Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-09-06

Dupla szerelmi háromszög – őszi farsang a Városmajorban

Dupla szerelmi háromszög – őszi farsang a Városmajorban

A Városmajori Szabadtéri Színpadon szeptember első felében is sok izgalmas előadással várják mindazokat, akik felhőtlen kikapcsolódásra vágynak. Ion Luca Caragiale komédiájában szerelmes nők és féltékeny férfiak kergetik a boldogságot. A dupla szerelmi háromszög félreértéseit még mulatságosabbá teszi, hogy a hihetetlen kalandokra farsang idején kerül sor. 


Az idei Városmajori Színházi Szemle versenyprogramjában jó néhány izgalmas előadást láthattunk. A szombathelyi Weöres Sándor Színház fellépése az érdekes "Mohácsi Testvérek: Farsang avagy ez is mekkora egy tahó!" című színdarabbal igazi csemegének ígérkezik. Szereplői hétköznapi alakok, akik képtelenek ellenállni a szívükben fellobbanó szerelemnek.
A kalandok középpontjában a helyi borbélyüzlet főnöke áll. Annyira lenyűgöző férfiú, hogy a lába előtt hevernek a hölgyek, ami persze nem tetszik a vetélytársainak, mindenekelőtt azoknak a férjeknek, akik rádöbbennek arra, hogy kedves nejük hűsége igencsak gyenge lábakon áll.

A vígjátékot Szász János ültette át magyarra. Mohácsi János rendező gondoskodik arról, hogy a nézők egy pillanatra se unatkozzanak, hanem folyamatosan figyeljék a boldogságot kereső és a szerelemtől vagy a bosszúvágytól elvakult szereplők esendő, de nagyon is jól átérezhető botladozásait. 
 
Egy óriás a Balkánról

A szombathelyi társulat az egyik leghíresebb román drámaíró, Ion Luca Caragiale darabját dolgozta fel. Ha a neve nem is, az arca ismerős lehet azoknak, akik jártak Kolozsváron az Óvárban, ahol a szerző mellszobra áll. Ugyancsak ő nézett le ránk korábban a régi egymillió lejes román papírpénzről.

A szerző nem véletlenül örvend ily népszerűségnek a szülőföldjén. Több drámát, elbeszélést, költeményt, karcolatot és mesét írt. Ezek közül sok magyarul is megjelent, mindenekelőtt romániai kiadók gondozásában.

Irodalmi pályafutása meglehetősen döcögősen indult. A 19. század hatvanas éveiben, nagyjából az osztrák–magyar kiegyezéssel egy időben, Bukarestben tanult. A családja nem támogatta irodalmi ambícióit. Annak ellenére, hogy a szülei színészek voltak, azt szerették volna, hogy „tisztességes” állása legyen, például hatósági írnokként. A hetvenes években azonban megjelentek első sikeres versei. Színpadon először 1879-ben mutatták be egy darabját.

Munkásságára angol és francia szerzők mellett a magyarok is komoly hatást gyakoroltak. Érdeklődve figyelte a magyar szerzőket, és felmerült az is, hogy Magyarországra, Kolozsvárra költözik. A sors azonban közbeszólt: Berlinben komoly örökséghez jutott, ezért a németeket választotta. Az első világháború kitörését követően a német fővárosban hunyt el. A második világháború után sem merült feledésbe, és a kulturális öröksége mind a mai napig él. Sokat tett a román nyelv megújítása érdekében. Munkásságával drámaírók nemzedékeire volt nagy hatással. A 21. században valóságos kultusz alakult ki körülötte, és a Balkán egyik legjelentősebb irodalmi óriásaként ünnepelték. Jó néhány utcát és közteret neveztek el róla.
 
A kultúra gyepűjén 

A Weöres Sándor Színház társulata Szombathelyről érkezett a Hegyvidékre. Valószínűleg ez az a magyar település, amely azzal büszkélkedhet, hogy minden más városunknál mélyebben gyökeredzik a helyi színházi élet. Itt ugyanis a Kr. u. 2. században már működött teátrum, mivel Szombathely akkoriban Pannonia Superior tartomány vallási központja, később pedig fontos közigazgatási székhely volt. Az egyik legelső hazai színház (amfiteátrum) feltárása folyamatosan tart.

A rómaiak néhány száz év után elköszöntek, de a színház szeretetét hátrahagyták. Szombathelyen már a 18. század derekán adtak elő drámákat, vásári komédiákat, emellett balett- és táncelőadásokra is sor került. A helyi ferences gimnázium tanulói is minden évben színpadra álltak.

Szombathely a magyar kulturális élet végvárának számított, Kisfaludy Sándor költő úgy látta, hogy Ausztria felől komoly veszély fenyegeti nyelvünket és nemzetünket. Meggyőzte Győr, Vas, Veszprém és Zala vármegyét arról, hogy támogassanak egy magyar nyelven játszó színházi társulatot. Ez a döntés tette lehetővé, hogy a korábban vendéglőkben vagy sátrakban fellépő vándortársulatok mellett kőszínházban is játszhassanak magyar darabokat. A kezdeményezés azonban az 1848-as forradalmat követő megtorlások miatt hosszú időre elakadt. Végül 1878-ban Hauszmann Alajos tervei alapján kezdődhetett meg az állandó kőszínház felépítése.

A társulat azóta rengeteg tehetséges színészt ajándékozott a hazai kulturális életnek. Örömmel léptek fel itt az ország minden részéről érkező színészek. A 21. század elején a helyiek szerették volna feleleveníteni a régi hagyományokat. Kidolgozták egy szombathelyi teátrum működési terveit, majd 2007-ben megalakult a Weöres Sándor Színház. A társulata azóta is sikeresen szerepel a hazai és a külföldi színpadokon. Mohácsi János Jászai Mari-díjas rendező kellemesen szórakoztató, harsány humorú előadással érkezett a Hegyvidékre. A hűséges és a hűtlen szeretőkre sok kaland vár, és azok sem csalódnak, akik szerint egy komédia elképzelhetetlen a boldog végkifejlet nélkül.

Ajánló
Ajánló
Lenyűgöző zsenik – Nietzsche és Munkácsy

Lenyűgöző zsenik – Nietzsche és Munkácsy

A 19. század zseniális művészekkel ajándékozta meg a kultúrát. Bősze Ádám és László Ferenc azt a...

Miért jó a gyerekeknek a falmászás?

Miért jó a gyerekeknek a falmászás?

Minden szülő tudja, hogy a gyerekek mozgásigénye óriási. Ha nem vezethetik le fölös energiáikat,...

Hozzuk magunkat formába hastánccal!

Hozzuk magunkat formába hastánccal!

A hastánc egy nőies, keleti táncstílus, amely rendkívül jótékony hatást gyakorol a testre és a...