Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-09-16

Zenei ikonok, korszakalkotó albumok – Gimesy Péter előadása a Lóvasúton

Zenei ikonok, korszakalkotó albumok – Gimesy Péter előadása a Lóvasúton

1967-ben megváltozott az európai rockzene. Ekkor jelent meg a Pink Floyd együttes első nagylemeze, a The Piper of the Gates of Dawn. Gimesy Péter művészettörténész-filozófus rocktörténeti sorozatában a Lóvasúton mutatja be, hogy mitől annyira különleges ez a pszichedelikus album.


Mindig különleges zenei élményben lehet részük azoknak, akik ellátogatnak a Zugligeti út 64.-be. Itt működik Budapest egyik kulturális központja, a Lóvasút, amely gyakran lepi meg ritka csemegékkel a nem mindennapi kikapcsolódásra vágyókat.

Gimesy Péter azt tervezte, hogy 2020-ban önálló sorozatot szentel a rocktörténet legfontosabb együtteseinek és a mérföldkőnek tekinthető albumoknak. A járvány azonban keresztülhúzta a számításait. Ám nem adta fel, így nemsokára folytatódhat a zenei ízlést alakító csapatok bemutatása. Az eredetileg szeptemberre tervezett, azonban 2022. áprilisára halasztott előadáshoz nem véletlenül választotta az 1967-es esztendőt.

Akkor jelent meg ugyanis a The Beatles Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band lemeze (amiről tavaly februárban mesélt a Lóvasút vendégeinek). Ugyancsak abban az esztendőben robbant be a világ zenei életébe a Pink Floyd és a The Piper of the Gates of Dawn (amiről most szeptemberben lesz szó), valamint a Doors együttes The Doors című albuma. Ez utóbbiról Gimesy Péter október 25-én mesél.
 
Hihetetlen hangzás – hihetetlen ötletek

A múlt század hatvanas éveinek elején London kavargó metropolisznak, pezsgő zenei életű nagyvárosnak számított. A világ minden részéről érkeztek ide kísérletező kedvű zenészek, hogy megtalálják a maguk egyéni hangzását. A könnyűzene rajongói nem voltak könnyű helyzetben. Amerikából csak nagy nehezen tudták megszerezni a legújabb rock and roll vagy blueslemezeket. A rádió gombját pedig hiába tekergették, mert a brit adók többsége egyszerűen nem volt hajlandó könnyű zenét játszani. A kiskaput a luxemburgi rádió adásai jelentették.

A fiatalok tízezrei ismerkedtek meg az éter hullámhosszain a legújabb zenei irányzatokkal. Mindennek megvolt a maga pozitív oldala is: mivel az amerikai befolyás csak csekély mértékben érvényesülhetett, így a brit fiatalok szabadon kísérletezhettek. Nemcsak a fővárosban, de vidéken is rengeteg együttes alakult. Általában kis klubokban vagy pubokban léptek fel, több-kevesebb sikerrel.

Ezen az úton indult el néhány cambridge-i fiatalember. Bob Klose, Roger Waters, Nick Mason, Rick Wright és Syd Barrett jó néhány formációban zenélt korábban, míg végül összeállt a majdani legendás csapat. Ők is a luxemburgi rádiót hallgatták, amerikai lemezeket gyűjtöttek és ellenállhatatlan vonzalmat éreztek London iránt. Lenyűgözve figyelték a nagyváros feltörekvő ellenkultúráját.

Londonban több helyen játszottak kísérletező avantgárd zenészek. Ekkor még nem különültek el egymástól az amatőr művészetek. A koncertek egybefolytak a színielőadásokkal, két szám között verseket szavaltak, a színpadon festők készítettek képeket, és az sem számított, ha valaki nem tudott igazán jól zenélni.

