Közös erővel – környezetvédelmi napok 2018-ban

Az elmúlt évtizedek változásai, a nagyvilágban lejátszódó események megmutatták, mennyire igazuk volt azoknak, akik áldozatos munkával megpróbálták felhívni embertársaink figyelmét a környezetvédelem fontosságára. Bár nap mint nap hallhatunk híreket a tervezett Hold- és Mars-expedíciókról, mégis tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy az emberiségnek csupán egyetlen bolygója van, a csodálatos, kék színben ragyogó Föld. Mindent meg kell tennünk azért, hogy megóvjuk páratlan adottságait, kincseit, hogy szülőbolygónkat legalább olyan jó állapotban – vagy ha ez lehetséges, még szebben – adjuk át a minket követő nemzedékeknek, gyermekeinknek és unokáinknak, mint ahogy mi kaptuk.
 

Vannak már eredményeink

A tudatos életmód ma már egyre szélesebb körökben népszerű. Megtanultuk, hogy közvetlen lakókörnyezetünkben, vagyis lokálisan ugyanúgy odafigyeljünk az anyatermészet megóvására, mint globálisan. Néhány év alatt jelentős fejlődés tapasztalható; ma már senki nem néz furcsán, ha a boltban tisztán előállított, környezetbarát termékeket keresünk, elutasítjuk a nejlonzacskókat vagy a vegyszerrel kezelt, mesterségesen feljavított termékeket, például a génmódosított zöldségeket és a gyümölcsöket. A környezetvédelem fontossága lassacskán talán beépül a hétköznapjainkba. Ebben számos más tényező mellett fontos szerep jutott azoknak a világméretű megmozdulásoknak, közös erőfeszítéseknek, melyek célja, hogy életünk egyes területein felhívja figyelmünket a környezettudatosság fontosságára. A következő fél év során is számos ilyen jeles alkalmat találhatunk a naptárunkban.

A tavasz kapujában

Talán még hó fogja borítani a hegyvidéki lankákat, amikor február 2-án sor k

erül a Vizes Élőhelyek Világnapjára. Az UNESCO támogatásával 1997 óta hívják fel embertársaink figyelmét arra, mennyire fontosak ezek a Földünk felszínének hat százalékát beborító területek. A Ramsari Egyezményt Indiában fogadták el. Ebben a különböző kormányok felelősséget vállaltak a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a vizes élőhelyek védelméért. Az ilyen élőhelyek közé tartoznak a mocsarak, a lápok, a holtágak és a rétek, valamint a legelők egy része. Élőviláguk kiválóan alkalmazkodott ahhoz, hogy hosszú időre víz alá kerülnek. Fontos, hogy ezeket megőrizzük, mivel nemcsak számos állat- és növényfajnak jelentenek otthont, hanem segítenek megtisztítani a talajvizet, és védelmet jelentenek az áradásokkal szemben is.

Március 3. a Vadvilág Világnap, vagyis a fajok védelmének napja is. Washingtonban ekkor született megállapodás a veszélyeztetett állat- és növényfajokkal való kereskedelem szabályzásáról, és adott esetben a tilalmáról. Szigorú jogszabályok vonatkoznak például az elefántcsont, a tigrisbőr, az orrszarvú szarvának külföldre szállítására és értékesítésére. 1966 óta állítjuk össze a veszélyeztetett fajok vörös jegyzékét. Nagy sikernek számít, ha egy faj lekerül a listáról például azért, mert sikerült elérni, hogy újra elszaporodjon, és már ne fenyegesse a kihalás réme. 

Erdők, vizek, virágok

Március 12-én, az Ültessünk el egy virágot-napon világszerte sokan vesznek kezükbe egy cserepet, hogy abban elhelyezzék egy új növény magvait vagy hagymáit. Érdemes ebbe bevonni a gyerekeket is. Felelősségteljes viselkedésre nevelhetjük őket azzal, hogy rájuk bízunk egy növényt.

Még ebben a hónapban 21-e a Faültetés világnapja, 22-e pedig a vízé, 28-án pedig egy nagyon különös megemlékezésre kerül sor. Ekkor van a Gyomnövények világnapja, amelyet 2003 óta tartunk. Hogy mi ennek az oka? Bár a gyomnövények és a gaz különféle fajtái látszólag nem hajtanak közvetlen hasznot, ők is ugyanúgy hozzájárulnak a természet egyensúlyához, mint féltve őrzött haszonnövényeink.

Március talán legfontosabb környezetvédelmi napja a harmadik szombatra esik, amikor megtartjuk a világ legnagyobb önkéntes környezetvédelmi akcióját, a Föld óráját. A nagyvilág környezetvédői arra kérnek mindenkit, hogy egy órára kapcsolja le a lámpákat, mert e jelképes cselekedettel támogathatjuk az energiapocsékolás, a káros gázok kibocsátása és a fényszennyezettség elleni küzdelmet. Egyre több ország és város csatlakozik hozzá. Ilyenkor szokás, hogy egy órára lekapcsolják az emlékművek, például nálunk a Lánchíd, vagy a Gellért-hegyen lévő Szabadságszobor, de Párizsban még az Eiffel-torony világítását is.

Nem áprilisi tréfa

A következő hónap első napja hagyományosan a bolondokat illeti meg. 2004 óta azonban a nagyvilág számos városában kerül sor ekkor környezetvédelmi rendezvényekre. Az emléknap egy angol nyelvű szójátékhoz kapcsolódik. A fossil fuel azt jelenti, hogy fosszilis üzemanyag, a fossil fool viszont a bolondokra, a bolondozásra utal. A rendezvényeken arra hívják fel az emberek figyelmét, hogy a komoly környezetszennyezést okozó ásványi tüzelőanyagok helyett inkább alternatív energiaforrásokat vegyenek igénybe.

Április 13-án a növényekről emlékezünk meg; Földünkön napjainkban kb. félmillió növényfaj létezik. Ezeknek nagyjából egyötödét fenyegeti a kihalás. Április 22-e a Föld világnapja. A múlt század hetvenes éveiben amerikai egyetemisták vetették fel először, hogy mennyire fontos a tudatos, környezetbarát életstílus. A ’90-es években egyre több helyen emlékeztek meg a Föld napjáról, és ma már több mint 175 országban kerül sor változatos programokra.

Április utolsó péntekje a Fagondozás világnapja, ezenkívül pedig ekkor hívják fel az emberek figyelmét arra, hogy milyen veszélyeket jelent mindenekelőtt a nagyvárosokban a túl erős zaj.

 

Zöld Központ a Hegyvidéken

Ha szeretne többet megtudni arról, mit tesz élővilágunk megvédésért, környezetünk megoltalmazásáért a Hegyvidék, akkor érdemes kapcsolatba lépni a Zöld Központ munkatársaival. Tőlük számos környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésben felvilágosítást kaphat ezen az e-mail címen: zoldpont@hegyvidek.hu

Vagy telefonon: 06709388474, 061224-5900 vagy 0612245907

Cím: 1126 Budapest, Kis János altábornagy utca 43-45. A Zöld Irodát a földszinten találja.