Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-11-04

Véres gyémántok után, véres telefonok – mit tehetünk ellenük?

Véres gyémántok után, véres telefonok – mit tehetünk ellenük?

Afrika még ma, a 21. század második évtizedében is távoli és titokzatos földrésznek tűnhet. Kevesen tudják, hogy e kontinens kincsei nélkül lehetetlen volna egy egyre fontosabb, a hétköznapjainkat mind jobban meghatározó dolog, a mobiltelefonálás. Sajnos azonban a készülékekhez felhasznált értékes ásványra sötét árnyék vetül. A világhírű angol tudós, Jane Goodall a főemlősök megmentőjeként lett világhírű. A nevével fémjelzett intézet most arra kér minket, hogy a csimpánzok és a gorillák kedvéért ne dobjuk a szemétbe felesleges, régi mobiltelefonunkat.

2006-ban egy izgalmas, fordulatokban gazdag, ugyanakkor meghökkentő film került a mozikba. Sokan a főszereplő, Leonardo DiCaprio miatt ültek be a Véres gyémántra, amiből jó néhány szörnyű dologról is értesülhettek. Megtudták többek között, hogy Afrikában a legszebb gyémántok gyakran háborús övezetekből kerülnek ki, rabszolgasorban tartott emberek bányásszák őket, és az értük kapott illegális pénzzel a háborúk folytatását finanszírozzák.
 
Sajnos a távoli földrészen nem csupán a gyémántok, hanem a korszerű mobiltelefonok előállításához szükséges koltánércre is vér tapad. Bolygónk koltánkészletének több mint háromnegyed részét Afrika rejti. Mivel a kitermelése hatalmas üzletet jelent, rengetegen próbálkoznak a bányászatával. 
 
Igazi rémálom

A bányák jelentős része illegálisan működik,  Kongóban valóságos rémálom egy ilyen helyen dolgozni. Az őserdő mélyén ugyanis nem a törvény az úr, hanem az állig felfegyverzett, szedett-vedett egyenruhát viselő bandák és félkatonai szervezetek, amelyek gyakran erőszakkal kényszerítik a környékbelieket arra, hogy a bányákban robotoljanak. Különösen szörnyű, hogy errefelé még ma is mindennapos a gyerekmunka.

A bányákban igencsak kezdetleges módszereket alkalmaznak, csupán keskeny járatokat ásnak a földbe, ahová mindenekelőtt a rabszolgagyerekeket kényszerítik be. Ők ugyanis kisebb helyen is elférnek, mint a felnőttek. A környéken elvették a földművesek földjét, így aki nem akar éhen halni, az kénytelen elszegődni valamelyik bányához. A szűk tárnák hátborzongató látványt nyújtanak, mert beléjük folyik a víz, a gyerekek pedig térdig a sárban állva lapátolják a földet.

Az érchez útközben is vér tapad, mivel a határon fegyveres bandák viszik át a szomszédos Ruandába. A rakományok hamarosan hajóra kerülnek, és így jutnak el a megrendelőkhöz.
Mobiltelefonunkban nem koltándarabokat találunk, hanem az ebből az ércből készült tantál nevű fémet. Olyan bevonatokat készítenek belőle, amelyek nélkül elképzelhetetlen volna a laptopok, a tabletek és a mobiltelefonok működése.
 
Pusztítják a természetet

Az illegális bányászat hatalmas károkat okoz az afrikai környezetben is. A fegyveres bandák kiirtják az erdőket, felgyújtják a vadont és legyilkolják az állatokat. Hogy ez milyen veszélyekkel jár, arra hamar felfigyeltek a térséget remekül ismerő Jane Goodall Intézet munkatársai. A felelősen gondolkodó emberek felháborodva értesültek arról, hogy milyen sok illegális bánya működik a hegyi gorillák szülőföldjén.