Ez a kavalkád nagy örömmel fogadta a Pink Floyd színrelépését. A cambridge-i srácok pszichedelikus számokat írtak, és örömmel kísérleteztek különféle különleges effektusokkal. A csapat 1966 tavaszán kapcsolódott be a szubkultúra rendezvénysorozataiba. Elnyerték a közönség tetszését, és hamarosan visszatérő fellépőnek számítottak. A zenei szakma is felfigyelt rájuk, bár egyelőre nem tudtak mit kezdeni a szokatlan és kissé őrültnek tartott együttessel. Míg a hagyományos fellépéseken a zenére összpontosítottak, addig a Pink Floyd koncertjein filmeket vetítettek és különféle fényeffektusokkal bombázták a zenészeket.

A nagy kiadók közben lázasan keresték a következő évek szupersztárjait. Senki nem tudta, melyik fiatal, szinte ismeretlen csapatnak jöhet össze a nagy áttörés. Az viszont nyilvánvaló volt, hogy elérkezett a pszichedelikus rock ideje. A nagy kérdés csupán az volt, hogy melyik zenekar tud letenni az asztalra egy olyan lemezt, amely átfogja a brit pszichedelikus zene különféle irányzatait, és elég sok ember figyelmét kelti fel ahhoz, hogy anyagilag is megérje a kiadóknak.

A várt albummal végül a Pink Floyd állt a közönség elé. A The Piper of the Gates of Dawn berobbant az angol zenei életbe, és évtizedekre meghatározta a spirituális-pszichedelikus irányzatok fejlődését.
 
Különös, mesés világ

A világhírű brit író, Kenneth Grahame egyik mesekönyvét, A szél lengeti a fűzfákat ma is megtaláljuk a legtöbb könyvtár polcán. Az új nagylemez e népszerű könyv egyik fejezetéből kölcsönözte a címét. A dalok kapcsolata a mesék világával ennél jóval mélyebb volt: a szövegek manókról, különös alakokról, a világűrről vagy éppen a biciklizésről szóltak. A lemez producere Norman Smith lett, aki éveken át hangmérnökként dolgozott a The Beatles albumainak elkészítésén. Amikor a Pink Floyd felvette első nagylemezének a számait, a szomszédos stúdióban a The Beatles tagjai a Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band számait rögzítették szalagra.

A Pink Floyd nagy dobásával augusztusban ismerkedhetett meg a közönség. Odahaza remekül szerepeltek, és a brit pszichedelia első komoly lemeze feljutott a slágerlista hatodik helyére. A rajongóik lenyűgözve hallgatták, és sokan mind a mai napig úgy vélik, hogy remekmű született. A sikert kihasználva a csapat átléphetett a „hajnal kapuján”, ám a váltás komoly nehézségekkel járt.

A lemez legtöbb dalát Syd Barrett írta. A tehetséges, de érzékeny zenész nem tudta feldolgozni a sikert, a stresszt, egyre inkább a kábítószerek rabja lett. Annyira leromlott a mentális állapota, hogy kénytelenek voltak megválni tőle. Ekkor lépett a helyére David Gilmour.

Gimesy Péter előadásából mindezek mellett rengeteg érdekességet megtudhatunk, feltárulnak előttünk a Pink Floyd titkai, megismerhetjük a hatvanas évek Londonjának alternatív klubjaiban fellépő, ma már legendának számító zenészek fiatalkorát.
 
Jegyinformáció:

Jegyek kaphatók a lovasut.jegy.hu oldalon, a MOMkult jegypénztárában és a helyszínen.

Ajánló
Ajánló
Lenyűgöző zsenik – Nietzsche és Munkácsy

Lenyűgöző zsenik – Nietzsche és Munkácsy

A 19. század zseniális művészekkel ajándékozta meg a kultúrát. Bősze Ádám és László Ferenc azt a...

Miért jó a gyerekeknek a falmászás?

Miért jó a gyerekeknek a falmászás?

Minden szülő tudja, hogy a gyerekek mozgásigénye óriási. Ha nem vezethetik le fölös energiáikat,...

Hozzuk magunkat formába hastánccal!

Hozzuk magunkat formába hastánccal!

A hastánc egy nőies, keleti táncstílus, amely rendkívül jótékony hatást gyakorol a testre és a...