Menü
Zöld környezet

 2018-12-04

Növények télen: hogyan bírják ki tavaszig?

Növények télen: hogyan bírják ki tavaszig?

Az esztendő utolsó hónapjaiban a hideg idő beálltával megváltozik körülöttünk a környezet. Ködös, borongós napok köszöntenek ránk, és miközben hull a hó, egy időre eltűnik a budai erdők zöldje. Vajon mi lehet a fák és a bokrok, a különféle növények titka? A téli elmúlást hogyan követi évről évre tavaszi újjászületés? Érdemes közelebbről is megvizsgálni, mi történik velük az év sötét és hideg időszakában. Hasznos tudni azt is, hogy miként teleltethetjük át az otthoni dísznövényeinket. 

Mi, a Hegyvidéken élők abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egész közel élhetünk a legszebb hazai tájak egyikéhez. Nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy jókat sétálhassunk a nyáron és télen is fenséges látványt nyújtó budai hegyormokon, erdőkben. Aki rendszeresen szokott túrázni, az tudja, hogy a János-hegyről vagy a Normafáról lenézve télen egészen más látvány tárul a szemünk elé, mint a napfényben gazdagabb hónapok során.  Már kisiskolás korunkban megtanultuk, hogy ősszel lehull a legtöbb fa és bokor levele, és csak bizonyos örökzöld fajok őrzik meg ragyogó színüket, például a hazánkban is honos fenyőfélék. De vajon milyen módszereket alkalmaznak a növények ahhoz, hogy átvészeljék a jég és a hó dermesztő uralmának hónapjait?
 
Testreszabott módszerek

Zöld barátainknak napfényre, vízre és melegre van szükségük ahhoz, hogy életben maradjanak. Télen ezekből jóval kevesebb áll a rendelkezésükre, mint a többi évszakban, ezért kénytelenek ügyes megoldásokat alkalmazni a fennmaradás érdekében. A természetnek évmilliói voltak arra, hogy kifejlessze a legellenállóbb, legéletképesebb fajtákat. Azok a növények, amelyek ma a budai hegyekben vagy otthonunkban, a téli kert cserepeiben nőnek, éppen ennek a fejlődésnek a „gyümölcsei".

A természet rendkívül sokoldalú: a flóra egészen más módszerekkel vészeli át a telet, mint az állatok. Sok vándormadár ősszel útra kel, és melegebb égtájakon, például Afrikában tölti a sötét és hideg hónapokat. A medve vastag zsírréteget növeszt, behúzódik a barlangjába, és februárig téli álmot alszik. Sok rovar és hüllő menedékhelyet keres magának, hogy az életműködését lelassítva, hibernálva, dermedt félálomban töltse ezt az időszakot.

A növények nem élhetnek ezekkel a módszerekkel, hiszen helyhez vannak kötve, a természet azonban őket is felkészítette a tél leküzdésére. Számos fajtában olyan különleges fagyálló anyagok vannak, amelyek megakadályozzák, hogy a sejtjeikben télen megfagyjon a víz. Ezek közé tartozik a háztartásból jól ismert cukor is.

Télen az igazi veszélyt a váratlanul beálló hideg jelenti. Ha ugyanis a kemény fagy túl gyorsan csap le, akkor a növényeknek nem marad idejük a megfelelő fagyálló anyagok kifejlesztésére, és így elpusztulhatnak.

Talán meglepő, de a mély hó is segít életben maradni. Alatta ugyanis jóval melegebb van, mint azokon a területeken, ahonnan hiányzik a hótakaró. A növényeknek nagy szükségük van vízre is, ám ha megfagy a talaj, csak a legnagyobb nehézségek árán juthatnak hozzá. A hó ebben is segítséget jelenthet, mivel valamivel melegebben tartja a talajt, és így a különböző fajok egyszerűbben hozzájutnak az életet jelentő vízhez. 

A gyönyörű krókuszok és tulipánok a föld alatt keresnek menedéket. Nem marad meg az egész növény, mivel a talaj fölötti részei, például a szára és a levele elpusztul, miközben a talaj mélyén épségben megmarad, és kivárja a tavaszt a gumó vagy a hagyma. Amikor néhány hónap elteltével felmelegszik az időt, és a növények megérzik az első bágyadt napsugarakat, megkezdődik az újjászületés folyamata. Elsőként a hóvirág bukkan elő az avarból, majd hamarosan követi az ibolya és a többi kedvelt virág.
 
Zöld környezet odahaza 

Növények azonban nem csupán odakint a természetben, hanem otthonunkban, a kertünkben, az erkélyünkön vagy éppen a lakásunkban is körülvesznek minket. Télen nekik is fokozottabb odafigyelésre van szükségük.

