Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-11-08

Művészettel a szürkülő napok ellen – novemberi programok a Hegyvidék Galériában

Művészettel a szürkülő napok ellen – novemberi programok a Hegyvidék Galériában

Egyre hamarabb sötétedik, ám még nem érkezett el a karácsonyi ünnep felemelő hangulata, és ilyenkor örülünk, hogy ha csak néhány órára is, de valami fényt hoz a napunkba. A művészet, a műalkotások segítségével egy másik világba is betekintést nyerhetünk. Nézzük, hogy novemberben milyen művészeti programokat kínál a Hegyvidék Galéria.


A megszokott művészettörténeti előadásokon kívül ebben a hónapban is lehetőségünk van ellátogatni egy műterembe, sőt a Műcsarnok egyik kiállításán is részt vehetünk, tárlatvezetéssel.

Tárlatvezetés Ujházi Péter Életszőnyeg című kiállításán a Műcsarnokban

Ujházi Péter, Bernáth Aurél tanítványa, 1966-ban diplomás festőként tér vissza szülővárosába, Székesfehérvárra, ahol azóta is él és dolgozik. Az Életszőnyeg című kiállítás öt évtized képzőművészeti terméséből, a kétezernél több festményből, grafikából, kollázsból, dobozasszamblázsból és kerámiaszoborból mutat be válogatást.

Az első teremben a művész korai, realisztikus önarcképei, az évek során egyre ironikusabb, humorosabb önábrázolásai és metaforikus énképei láthatók. A művész gyakran ábrázolja magát különböző élethelyzetekben, alkimista festőnek, tengerparton motívumot kereső tájképfestőnek vagy éppen világjáró vándorfestőnek. Máskor mutatványos szerepkörben mutatkozik meg, hátán a teatrum mundival, a dobozokba zárt világszínházzal rója a végtelenbe futó utakat. 

A második terem fő témája Nadap, egy Velencei-hegységben található település. A hetvenes évektől Nadap vált Ujházi alkotómunkájának egyik fő helyszíne. Itt készült a legtöbb tájkép és lombkép. Az impresszionisztikus gesztusokkal megfestett természetképekkel a művész a tájképfestészet megújítására törekedett. A négyzetes arányú festmények legtöbbször nyitott kompozíciói lehetőséget adnak az építkezésre, a végtelenségig folytatható tájciklusok létrehozására. Nadap a tájélmény mellett inspirációt jelentett a narratív képekhez is. Az itt készült kocsmaképek, az embervilág ábrázolásai már jelzik a művész érdeklődésének egyik fő irányát: Ujházi a hétköznapi történések, az emberi sorsjátékok krónikásául szegődik.

A harmadik teremben az emberi televény, az olykor pokoli tenyészetként vizionált világszínház látható, a korai ábrázolásoktól a nyolcvanas évek piramisos képeiig és az új század elején Budapesten festett, egy-egy közlekedési csomópontot feltérképező tömegjelenetekig. Ujházi így vall az Örs vezér terén és a Kőbánya-Kispest metróállomás környezetében megtapasztalt és képein kibeszélt látványokról. 

Bármit is fessen vagy mintázzon, mindig átüt az alkotás örömteli kényszere, a festő humora, ironikus hangvétele játékosan tálalja a világban látott és megtapasztalt visszásságokat is.

A tárlatvezetést Nagy T. Katalin művészettörténész, a kiállítás kurátora tartja.

Időpont: november 11. (csütörtök), 16.30
Helyszín: Műcsarnok, 1146 Budapest, Dózsa György út 37.

A tárlatvezetésen kedvezményes belépővel, valamint Hegyvidék Kártyával, előzetes regisztrációt követően van lehetőség részt venni.

Részvételi díj (a helyszínen fizetve): 1100 Ft
Regisztráció: https://forms.gle/obYtmCYpSyVKuvox6

Az eseményre érkezéskor a Hegyvidék Kártya felmutatása kötelező! Maximális létszám: 25 fő

Műterem-látogatás | Nagy Gabriella festőművész műterme

Nagy Gabriella a figuratív festészetet területén alkot, a valóság illuzórikus ábrázolása érdekli, a finoman abszurd és a valóságot megkérdőjelező szürreális elemeket vegyíti vásznain a klasszikus realista ábrázolás segítségével. Főként tájképeket fest, amelyeket az utóbbi időben műtermi környezetbe helyezve, csendéletekké alakítva alkot újra, a klasszikus műfajt kortárs módon jeleníti meg. A természetben rejlő gondolati, mitikus, vizuális összefüggések foglalkoztatják, amelyet érzéki látvánnyá, koncentrált képi világgá formál át. 

