Nálunk jó méhnek lenni – Hegyvidék, a méhek Paradicsoma

A méhészeknél senki sem ismeri jobban az apró, de a természetünk megóvása érdekében rendkívül fontos rovarok életét. Kutasi Tamás családja több mint százhúsz éve él a budai hegyek árnyékában. Az okleveles mester harmincöt esztendeje foglalkozik méhészkedéssel, és fontos célkitűzésének tartja, hogy a tapasztalatait, a tudását megossza a természetért aggódó, tudatos életmódra törekvő érdeklődőkkel.
 

December 14-én délelőtt vele találkozhatunk a MOM Kulturális Központ Jókai Mór termében. Tudományos ismeretterjesztő előadása során feltárulnak előttünk a hegyvidéki méhészet titkai, emellett számtalan érdekességet is megtudhatunk. Fény derül arra, milyen mézfajtákat gyűjthetnek e hasznos kis rovarok a XII. kerületben, valamint arra is, hogyan születik a Normafa méze. Azok is izgalmas dolgokról értesülhetnek, akik szeretnének megismerkedni a Hegyvidéken termelt jó minőségű és tiszta mézek élettani hatásaival. Az előadáshoz kézműves-foglalkozás is kapcsolódik. Ezekre a belépés díjtalan, ám regisztrációhoz kötött. A rendezvényre mindenekelőtt 5-10 éves gyerekeket várnak.

 

Ősi magyar finomság

Magazinunkban már több alkalommal is beszámoltunk a Hegyvidéki Önkormányzat erőfeszítéseiről és arról, hogy közvetlen lakókörnyezetünket komoly munkával méhbarát kerületté sikerült tennünk. Már jó néhány európai nagyváros vezetői is rájöttek arra, hogy a méhekkel gazdagabbá lehet tenni a lakókörnyezetünket.

Ezt a célkitűzést szolgálta a Ljubljanában kifejlesztett BeePathNet projekt. Az egész települést belevonták a méhek népszerűsítésébe, ennek következtében élhetőbbé és fenntarthatóbbá vált a városi környezet, sikerült fejleszteni a biológiai sokszínűséget és megőrizni a természeti erőforrásokat. Kerületünk is bekapcsolódott a közös munkába.

A hegyvidéki lokálpatrióták lelkiismeretes munkájának köszönhetően egyre többet tudunk az itteni méhészek múltjáról. Szent István királyunk és az első Árpád-házi uralkodók idején már voltak méhészeink. Ezt onnan tudjuk, hogy sikerült megőrizni ősi kolostoraink egy részének alapítólevelét, amelyek vagyonjegyzékében leírták, hogy egy-egy intézménynek hány méhkasa van.

A magyarok azóta szeretik a mézet, hogy a honfoglalást követően megtelepedtek új hazájukban, a Kárpát-medencében. Volt, akinek a vadméhek mézével kellett beérnie, míg mások asztalára felkerült a kaptárok édes termése. Ráadásul a méhészek viaszt és méhsört is termeltek.

A 19. század utolsó évtizedeiben számos kiváló méhész működött a Svábhegyen és a Zugligetben. Kerületünk polgára volt a Magyar Országos Méhészeti Egylet alelnöke, Gergely Kálmán is. Ő nemcsak remek mézet termelt, de mindent megtett a méhészet népszerűsítéséért is.

 

Méhbarát Hegyvidék

Nem újdonság, hogy a kerület tudatosan gondolkozó polgárai a gyerekeket is be akarják vonni a méhek védelmébe. A zugligeti elemi iskola igazgatója már a 19. század utolsó évtizedében azt javasolta, hogy a kicsik számára indítsanak el méhészeti tanfolyamot. Az elöljáróság támogatta az erőfeszítését, mivel felismerte, hogy ez pedagógiai szempontból is nagyon hasznos. A Jókai Mór iskola igen hosszú múltra tekinthet vissza, a gyermekek a Diana utcán már az első világháború előtt is elsajátíthatták a méhészet alapfogásait.

Az önkormányzat ezeket a szép hagyományokat is felelevenítette, amikor több, a méhekkel kapcsolatos programot is beindított a kerületben. A legkisebbeket szólították meg a Mézes Kuckó óvodai foglalkozásai, ahol megtanulhatták, miért van nagy szükségünk a növényeket, például a zöldséget vagy a gyümölcsöt beporzó rovarokra. Az interaktív előadásokat játék követte, az óvodások kötetlen formában ismerkedhettek meg a méhek különös világával. Annak pedig szinte mindenki örült, hogy a résztvevőknek mézes reggelivel kedveskedtek.

A hegyvidéki óvodák kiemelt figyelmet fordítanak az odajáró gyerekek környezettudatosságának elmélyítésére. Az idősebbek az önkormányzat Méhbarát Hegyvidék programjába kapcsolódhatnak be. Kerületünk növeli a biodiverzitást, valamint igyekszik eloszlatni a méhekkel kapcsolatos félelmeket, félreértéseket, és kedvező feltételeket teremtett a helyi méhészek számára. Ugyanezt a célt szolgálta az is, hogy a Fővárosi Vízművek kerületi telephelyein csökkentették a kaszálások számát. Így ugyanis jobban megmaradt a növényeket beporzó rovar és a többi őshonos élőlény természet közeli élőhelye.

Kutasi Tamás előadásán ilyen és hasonló témák is napirendre kerülnek. Ha önt érdekli a méhészet és a biodiverzitás fenntartása, akkor érdemes lesz ellátogatni 14-én a Jókai Mór terembe.

 

Összefogva csodákra lehetünk képesek

Ezek a helyi kezdeményezések nagyon fontosak, ugyanis az elmúlt évtizedekben csökkent Földünk méhállománya. Világszerte mind nagyobb károkat okoz a klímaváltozás, az a szomorú helyzet állt elő, hogy a veszélyeztetett fajok vörös listájára már a méhek is felkerültek.

Ez ellen összefogva, közös erővel tehetünk valamit.

A méhekkel kapcsolatos erőfeszítésekről a Hegyvidéki Zöld Iroda munkatársai tudnak részletes felvilágosítást nyújtani. Ha szeretne többet megtudni apró zümmögő barátainkról, akkor itt tud kapcsolatba lépni a Zöld Irodával:

 

Cím: 1126 Budapest, Kiss János altábornagy u. 43–45., földszint

Tel.: +36 70 938 8474

+36 1 224 5900 / 5907-es mellék

E-mail: zoldpont@hegyvidek.hu

 

Ügyfélfogadás:

Hétfő: 13.00–17.30

Szerda: 8.00–12.00 és 13.00–16.00

Péntek: 8.00–12.00