Remek kikapcsolódás és hobbi otthon növényeket tartani. Cserépbe ültetett kedvenceink persze nincsenek olyan nagymértékben kiszolgáltatva az időjárás viszontagságainak, mint a szabadban élő társaik.

Ha otthonunkban az erkélyen vagy az udvaron is tartottunk cserepes növényeket, akkor azokat fontos védett helyre vinni, hogy átteleljenek. Van pár dolog, amire eközben érdemes odafigyelnünk. A legfontosabb esetükben is az előbb már említett három tényező, vagyis a fény, a víz és a megfelelő hőmérséklet.

Mielőtt bevinnénk a lakásba vagy a pincébe egy növényt, ellenőrizzük, hogy nincsenek rajta kártevők. A különféle élősködők ugyanis megfertőzhetik, sőt elpusztíthatják a többi növényt is. Figyeljünk oda arra is, hogy az örökzöldeknek nagyobb a fényigényük, mint a lombhullatóknak. Ha egy meleg helyiségben teleltetjük át őket, akkor érdemes megoldani a fényellátásukat is. 

Sok olyan dísznövény akad, amely remekül tűri a fagyot. Ilyen például a gyógynövényként is jó szolgálatot tevő, északi eredetű csarab vagy éppen az árvácska, a ciklámenek egyes fajtái, a téli jázmin, a varjúháj, a kövirózsa, a télizöld vagy a díszkáposzta. Egzotikus, például trópusi vagy mediterrán származású növényeinket viszont különösen nagy gonddal kell átteleltetnünk. Ügyeljünk arra, hogy elegendő fényt kapjanak, megfelelő legyen számukra a hőmérséklet, és ne száradjanak ki.
 
Túlélő művészek

Odakint, a „vadonban” egyes fajokat vastag kérgük óvja meg az időjárás viszonytagságai ellen. A kéreg és a tüskék akkor is segítenek, ha éhes őzek vagy szarvasok keresnek maguknak ennivalót a hóban. Ha egy növénynek nem kellőképpen elrettentő a külső védelme, akkor könnyedén az éhes állatok gyomrában találhatja magát. 

Télen megfagy a talaj, így a hatalmas fák nem tudnak elegendő vizet felszívni. Ez ellen úgy védekeznek, hogy a lombos növények megválnak feleslegessé váló leveleiktől. Ilyenkor nagymértékben csökken a vízigényük.

Egyes fajták már novemberben lehullajtják a lombjukat, míg másokon, például a bükkön vagy a tölgyön akár februárig is megmaradhat az elhervadt levél. Vannak fajok, amelyek már az ősz során kivonják a vizet a levelekből, és a fontos tápanyagokat a törzs védett részeiben tárolják. Ilyenkor a fák is egyfajta téli álmot alszanak.

A hideg ellen más módon védekeznek a tűlevelű fák. Ezek levelét szilárd védőréteg borítja, így nem csoda, hogy olyan kemények és hegyesek. A fenyőfélék így csupán kevés vizet párologtatnak el, és egész télen át megőrzik a tartalékaikat. Az örökzöldek egy részének a tél előrehaladtával egyre sötétebb lesz a színe. Ez azért nagyon hasznos, mert a sötét falevél még a fényben szegény időszakokban is több meleget képes összegyűjteni.

Különösnek tűnhet, de az ilyen fákat nem a téli hideg, hanem az erős napsütés fenyegeti. Sajnos az üvegházhatás megerősödésével ezzel mind gyakrabban kell számolnunk. A viszonylagos melegebb időszakokban elpárolog a víz a tűlevelekből, viszont utána, amikor visszatér a hideg, a fenyő nem tudja a talajból felvett vízzel pótolni a veszteségeit. Ez akár a fa pusztulásához vezethet.  

A gyors időjárásváltozás sajnos még azokat a fajokat is veszélybe sodorhatja, amelyek általában jól bírják a hideget. A kora őszi fagyok sok növényt elpusztíthatnak, míg ha csak fokozatosan csökkenne a levegő és a talaj hőmérséklete, akkor a legtöbb faj könnyedén alkalmazkodna a téli időszakhoz. 

A környezetszennyezés és a klímaváltozás egyre nagyobb veszélybe sodorja az élővilágot. Nem mindegyik növényfaj tud alkalmazkodni az új feltételekhez, gondot okoz az, hogy a sok tíz- vagy éppen százezer év alatt kialakult védekezési módszereik már nem válnak be a megváltozott éghajlati körülmények között. Valamilyen mértékben mi magunk is hozzájárulhatunk a megmaradásukhoz, ha a hétköznapjaink során tudatosan környezetkímélő életmódra és fenntarthatóságra törekszünk.

Ajánló