Ópiumkeringő – jazzkalandok Karády Katalinnal

1942-ben egy izgalmas filmet mutattak be a hazai mozikban. A Karády Katalin főszereplésével készült Ópiumkeringő azzal kecsegtetett, hogy a filmszínházakba beülők egy időre kiszabadulhatnak a második világháború megpróbáltatásai közül. A népszerű filmsztár mindent megtett azért, hogy elbűvölje és jobb kedvre derítse az embereket.

Ekkor még nem tudhatta, hogy milyen megpróbáltatások várnak rá alig néhány év múlva. Majdnem nyolcvan évvel később a budapesti programújságokban újra felbukkant a régi cím. Ezúttal azonban nem a moziba, hanem a színháztermekbe invitálják mindazokat, akik szeretnének többet megtudni a sanzonénekes és színésznő életéről. Az Ópiumkeringőt Subicz Gábor irányításával a Modern Art Orchestra dolgozta fel. A színdarabban Pataki Szilvia játssza Karády Katalint. Lengyel Ferenc művében nem csupán egy hátborzongató korrajz tárul elénk, de tanúi lehetünk egy magával ragadó kalandnak, amelynek középpontjában a szerelem, a siker, a hűség, a hazaszeretet és az emberség áll.

November 27-én a MOM Kulturális Központban egy különleges előadás várja a nézőket. Egyszerre koncert és színház is. Lehetett volna monodráma, ám az előadók úgy gondolták, hogy a jazz-sztori sokkal alkalmasabb a legendás életút visszaadására. A hazai színpadokon ritkaságnak számít az ilyen izgalmas, a műfaji határokat átlépő kísérlet. Meghallgathatjuk Karády Katalin legismertebb dalait. Pataki Szilvia nemcsak énekel, de átvezető szövegek, monológok révén végigvezet minket az ifjú sztár felemelkedésén, megpróbáltatásain, és megmutatja, hogy e szerelmi történet főszereplőnője sosem adta fel a küzdelmet.

 

Egy hihetetlen élet

Kanczler Katalin életútja Kőbányán, egy hétgyermekes családban kezdődött. Cipész apja kegyetlenül bánt a gyerekekkel. A kislány számára a kiutat az jelentette ebből a környezetből, hogy az első világháborút követően egy jótékonysági akció szervezői öt évre külföldre vitték.

Hazatérve már egy új világ fogadta.

Feleségül ment egy idős férfihoz, ám a házasságuk nem tartott sokáig. Huszonhat éves korában kezdett érdeklődni a színház iránt. Művésznevét Egyed Zoltán színkritikustól kapta. Új támogatója segített Katalinnak – immár Karády Katalinnak – bejutni a korszak egyik legfontosabb színtanodájába. Elsajátította új mestersége alapjait, és megtanulta, hogyan használja fel páratlan hangját. A harmincas évek végén állt először a nagyközönség elé. A színházból gyorsan átnyergelt a filmvászonra.

A második világháború árnyékában jutott el a mozikba a Halálos tavasz. Katalin azonnal meghódította a magyar közönséget. Az első pillanattól kezdve hollywoodi filmsztárként viselkedett. A férfiak a végzet asszonyát látták benne, a fiatal nők pedig példaképnek tekintették és utánozták a viselkedését, öltözködését. Itt lakott a kerületünkben, a Művész utcában.

Sorban jöttek ki a sikeres filmjei. A szegények ugyanúgy imádták, mint az úri Magyarország előkelőségei. Ahogy romlott a hadi helyzet, Magyarország egye inkább német befolyás alá került. Karády Katalin határozottan elítélte a nácizmust, és világnézetéből nem csinált titkot.

Közeli barátja, Ujszászy István vezérőrnagy Horthy Miklós mellett sokat tett azért, hogy Magyarország kiléphessen a világháborúból. Válaszul a németek lerohanták az országot, és megkezdték az antifasiszták üldözését. Karády Katalin azonban nem tört meg. A végzet asszonya igazi emberbarátnak viszonyult. Befolyását és a vagyonát felhasználva zsidó gyerekeket mentett meg a biztos haláltól.

A Gestapo letartóztatta, és kis híján halálra kínozták. A háború utolsó heteiben már csak az tartotta benne a lelket, hogy Ujszászy talán még életben van. Csakhogy miközben Karády Katalin gyerekeket mentett ki a nyilasok karmai közül, a vőlegényét letartóztatták a szovjetek. Elterjedt róla, hogy meghalt, és ettől Katalin teljesen összeomlott. Kilenc hónapon át fel sem tudott kelni az ágyból.

 

Új korszak – új világ

Az új politikai rezsim nem bocsátotta meg neki, hogy a Horthy-korszakban annyian szerették. Filmjeit betiltották, és a színházakban nem léphetett fel. A budapesti közönség utoljára a Fővárosi Nagycirkusz porondján láthatta. Úgy döntött, hogy elmenekül.

1951-ben Ausztriába szökött. A hatóságok itthon ezt megtorolták a rokonain: édesanyja az életével fizetett a lánya boldogságáért. Katalin 1968 után az USA-ban telepedett le. Az amerikai magyarság egyik fontos alakjává vált, és támogatta a külföldre kényszerített hazafiakat.

Itthon közben felnőtt egy nemzedék, amely semmit sem tudott róla. Nyíltan csak a rendszerváltást követően lehetett beszélni Karády Katalinról. Hősiességért a Jad Vasem intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki. Hazai rajongói a Szent István-bazilikában búcsúzhattak el tőle, majd a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

A Modern Art Orchestra és Pataki Szilvia november 27-én az ő életének titkait állítja színre.

 

Jegyinformáció

Jegyek kaphatók a momkult.jegy.hu oldalon, az Interticket hálózatában, valamint a MOMkult jegypénztárában.