Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2018-01-17

Nem csak ábrándozás – van élet műanyagok nélkül!

Nem csak ábrándozás – van élet műanyagok nélkül!

A természet védelme mindannyiunk fontos feladata és érdeke is egyben. Sokan azt hiszik, egyszerűen képtelenség volna különféle műanyagok, például eldobható palackok nélkül élni egy fejlett országban. Nézzük meg együtt, miért jelent veszélyt mindannyiunkra nézve a sok műanyag. Összegyűjtöttünk néhány tanácsot azzal kapcsolatban, hogyan használjunk kevesebb műanyagot, miközben a tudatos életmódunk miatt cseppet sem csökken az életminőségünk.

Az elmúlt évtizedek során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a mindennapjaink során egészen elképesztő módon veszélyeztetik a természetet a hasznos segítőnek, kényelmünket szolgáló, kézenfekvő eszköznek tartott műanyagok. A világ minden tájáról nap mint nap érkeznek megdöbbentő beszámolók. A gazdag országok közvéleménye azonban sokáig pontosan úgy viselkedett, mint a legendás struccmadár. Megpróbálta a homokba dugni a fejét, hogy ne kelljen szembesülnie a kellemetlen valósággal. Csakhogy ma már ez a módszer nem jelent kiutat!
 
Megszabadulni a szeméttől

Ha a strucc a Szaharában a homokba dugja a fejét, igen könnyen megtörténik, hogy öt-tíz centire a felszín alatt ugyanolyan műanyag hulladékot talál, mint a nagyvárosok egyre jobban terjeszkedő szeméttelepein. A szélesebb közvélemény éppen az ilyen hulladékgyűjtő helyek miatt figyelt fel erre a problémára. Szívszorító látvány volt, ahogy például Ázsiában vagy Afrikában öt-tíz éves gyerekek válogatták szét a bűzlő, füstölgő szeméthalmok között a gazdag országokból származó különféle hulladékokat. Napjainkban ugyanis egy egész üzletág telepedett a szeméttől való megszabadulásra.

Ami egy gazdag európai ország számára visszataszító hulladék, az valóságos kincset érhet a földgolyó egyik távoli részén. Iszonyatos körülmények között robotoló munkások – gyakran gyerekek vagy nők – különítik el a fémet, a papírt, a számítógépek alkatrészeit és a műanyagot. Sokan felháborodva fogadták, amikor kiderült, hogy a jómódú térségek a szemetük exportálásával szabadulnak meg a saját hulladékuktól.

A kiskapuk bezáródnak

A múlt év nyarán valóságos pánik támadt azon cégek körében, akik hosszú éveken át a szemét külföldre szállításából éltek. Például az Európai Unió úgy szabadult meg a műanyag hulladékának jelentős részétől, hogy azt külföldre exportálta. Az Ázsiába szállított iszonyatos mennyiségű hulladék legnagyobb részét Kínában dolgozták fel. A szemétkereskedők pánikját az váltotta ki, hogy Peking az asztalra csapott. Szigorúan megtiltotta, hogy az új esztendőben külföldről szemetet szállítsanak a hatalmas ázsiai államba. Felmerül a kérdés, mi történjen a közvetlen környezetünkben megtermelődő műanyag szeméttel, ha attól nem tudunk a hagyományos módon megszabadulni? Több más fejlett térséghez hasonlóan az Európai Unió is válaszúthoz érkezett. Hamarosan kiderül, milyen úton indulunk tovább.

Ne legyünk önzők!

Az egyik lehetséges megoldás meglehetősen önző és maradi. A csak a maguk hasznával törődő cégek máris kiszúrták maguknak a kisebb ázsiai országokat és azokat a területeket Afrikában, melyeknek vezetőit nem érdekli a környezetszennyezés, hanem csak a pénzt nézik. Lehetséges, hogy a közeli jövőben oda akarják ömleszteni a szemetünket.

A műanyag hulladék azonban nagyon sokáig megmarad, mert csak nagyon lassan, nehezen bomlik le. A különféle műanyag szatyroknak 2-800, a palackoknak 4-500 év kell ehhez, de még a styrofoam kávéspohár is csak 50 esztendő alatt tűnik el.