Gyerekkori, vidéki nagyszülőkhöz köthető élményei és felnőttkori utazásai során készült fotók határozzák meg képi világát, legtöbbször magyarországi tájakat, valamint viharos légköri jelenségeket dolgoz fel. A festményeken ironikus, játékos módon jelennek meg az emberek és állatok, érzékeltetve a lét abszurd aspektusait. Több munkáján „az állatok nemcsak antropomorf mivoltukkal demonstrálnak, hanem a kultúra és a természet nem minden korban evidens egységére is rámutatnak” (Nagy Mercédesz). A képek történeteiben mégsem uralkodik el a pátosz, megmarad az egyensúlyi helyzet a valós események és a fantázia keskeny mezsgyéjén, a befogadó pedig a történetek részesévé válik.

Időpont: november 13. (szombat), 11.00 

Találkozó a helyszínen: 1015 Budapest, Széna tér 7., III/5. kapucsengő: 68

Részvételi díj: 600 Ft, Hegyvidék Kártyával 200 Ft

Jegyek kaphatók a https://hegyvidekgaleria.jegy.hu/ oldalon, valamint a Hegyvidék Galériában. Az eseményre érkezéskor a Hegyvidék Kártya felmutatása kötelező! Maximális létszám: 15 fő 

Művészettörténeti előadások

Novemberben két alkalommal hallgathatunk meg művészettörténeti előadást a Hegyvidék Galériában, amelyek belépődíja 600 Ft, illetve Hegyvidék kártyával 200 Ft
Mindkét előadásra jegyek kaphatók a https://hegyvidekgaleria.jegy.hu/ oldalon, valamint a Hegyvidék Galériában. Az eseményre érkezéskor a Hegyvidék Kártya felmutatása kötelező!

Maximális létszám: 40 fő 
Maszk viselése kötelező!

Önarckép akttal. Csók István festészete

Művészettörténeti előadás Csók István (1865–1961) festőművész halálának 60. évfordulója alkalmából

Csók István életműve két évszázadon ível át, indulásakor még az akadémizmus ideáljait követi, majd a szimbolizmus jegyében bontakozik ki, de később a modern irányzatok hatására válik mind oldottabbá és kísérletezőbbé. A festő halálának 60. évfordulóján az előadás e rendkívül gazdag életmű két fő témáját, Csók önarcképeit és nőábrázolásait állítja középpontba. Az önarcképek a művészi szerep önmeghatározásának kifejezői, az aktoktól a családképekig terjedő ábrázolások pedig a nők változó szerepeit tükrözik. 

Előadó: dr. Révész Emese, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense, a festő monográfusa

Időpont: november 16. (kedd), 18.00

Képek /
Csók István: Önarckép (vázlat), 1912; Szent István király Múzeum, Székesfehérvár
Csók István: Műteremsarok, 1905; Magyar Nemzeti Galéria

Wanted / Lost & Found. Az elveszett magyar kubizmus nyomában

A magyar kubizmus kutatása szűz terület, hiszen korábban inkább tagadták a létezését maguk a kutatók is. Az elmúlt 10 évben azonban egyre világosabbá vált, hogy az első világháborút megelőző néhány évben Párizsban kialakult egy koherens magyar kubista diaszpóra, a kubizmus olyan nemzetközi mércével is úttörőnek számító alkotói körül, mint Csáky József vagy Réth Alfréd.

A mintegy tízegynéhány művész kubista életművének java része a homályba veszett, elkallódott, eltűnt. Barki Gergely az utóbbi 10 évben több száz (!) elveszettnek hitt vagy korábban teljesen ismeretlen magyar kubista művet fedezett fel, talált meg. Eddigi eredményeinek egy részéből kiállítást rendezett tavasszal Párizsban, amelynek hatására újabb művek kerültek elő. Előadásában izgalmas nyomozásairól, képvadászatáról és a magyar kubizmus kutatásáról villant fel érdekes adalékokat.

Időpont: november 25. (csütörtök), 18:00

Előadó: Barki Gergely művészettörténész
 
Képek / 
Csáky József: Figura (A sikoly, Álló nő), 1920; színezett terrakotta, 36 cm; Básti Annamária és Kajdi Csaba tulajdona
Réth Alfréd: Csendélet kancsóval, 1911; olaj, vászon, 78x91 cm, L.C. Collection

Ajánló
Ajánló
Szilveszter éjjel

Szilveszter éjjel

Az év utolsó napján, szilveszter éjjelén nem egyszerű hazajutni, ezért szétnéztünk, hogy itt a...

Közös otthoni programok a téli szünetre

Közös otthoni programok a téli szünetre

A karácsony és újév közötti napokban, a néha hosszúnak tűnő téli szünetben sok elfoglaltságot...

A zenegyűlölő – Operasokk a MOM Kulturális Központban

A zenegyűlölő – Operasokk a MOM Kulturális Központban

Hámori Máté karmester, a Danubia Zenekar művészeti vezetője azt szeretné, ha minél többen...