Életre szóló útravaló gyermekeinknek – Kerekítő foglalkozások

A népi eredetű és ma is közkedvelt ölbeli játékok népszerűsítésére létrejött kezdeményezés azért kapta a Kerekítő nevet, mert a kisgyermekek számára a világ az anyukájuk ölében és a közös játékban kerekedik ki első ízben. Ez az élmény egy életre szóló útravaló. Szeretnek, ölelnek, rám figyelnek, azaz fontos és szerethető vagyok, ez minden későbbi kapcsolat és a felnőttkori boldogulás alapja. Közös vonásuk a népi mondókák, ölbeli játékok, népdalkincsünk, népi gyermekdalok felelevenítése. 

A felnőttkori boldogulás nem az értelmi intelligencia és a későbbi iskolai bizonyítvány, sokkal inkább az érzelmi intelligencia függvénye. Ez részben öröklött, nagy részben pedig a környezet, család hatására alakul ki, születésünktől fogva. Önfeledt, vidám percek, intim hangulat, közös és szabad játékidő biztosításával, énekszóval észrevétlenül is sokat tehetünk ezért. A mondókázó-éneklő szülő oldott, magabiztos, az összenevetésekben pedig mindig ott a szeretet.

Kerekítő mondókás móka 0–3 éveseknek (30-35 perc)

A foglalkozás középpontjában az ölbeli játékok állnak. Az élet első éveiben az önfeledt együttjátszás, az érintés, a testközelség, a szeretetteljes hangulat, amelyeket az ölbeli játékok, más néven bizalmi, kapcsolatteremtő játékok biztosítanak, segítik a biztonságos korai kötődést, erősítik az érzelmi biztonságot, ami az értelmi és érzelmi fejlődés alapja. Ezek a rövid, korosztálynak megfelelő, kántált, sokszor énekelt rigmusok a művészeti, zenei és érzelmi nevelés alapkövei is.

Lovagoltatás, lógázás, hintáztatás, cirókázás, csúszdáztatás, zsuppolás élő hangszerjátékkal, népi hangszerekkel, népdalokkal, sétáltatókkal színesítve. Az alkalmak Kerekítő manó bábjelenetével indulnak, akit a könyvsorozat lapjairól már ismerhetnek a kicsik. Ezek a párperces bábjelenetek jeles napokhoz és a kisgyermek mindennapjaihoz kapcsolódnak. Aztán előkerülnek a kislabdás, színes ejtőernyők, amelyek a legvisszahúzódóbb és a legaktívabb gyerekeket egyaránt megszólítják, és a szülőket is összehozzák a közösen táncoltatott kislabdák. 

Kerekítő manótorna 1–3 éveseknek (40 perc)

A Kerekítő bábos torna célja, hogy a szülők kedvet kapjanak az otthoni mondókázáshoz, bábozáshoz, énekléshez, és teret biztosítson a szabad mozgáshoz esős napokon is, amikor nem lehet játszóterezni. A közösségi élethez való szoktatás első lépéseként a gyerekek kapcsolatteremtő készségét, empátiáját, önkifejező képességét segítheti a csoport, amelyhez rendszeresen vagy alkalmanként is lehet csatlakozni.

A harmonikus anya-gyermek kapcsolat kialakulása ebben a korban a legfontosabb, hiszen a családon belüli érzelmi biztonság hátterével képes a gyermek nyitni a külvilág felé. A korai szülő-gyermek kapcsolat az alapja és meghatározója a későbbi társas kapcsolatoknak. A foglalkozáson ezért fontos szempont, hogy az anyuka és az apuka gyermekével együtt örülhessen egy-egy megszülető örömteli, meghitt pillanatnak.

Ebben az életkorban az egészségesen fejlődő gyerekeknek nincs szükségük semmilyen fejlesztésre, tanításra. A foglalkozásokon játszhatnak, a gyermekek ösztönös utánzási vágyára építve. Semmilyen elvárást nem támasztanak a gyerekek felé, életkoruk, habitusuk és pillanatnyi kedvük szerint vesznek részt vagy válnak figyelőivé mind az ölbeli, mind a nagymozgásos játékoknak. Közben a szülők játékötleteket kapnak a mindennapokra, a kicsik pedig a mozgásigényüket és a kíváncsiságukat kielégítve töltik az időt.

Miért hasznos a foglalkozásokra járni?

• Amit gyermekünk batyujába rejtünk az élet első éveiben – mosolyok, érintések, mondókák és dalok –, azok egy életen át kísérik őket.

• A Kerekítő jó alkalom arra, hogy gyermeküket új környezetben, új oldalukról ismerhessék meg az édesanyák és édesapák. Jó, ha olyannak fogadják el őket, amilyenek: a zárkózottabbakat hagyják szemlélődni, a tevékenyebbeket pedig tenni-venni.

• A foglalkozások keretét adó, korhoz illő Kerekítő manós bábjelenetek és drámajátékelemek nemcsak a gyerekek képzeletének megmozgatására alkalmasak, hanem a világ megismerését is szolgálják. Fontos a játékosság, amely nemcsak a szülő-gyermek kapcsolatot mélyíti, hanem a gyermekeinkkel együtt töltött mindennapok nehezebb helyzeteiben is segítségünkre lehet a későbbiek során is.

• A drámapedagógiai megközelítés a társművészetekkel karöltve közvetett módon van jelen a foglalkozásokon. A szülők is előhívhatják magukból a gyermeket a gyermekeik kedvéért. A szülő és gyermeke közötti érzelmi megértés válik könnyebbé ezzel, ami megelőzi a nyelvi kommunikációt.

• Ezek az alkalmak lehetőséget nyújtanak arra is, hogy azonos élethelyzetben lévő anyukákkal, apukákkal, nagyszülőkkel és hasonló korú, közösségbe még nem járó gyerekekkel találkozhassunk.