Ennél sokkal jobb volna, ha inkább újragondolnánk földrészünk műanyag-stratégiáját. Hosszú távon ugyanis ez jelenti az egyetlen igazi megoldást. Ha csak elássuk vagy elégetjük a szemetet, azzal súlyos vétséget követünk el a környezet ellen. Mindezek mellett van még egy fontos tényező is, amit érdemes figyelembe venni. Nem kell megvárnunk az államok és az államok fölötti politikai közösségek döntését, mivel mi magunk, egyszerű emberek is tehetünk a műanyagok látszólag megállíthatatlan térnyerése ellen. Mégpedig nagyon sokat!

Szeméthegyek árnyékában

Az interneten mostanában mind gyakrabban lehet találkozni egy elgondolkodtató karikatúrával. Egy iskolás gyerek nézi töprengő arccal a kezében lévő műanyag dinoszauruszt. Ezt mondja a szüleinek: “Ez a játék műanyagból van. A műanyagot pedig kőolajból állítják elő. A tudomány mai állása szerint a kőolaj viszont a százmillió évvel ezelőtt élt dinoszauruszok földi maradványaiból keletkezett. Ezek szerint a műanyag dinoszaurusz valójában halott dinoszauruszokból készült!”

Ha nem akarunk az egykori őshüllők sorsára jutni, ha az államok és az állampolgárok összefognak, akkor közös erővel nagyon sokat tehetünk. Elérhetjük, hogy kevesebb műanyagot termeljenek, csökkenjen a felhasználásuk, miközben hatékonyabbá válik a műanyaghulladék összegyűjtése és újrahasznosítása. Európában elképesztő mennyiségű műanyagra van szükség. Ennek mennyisége meghaladja az évi 45 millió tonnát. A legtöbbet a csomagolóipar, az építőipar és az autógyártás használja fel.

Hatalmas előrelépést jelentene, ha ezeket ki tudnánk váltani újrahasznosított alapanyagokkal, de az igazán jó megoldás az volna, ha csökkenteni tudnánk e félelmetes mennyiséget. Minél többen döntenek úgy, hogy lemondanak hétköznapjaik során a műanyagok használatáról, annál közelebb érhetünk e nagy cél megvalósításához. Csupán kis elszántság és előrelátó tervezés kell ahhoz, hogy az életünkből lépésről lépésre kiszoríthassuk őket.

Mit tehetünk mi?

Az első lépés az, hogy többet nem kérünk nejlonzacskót bevásárláskor. Egy apróra összehajtogatható, jó minőségű vászontáska, vagy éppen a nagyszüleinktől örökölt fonott bevásárlókosár pótolhatja az amúgy is gyorsan szemétbe kerülő zacskókat.

A következő lépést az egyszer használatos műanyag palackok elutasítása jelenti. A szeméttelepeken valóságos hegyeket alkotnak a műanyag kólás, üdítőitalos és ásványvizes palackok. Ha ezeket sikerül kiiktatni az életünkből, akkor máris nagy lépést tettünk előre.

Ne vásároljunk olyan ruhákat, amelyeket nem természetes anyagból készítettek. A közérzetünk is jobb lesz, ha napi 8-10 órán keresztül pamut, vászon vagy gyapjú ér a bőrünkhöz, nem pedig műszál. További jó ötlet, ha nem veszünk például műanyag tasakba csomagolt, előre szeletelt sajtot vagy felvágottat, hiszen egy 80-100 grammos adagot egy-két perc alatt megeszünk, és utána a csomagolóanyag máris a szemétbe kerül.

Jelenleg nem tudnánk száz százalékig hátat fordítani a műanyagoknak. Emiatt azonban ne keseredjünk el, hanem tegyük meg az első lépéseket egy szebb, környezetbarát világ felé. Mindegyik lépés után egészségesebben, tudatosabban, kiegyensúlyozottabban fogunk élni.

Ajánló
Ajánló
Nálunk jó méhnek lenni – Hegyvidék, a méhek Paradicsoma

Nálunk jó méhnek lenni – Hegyvidék, a méhek Paradicsoma

A kertjeinkben zümmögő apró méhekre nem csak azoknak van szüksége, akik szeretik a friss,...

Véres gyémántok után, véres telefonok – mit tehetünk ellenük?

Véres gyémántok után, véres telefonok – mit tehetünk ellenük?

Afrika még ma, a 21. század második évtizedében is távoli és titokzatos földrésznek...

Környezetbarát gyermeknevelés – amit az ökobabákról tudni érdemes

Környezetbarát gyermeknevelés – amit az ökobabákról tudni érdemes

A Barabás Villában régóta nagy sikerrel futó környezetvédelmi programsorozat, a...