Menü
Zöld környezet

 2018-10-09

Húsból is megárt a sok – változik a táplálkozás

Húsból is megárt a sok – változik a táplálkozás

Egyre nagyobb gondot jelent Földünk rohamosan gyarapodó népességének ellátása. Világszerte mind több régiót fenyeget az éhezés veszélye, és különösen nagy kihívásokkal jár, ha hagyományos módon megtermelt húst szeretnénk tenni a sok milliárd ember asztalára. Szerencsére a tudomány segít, és gyökeres átalakulás várható a táplálkozással kapcsolatban is. Elképzelhető, hogy hamarosan el fogunk köszönni a hústól, vagy legalább is mostani formájától. 

Napjainkban a saját bőrünkön tapasztaljuk meg, milyen az, amikor körülöttünk átalakul a világ. Vannak kézzel fogható jelek, melyekre könnyű felfigyelni. Ma már mindenkinek van mobiltelefonja, és a nappalik falán egyre hatalmasabb szupermodern tévék képernyőjét nézhetjük. A változás azonban nem áll meg a testünkön kívül, a minket kívülről körbeölelő világban. 
 
Még ma is érvényes ugyanis az az ősi mondás, hogy „az vagy, amit megeszel”. A közeli jövő konyhájában olyan fogások szerepelnek az étlapon, melyekről nehéz volna megmondani, hogy kizárólag növényi eredetűek, és elkészítésükhöz nincs szükség egyetlen állat megölésére sem. Az ilyen ételeket ráadásul azok is megehetik, akik lelkiismeret vagy világnézet miatt nem fogyasztanak húst. 

A technikai fejlődés és az egyre hatékonyabb egészségügyi ellátás következtében világszerte rohamosan növekszik a népesség. A tudósok kemény erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a korábbi három-, négy-, hétmilliárd ember helyett a közeljövő nyolc-, sőt talán tízmilliárdnyi földlakójának is jusson ennivaló. Ez óriási, felelősségteljes feladat, ezért a kutatás számos területen folyik. Ezek egyikén a szakemberek a húsételek kiváltására összpontosítanak.
 
Hasznos növényi protein

Napjainkban komoly vita folyik arról, milyenfajta táplálkozás a legegészségesebb. Mély szakadék tátong azok között, akik elutasítják a húsevést, és azok között, akik elengedhetetlennek tartják az állati eredetű proteinek (fehérjék) fogyasztását. Hazánkban egy felnőtt évente körülbelül hatvan kiló húst fogyaszt, elsősorban baromfit és sertést.

A nyugati világban főként a sportolókat érdekli a dolog, és azokat, akik számára fontos, hogy izmos, karcsú és egészséges legyen a testük. A szegény országokban viszont más miatt lényeges ez a kérdés. A gyorsan növekvő lélekszámú lakosságot valahogy el kell látni élelmiszerrel. Az állati eredetű táplálék megteremtése nehézkes, nagy befektetést igényel, és sok helyen egészen egyszerűen nincsenek elég nagy legelők – vagy az éghajlat nem megfelelő – ahhoz, hogy kellően nagyszámú vágóállatot tenyésszenek rajtuk. Komoly kihívást jelent sok helyen a víz kérdése is. Egy kiló sertéshús előállításához nagyjából tizenötször-hússzor annyi vízre van szükség, mint ugyanilyen mennyiségű zöldséghez. 

Az ilyen országokban kulcskérdés, hogy az asztalra kerülő állati proteineket miként lehetne növényire cserélni. A fehérjebevitel rendkívül fontos egészségünk megőrzéséhez. A kutatók évek óta vizsgálják, hogy milyen eredetű proteinek fogyasztása a leghasznosabb. Ha valaki aktív életmódot folytat, akkor érdemes legalább részben lemondani az állati eredetű fehérjéről. Egyes kutatások szerint éppenséggel az a hosszú élet titka, ha valaki a fehérjeszükségletének legalább a felét növényi eredetű ételekből biztosítja.
 
Túl a húson

A szegényebb térségeknek azonban olyan megoldásra van szükségük, melyekkel emberek százmillióit lehet ellátni olcsó és jó minőségű növényi tápanyagokkal. Az ezekből készült ételeknek legalább olyan ízleteseknek kell lenniük, mint azoknak a húsból készült fogásoknak, melyeket kiváltanak velük.

Vannak régiók, ahol a hagyományok is a proteincserét támogatják. Indiában például évezredek óta valóságos kultusza van a vegetáriánus táplálkozásnak. Itt nem lesz nehéz széles körben népszerűvé tenni a környezetbarát új eljárásokat, és a velük készült termékeket.

Ugyanakkor például Dél-Amerikában nehezebb lesz a fejlesztők dolga. Abban a térségben nincsenek jelentős hagyományai a húsmentes táplálkozásnak, sőt például a marhahús rendszeres fogyasztása a siker és a gazdagság egyik jelének számít. Itt nehezebb lesz az embereket meggyőzni arról, hogy a növényekből előállított húsételek legalább annyira jók lehetnek, mint hagyományos elődeik.
 
Fontos a fenntarthatóság

A növekvő lakosság miatt egészen egyszerűen nincs elég erőforrásunk arra, hogy mindenki ugyanannyi húst fogyasszon, ahogy azt elődeink tették egy vagy két nemzedékkel ezelőtt. A zöld technika azonban segít abban, hogy megőrizzük az emberek egészségét, környezetünket és bolygónk természetes erőforrásait.

A globális felmelegedésnek számos oka van, az üvegházhatású gázok komoly veszélyt jelentenek. A nagyüzemi állattartás során keletkezik a kibocsátott gázok közel tizenöt százaléka. Az állattenyésztés során ráadásul erősen szennyeződik a Föld vízkészlete is.

Ma már viszont olyan ételeket is az asztalra tehetünk, melyekről senki nem tudná megmondani, hogy például nem friss marhahúsból készültek, hanem a legjobb minőségű növényi eredetű alapanyagok felhasználásával. Az ilyen ételek fogyasztása azzal az előnnyel is jár, hogy testünk hozzájut a kellő mennyiségű és minőségű proteinhez, miközben radikálisan csökkenthetjük a koleszterinmennyiséget. Ha ilyenfajta ételeket is fogyasztunk, magunk is hozzájárulunk ahhoz, hogy bolygónk erőforrásait a lehető leghatékonyabban használhassuk fel.

Ajánló