Veszélybe kerültek az őserdőben honos fajok, a bonobók és a csimpánzok is. Rohamosan csökken az életterük, az éhező helybeliek pedig gyakran a húsuk miatt is vadásznak rájuk. A hegyek között élő védtelen és kiszolgáltatott földművesek nem képesek védekezni a fegyveres bandák uralma ellen, így más módszerekre van szükség a természet megóvása érdekében.

Jane Goodall 1960 óta foglalkozik a főemlősökkel, először Tanzániában vizsgálta a csimpánzokat. A főemlősökkel kapcsolatban ma már számos dolog teljesen nyilvánvalónak számít, ám hatvan éve még egészen más volt a helyzet. A fiatal tudós fontos dolgokra döbbent rá; a főemlősök csak akkor maradhatnak életben, ha megvédjük az élőhelyüket. Ez első hallásra egyszerűnek tűnik, ám a megvalósításához elengedetlen, hogy a helyi lakosság is támogassa a programot. Ha javulnak az ottani emberek életkörülményei, elfogadják a közös célokat, akkor be lehet vonni őket a lelkiismeretes környezetvédelembe.

1977-ben alakult meg a Jane Goodall Intézet, amely ma már a világ kéttucatnyi országában, köztük hazánkban is jelen van. Nálunk kezdetben a környezeti neveléssel foglalkoztak, és rengeteg iskolást tanítottak meg arra, mennyire fontos, hogy ők is fellépjenek az állatok és a természet védelme érdekében. Ezenfelül támogatják a hazai kutyamenhelyeket is.
 
Passzold vissza, tesó!

A Jane Goodall Intézet legújabb kampányában azt kéri tőlünk, hogy ne dobjuk ki a szemétbe a háztartásokban feleslegessé vált mobiltelefonokat. Ezek nemcsak a helyet foglalják, de komoly érték, tantál rejtőzik bennük!

Ha a szemétbe kerül, akkor elvész, viszont ha a régi, felesleges mobilunkat elvisszük egy gyűjtőpontra, és beledobjuk az oda kihelyezett majmos dobozba, akkor azt újra lehet hasznosítani. Ezért nem kell messzire sem mennünk, hiszen ilyen gyűjtődobozt például a MOM Kulturális Központban is lehet találni!

Jelenleg földünkön több mint ötmilliárd mobilkészülék van, az újabb és újabb telefonok előállításához pedig sok száz tonnányi tantálra lesz szükség. Ha a Jane Goodall Intézet közreműködésével világszerte sikerül összegyűjteni a megunt mobilokat, akkor nem lesz szükség olyan sok ásvány kibányászására. Ha bezárják e bányák egy részét, akkor az ott élő emberek visszatérhetnek hagyományos életmódjukhoz, a bandák pedig nem fogják  a nagyobb állatokat lelőni, hogy felfalják a húsukat. Az elmúlt évek során az őserdőben az illegális fegyveresek közel 4000 elefánttal és 8000 gorillával végeztek. Ha a még meglévőket meg akarjuk menteni, akkor a lehető leghamarabb kell cselekednünk.

Amennyiben szeretne további részleteket megtudni a Jane Goodall Intézet mobilkampányáról, akkor érdemes ellátogatni erre a honlapra:
https://www.janegoodall.hu/mobilkampany.html

Ily módon mi is hozzájárulhatunk az őserdőben honos főemlősök, a gorillák és a csimpánzok megmentéséhez.

Ajánló
Ajánló
A Böszi kert nem „boszi kert” – közösségi élmény a Hegyvidéken

A Böszi kert nem „boszi kert” – közösségi élmény a Hegyvidéken

Érdemes elsétálni a Böszörményi útra, és megnézni kerületünk első közösségi zöldterületét, a...

Égi ajándékunk – ne hagyjuk elveszni az esővizet!

Égi ajándékunk – ne hagyjuk elveszni az esővizet!

Napjainkban egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás, éppen ezért megnyugtató érzés lehet, ha ennek...

Komposztálás kisokos

Komposztálás kisokos

Sokszor hallhatjuk azt a kifogást a környezetszennyezés kapcsán: ugyan mit számít ez a kevés kis...