagfű ellen. Szeretnék megakadályozni, hogy sok honfitársunkat kínozzák a különféle allergiás tünetek, például a könnyezés, az égő szem, a viszketés, az orrfolyás vagy az erős köhögés. Ez a káros gyom nagyon sok helyen burjánzik.

Az előírásoknak megfelelően június 30-ig minden földtulajdonosnak, illetve földhasználónak mentesítenie kellett ingatlanját a parlagfűtől. Aki nem tesz eleget az előírásoknak, az komoly büntetésre számíthat. Külterületeken a földhivatal, belterületeken pedig a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, illetve a helyi – tehát Budapesten a kerületi – önkormányzat jegyzőjének feladata az ellenőrzés. Minél nagyobb a fertőzött terület, annál tetemesebb a büntetés mértéke, ami tizenötezer forinttól akár ötmillió forintig is terjedhet.

A hegyvidéki önkormányzat arra számít, hogy a nyár második felében a korábbinál lényegesen több lakossági bejelentés fog érkezni. 

 

Mi a teendő?

A lakossági bejelentések esetében a hatóság ellenőrzi, hogy helytálló-e a bejelentés. Komoly gyomfertőzöttség esetén felszólítják az ingatlan tulajdonosát a mentesítés elvégzésére. A legtöbb érintett sietve eleget tesz a hatóság kérésének.

Gond csak olyankor lehet, ha egy tulajdonos nem elérhető, így nem kapja meg a felszólítást. 

Az elmúlt években csak elvétve került sor arra, hogy a hegyvidéki önkormányzat saját maga legyen kénytelen elvégezni a parlagfű-mentesítést. Kerületünkben ez a gyomnövény ritkább vendég. Nem alakulnak ki komoly kiterjedésű parlagfűmezők. A hatóság beavatkozása egyébként drága mulatság. Ha egy ingatlantulajdonos helyett végzik el a kényszerkaszálást, akkor ennek költségét a növényvédelmi hivatal által kiszabott bírsággal együtt a vétkes tulajdonossal fizettethetik meg.

 

A szél szárnyán is jöhet

Kerületünkben nem jelentkezik olyan komoly probléma, mint másutt, mivel az ápolt kertek gazdái odafigyelnek az ingatlanjaikra, és a hegyvidéki erdőkben sem él meg ez a gyomnövény. Ugyanakkor  még az itt élők sincsenek teljes biztonságban, főleg a pollencsúcs idején. A virágpor ugyanis a szél szárnyán elképesztő távolságot tud megtenni, akár száz kilométert is.