Menü
Zöld környezet

 2018-09-28

Ideje aggódni? - olvad az északi jégtakaró

Ideje aggódni? - olvad az északi jégtakaró

Ma már nehéz volna tagadni a globális felmelegedés tényét. Hazánkban is egyre forróbb a nyár és aggasztó híreket hallunk a világ számos pontjáról. Egyre gyorsabban olvad és zsugorodik az Arktisz jégtakarója. Bár azt gondolhatnánk, hogy az Északi-sark messze van tőlünk, ám a világtengerek vízszintjét befolyásoló folyamat ránk is hatással lesz. 

Napjainkban a saját bőrünkön tapasztaljuk meg, hogy milyen változásokat hoz az éghajlat átalakulása, és azt is, hogy megváltoztak az évszakok. Egyre szélsőségesebbé válik az időjárásunk, ami ugyanúgy megviseli a körülöttünk levő élővilágot, mint a mi szervezetünket. Nem könnyű hozzászokni ahhoz, hogy az egyik nap még plusz 36 fokos kánikula tombol, majd másnapra a hőmérséklet leesik 15 fokra. Fizikai és mentális problémákkal járhat az is, ha például 20 foknyi különbség van a reggeli és a kora délutáni hőmérséklet között. Az emberek egy része ettől figyelmetlenné, míg mások ingerlékennyé válnak. Nem csoda, hogy az ilyen szélsőséges napokon sok a közúti koccanás, a veszekedés a tömegközlekedésen, és a mentősöknek is rengeteg dolguk akad.
 
Klimatizált otthonok

A mai gyerekek meglepődve hallgatják, amikor szüleik, nagyszüleik arról mesélnek nekik, hogy a 70-es, 80-as években szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy nyáron 35 foknál is magosabbra szökjön a hőmérő higanyszála. Manapság viszont senki sem csodálkozik azon, ha augusztusban hosszú napokon át 35 fok fölötti kánikula tombol. A globális felmelegedés kézzelfogható jele, hogy egyre több budapesti otthont szerelnek fel klímaberendezéssel. Nélkülük csak nagyon nehezen lehetne elviselni az egyre forróbb éjszakákat. Kevesen gondolnak arra, hogy a korszerű berendezésekből áradó jeges fuvallat egy újabb igen kellemetlen változás előszele is egyben. Veszélybe kerültek ugyanis bolygónk sarkvidékeinek jégtakarói.
 
Eltűnik a jégvilág

A nagy vitorláshajók korában vakmerő kapitányok indultak útra, hogy számos kockázattal dacolva megkeressék a legendás Északnyugati-átjárót, vagy társát, az Északkeleti-átjárót. A merész kereskedők így szerették volna lerövidíteni a dúsgazdag Napkelet, vagyis Kína és Japán felé tartó útvonalak hosszát. Próbálkozásaik sorra kudarcot vallottak.

A vitorláshajók útját egyre nagyobb kóbor jéghegyek, majd összefüggő jégtakaró állta el. Északon egészen egyszerűen nem lehetett eljutni a Csendes-óceánra. A helyzet azonban lassan, de biztosan megváltozott a múlt század 60-as éveire. A bálnavadászok és a halászok felfedezték, hogy olyan sziklák, zátonyok, hegyek bukkannak elő, melyeket korábban vastag jégréteg fedett. Évről-évre kisebb lett a sarkvidéket borító fehér lepel.

A jelenség ugyanúgy érdekli a tudósokat, mint a hajózási vállalatokat, de a katonákat és a politikusokat is. Az örök jég birodalmában mesés ásványkincsek rejtőznek a mélyben, és aki megszerzi magának azokat, arra nem csak mérhetetlen gazdagság vár, de erős világpolitikai tényező is lehet belőle. Egyfajta versenyfutás indult meg a zsugorodó jégvilág kincseiért.
 
Végzetes folyamatok

Az ezredforduló óta a szakemberek komolyan odafigyelnek a változásokra. Megállapították például, hogy mostanában bizonyos sarki területeken nyáron akár 20 fokkal melegebb van a megszokottnál. Úgy tűnik, kritikus időszak vette kezdetét. A jégtakaró ugyan nyaranta régen is összement, ám a zsugorodásának mértéke ma már jogosan nevezhető katasztrofálisnak.

A végtelen hómezők régen visszaverték az űrbe a Nap beérkező sugarait. Ez a természetes kristálytükör mostanra összement, és megfeketedett. A hó emiatt még jobban megolvad, és ugyanez történik a jéggel is. A napsugarak csekélyebb mértékekben verődnek vissza, így egyre melegebb lesz a bolygónk.

Ráadásul ez a változás kedvez bizonyos élőlényeknek. Hatalmas területek algásodnak el ott, ahol korábban semmi sem élt. Fekete réteg vonja be az olvadt tócsák felszínét, és emiatt tovább fokozódik a felmelegedés. Megváltozik a jégkristályok fényvisszaverő képessége, elszürkül a jég, és gyorsabban megolvad, ráadásul dél felől mind gyakran „tévednek” meleg légáramlatok északra. Ahol lecsap egy ilyen a jégmezőkre, ott akár a 3-4 méter vastag táblák is elolvadhatnak.

Egyedül Grönland szigetén évente 250 milliárd tonnányi jég olvad meg, ami aztán belejut az óceánba. A két rész között azonban óriási különbséget jelent, hogy a tenger vize sós, míg a megolvadt jéghegyeké édesvíz. Ez végzetes következményekkel járhat a hatalmas, láthatatlan tengeráramlatokra nézve. Az édesvíznek ugyanis egészen mások a tulajdonságai, mint a sósnak.
Kalifornia a sarkvidékektől távol fekszik. A tudósok mégis arra a megalapításra jutottak, hogy az ottani pokolian forró, tűzvészekkel teli nyarak kialakulásában is döntő szerep jut a sarkvidékek megolvadásának.
 
Eltűnnek a gleccserek

Jelentős jégtömegek nemcsak a sarkvidéken vannak, hanem a magas hegységekben is. Az évezredek során hatalmas édesvízkészletek halmozódtak itt fel. Sok folyó medrében gleccservíz áramlik. A felmelegedés azokat is komolyan fenyegeti.

Bár jelenleg is egymással ellentétes hatások érvényesülnek, a szakemberek borúlátóak. Megtörténhet, hogy mire gyermekeink felnőnek, teljesen eltűnik az Északi-sarkot borító jégmező. Ázsia északi vidékein, de Kanadában is örök jég dermesztette meg a talajt. Ha ez megolvad, a földből hatalmas mennyiségű veszélyes gáz, például metán áradhat a légkörbe. A jég megolvadása és ennek következményei komoly veszélyt jelentenek az emberiségre.

Elengedhetetlen, hogy megváltozzon a hozzáállásunk, mert csak akkor remélhetjük azt, hogy le tudjuk lassítani, vagy esetleg meg tudjuk állítani e baljós folyamatokat, ha minden érintett összefog. Márpedig ebben az esetben az egész emberiség érintett.

Ajánló