Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2018-03-12

Fenyegető szárazság – mit tehetünk ellene?

Fenyegető szárazság – mit tehetünk ellene?

Az elmúlt évek során mind szélesebb körben vált nyilvánvalóvá, hogy a globális felmelegedés nem csupán a valóságtól elrugaszkodott tudósok rémálma, hanem igazi probléma, ami ugyanúgy fenyegeti a földjükért, a jó termésért aggódó gazdákat, mint a nagyvárosok betondzsungelében élő városlakókat. Európa népeire is komoly hatással lehet a felmelegedés, a mind súlyosabb szárazság, az aszályok.

A közelmúltban szinte mindenki hallott arról, hogy Dél-Afrikát súlyos válság fenyegeti. Ezúttal nem a politika, vagy éppen a különféle népcsoportok közötti ellentétek okoznak gondot e távoli ország lakóinak, hanem a szárazság. Több településen már februárban elrendelték a vízkorlátozást, és gyorsan közeledik az a félelmetes nap, amikor az afrikai kontinens egyik legfejlettebb városa, Johannesburg víz nélkül marad.
 
Drámai a helyzet

Ez egy olyan drámai és váratlan fordulat, amire igazából senkinek sem sikerült felkészülnie. A modern civilizáció történetében még egyszer sem fordult elő, hogy ivóvíz nélkül maradjon egy többmilliós metropolisz. A dél-afrikai hatóságok első lépésként katasztrófa sújtotta területté nyilvánították Johannesburgot. Lázasan szervezik a kútfúrást, a lajtos kocsik hadrendbeállítását, hogy senki se haljon szomjan. A válság következményei egyelőre beláthatatlanok.

Mi lesz egy országgal, ha a klímaváltozás miatt kiesik az egyik legfontosabb gazdasági és pénzügyi központja? Hogyan élhetnek tovább ilyen körülmények között a helybeliek? Hány napig lehet kibírni hajmosás nélkül? Hogy lehet dolgozni úgy egy irodában, ha hetek óta egyik munkatárs sem mosakodott? Mi lesz a kutyákkal, a cicákkal és a többi háziállattal? Nem fognak a szegények fellázadni, hogy fosztogatva vizet próbáljanak szerezni maguknak a gazdagok fegyverrel őrzött lakóparkjaiból? Ezekre a kérdésekre jelenleg senki se tudja a választ.
 
Változik a világunk

Nem kell elmennünk a messzi Afrikába ahhoz, hogy a saját bőrünkön érezzük meg a klímaváltozás hatását. Elegendő az idei tél időjárására gondolni. Hol vannak már szüleink, nagyszüleink idejének hónapokon át kitartó, térdig érő vastagságú hótakarói? Felborult az évszakok rendje. Január 1-jén elődugta fejét a hóvirág az avar alól, február végén pedig hó borította be vastagon a túl korán rügyező fák ágait. Évről-évre megdőlnek a hőségrekordok. Egy nemzedékkel ezelőtt még igazi kánikulának számított a 30 Celsius-fokos nyár, tavaly viszont egy-egy egész héten át ennél öt-nyolc fokkal többet mutattak a hőmérők. 

Ráadásul a klímaváltozás nem csak ránk, emberekre hat, de veszélybe kerül hazánk élővilága, a magyar erdőkben, a pusztában élő növények és állatok. Összefogásra, gondos tervezésre és felkészülésre van szükség ahhoz, hogy megvédjük ezeket a nemzeti kincseinket. Nehéz, de nem lehetetlen feladat vár ránk és gyermekeinkre, mivel megbomlott a természet régi egyensúlya. Nagyon sok szén-dioxid került bolygónk légkörébe, és ettől megerősödött az üvegházhatás. A változás azzal jár, hogy hol aszály perzseli fel termőföldjeinket, hol pedig váratlanul trópusi hevességű vízözön zúdul a nyakunkba.
 
Aranyat ér a víz

Európában nincs még egy olyan ország, amelyik hazánkhoz hasonló, bőséges édesvíz-kinccsel büszkélkedhetne. A Balaton mellett több más gyönyörű tavunk is van, valamint a Kárpát-medence folyóiban is édesvíz folyik.
Ez a víz aranyat ér. Oda kell figyelnünk rá, hogy a minket követő nemzedékeknek is maradjon belőle. A szakemberek arra számítanak, hogy századunk végére még szélsőségesebb lesz az időjárás. Megtörténhet, hogy hatalmas áradásokkal kell szembeszállnunk. Gondos felkészüléssel azonban csökkenthetjük a károkat. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a legkorszerűbb, környezetbarát eljárásokat és technológiákat alkalmazva csökkentsük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Rendbe kell tenni a víztározókat, és ügyelnünk kell a folyók szabályzására. 
 
Hazánk lényegesen kedvezőbb helyzetben van más országoknál. Dél-Afrika mellett Kínában, de Indiában és a Közel-Keleten is gondot okoz a nagyvárosok vízellátása. Nekünk, magyaroknak nem kell félnünk a vízhiánytól, ám ennek ellenére is meg kell tanulnunk odafigyelni erre a felbecsülhetetlen értékű, természeti kincsre. Ha a környezetvédelem és a vízgazdálkodás kéz a kézben halad, akkor hazánkat elkerülik az olyan katasztrófák, amilyenekről mind gyakrabban hallhatunk a tévében. 
 
Ha többet szeretne megtudni a kerületünkben működő környezetvédelmi szakemberek munkájáról, akkor ezen az e-mail címen érdeklődhet: zoldpont@hegyvidek.hu

Vagy telefonon:
06 70 938 8474
06 1 224 5900 vagy 06 1 224 5907

Cím:
1126 Budapest, Kis János altábornagy utca 43-45. A Zöld Irodát a földszinten találja.
 
A Zöld Iroda azért jött létre, hogy a környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása mellett segítse a hegyvidék polgárait környezetünk megóvásában, abban, hogy közös erővel fenntarthatóvá tegyük lakóhelyünket. Nagyon fontos felismerés, hogy a huszonegyedik században a klímaváltozás jelenti a legnagyobb globális problémát. Bár világméretű jelenségről van szó, a nehézségek elhárításáért lokális szinten is sokat tehetünk.
 
Ügyfélfogadás:
Hétfőn 13-17.30
Szerdán 8-12 és 13-16
Pénteken 8-12

Ajánló
Ajánló
Csak egy Földünk van! – környezetvédelmi világnapok az új esztendőben

Csak egy Földünk van! – környezetvédelmi világnapok az új esztendőben

A híradásokat nézve ma már nyilvánvaló, hogy az emberiségnek komolyan foglalkoznia kell a...

Tippek a zöldebb irodáért

Tippek a zöldebb irodáért

Manapság világszerte rengeteg ember dolgozik íróasztal mögött, és sokan közülük talán...

Nálunk jó méhnek lenni – Hegyvidék, a méhek Paradicsoma

Nálunk jó méhnek lenni – Hegyvidék, a méhek Paradicsoma

A kertjeinkben zümmögő apró méhekre nem csak azoknak van szüksége, akik szeretik a friss,...