Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-11-18

Amor és Psyche – egy szép film a szecesszió születéséről

Amor és Psyche – egy szép film a szecesszió születéséről

A Várkert Bazárban folytatódik a kulturális vetítéssorozat, amelynek legújabb állomása, december 11. és 21-én a százhúsz évvel ezelőtti Bécs. Gustav Klimt és Egon Schiele életén keresztül feltárulnak előttünk egy izgalmas kulturális korszak és a szecesszió születésének titkai.


Bécs évszázadok óta mágnesként vonzza magához a magyar kulturális élet képviselőit, művészeket, gondolkodókat, valamint a kultúra iránt érdeklődőket. Michele Mally olasz rendező kilencvenperces filmje nem csupán az Albertina és a Leopold múzeumba kalauzol el minket, de bejárhatjuk a Belvedere kastélyt és a Bécsi Szépművészeti Múzeum kiállítótermeit is. Ráadásul nem kell beérnünk a falakról lógó remekművekkel, mivel a film lehetővé teszi, hogy Klimt és Schiele kézen fogja a nézőt és együtt bejárják Bécs nevezetességeit, miközben feltárulnak előttünk a legfontosabb művészettörténeti, társadalmi és történelmi szempontok.

A szakértők megmutatják, hogy nagyjából 130 évvel ezelőtt miért vált az Osztrák–Magyar Monarchia fővárosa a világ egyik legjelentősebb, pezsgő életű, újításokkal teli kulturális középpontjává. Közben a legkorszerűbb filmes módszereket alkalmazzák. A modern filmalkotás eszközei lehetővé teszik, hogy mélyreható módon vizsgáljuk meg e korszak jelentős festményeit. A történet középpontjában Klimt, Schiele és Sigmund Freud áll.
 
Botrányok és remekművek

A szecesszió születése elképzelhetetlen lett volna Gustav Klimt munkássága nélkül. Egy cseh származású aranyműves falusi otthonában született. Az tette lehetővé számára, hogy bekapcsolódjon a monarchia művészeti életébe, hogy 1876-ban beíratták Európa legelső korszerű polgári iparművészeti iskolájába. Amikor Bécs meg akarta ünnepelni Ferenc József trónra kerülésének évfordulóját, rengeteg munka és megbízatás jutott a fiatal művészeknek.

Klimt korai sikerei dacára jó néhány megpróbáltatás is várt rá. Gyakran kínozta depresszió, ami kihatott a művészetére is. Egyre inkább a saját útját járta és elkezdett jellegzetesen szecessziós képeket alkotni. Hatalmas sikert aratott kibontott hajú, kihívó női alakjaival. Gyakran érték támadások, mert a konzervatívoknak nem tetszett ez az újfajta ábrázolásmód. Előfordult, hogy hiába dolgozott évekig a festményeken, a megbízói megrémültek a merészségétől és visszavonták a megbízatásukat.

Ükszüleinknek nem kellett Bécsbe menni, hogy megnézhessék a műveit, mivel Budapesten is volt kiállítása. A világháború során azért küzdött, hogy egyetemi tanárrá nevezzék ki, ám a hatalom ezt megtagadta tőle. Manapság egy egész korszak legjelentősebb művészének tartják, és alkotásaiért magas összegeket fizetnek az árveréseken.

Hasonlóan sok százezer kortársához, Klimt is a spanyolnátha áldozata lett. A betegség fiatalon ragadta el, sok művét nem tudta már befejezni.
 
Zseniális, de könyörtelen

Egon Schielére, a huszadik század első évtizedeinek talán legnagyobb hatású osztrák képzőművészére hasonló sors várt, mint a nála tizennyolc évvel idősebb Klimtre. Kiemelkedő tehetsége egész fiatalon nyilvánvalóvá vált, ugyanakkor visszahúzódó, bezárkózódó maradt, és nem tudott megnyílni az emberek felé. Munkásságában központi szerep jutott a halál kérdésének és a nemiségnek. Egész másként ábrázolta az emberi – mindenekelőtt a női – testet, mint Klimt. Meg akarta mutatni a sebezhetőségünket és a gyengeségünket.

Tizenkilenc éves korára elérte, hogy a festményeit a korszak óriásainak alkotásai, Gauguin, Matisse vagy éppen Munch képeivel együtt állítsák ki. Egy újfajta művészet létrehozására törekedett. Sok bírálat érte amiatt, hogy „csúnyák” a női aktjai.

Az első világháború előestéjén már egyértelműen a közvélemény megbotránkoztatásával próbálkozott. Pornográfnak kikiáltott alkotásai miatt börtönbe is zárták. Mindez nem akadályozta meg, hogy tovább alkosson.

Megismerte Nietzsche gondolatvilágát és megpróbálta az így tanultakat beépíteni a saját művészetébe. Klimtet atyai jó barátjának tekintette és sokáig az idősebb művész közelében lakott. Egy idő múlva azonban képtelen volt elviselni a nagyváros lármáját, ezért vidékre költözött. Ekkor már Németországban is elismert művésznek számított, ám a hírnevét nem akarta arra kihasználni, hogy kihúzza magát a katonai szolgálat alól.

A világháború kitörése után önként jelentkezett szolgálatra, és mielőtt átvezényelték volna Prágába, feleségül vette régi barátnőjét.


Katonai pályafutásának csúcsát alighanem az a fél év jelentette, amikor több más művésszel együtt a bécsi hadtörténeti múzeumban szolgált.

Megrázta, amikor Klimt haláláról értesült. Példaképét csak néhány hónappal élte túl. Schiele is a spanyolnátha áldozatául esett.
 
Egy új világ hírnöke

Mindketten egy gyorsan és radikálisan átalakuló világban éltek. A művészi munkásságuknak köszönhetően a nemiség egyre inkább elfogadható témává vált a képi ábrázolásokban. Ebben a korszakban vette kezdetét a film harmadik hősének pályafutása is. Eltérően a két festőtől, Sigmund Freud nem ecsettel, hanem jegyzetfüzettel a kezében alkotta meg nagy hatású munkáit. Morvaországban született, innen került Bécsbe, Európa egyik legjelentősebb kulturális központjába. Egyaránt érdekelte az orvostudomány, a filozófia és az irodalom. 

A pszichoanalízis úttörőjeként egy új tudományágat teremtett és hozzájárult ahhoz, hogy az emberi lélek addig ismeretlen mélységei is feltáruljanak az európai közgondolkodás előtt. Óriási empátiával a teljes embert kereste és kutatta. A betegségeket megpróbálta tágabb összefüggésben értelmezni, hogy a lehető leghatékonyabban segítsen a rászorulóknak.

Felfedezte az emberi psziché mozgatórugóit, miközben a nőiség új értelmezést kapott a pszichológiában és a művészetben is. A filmben betekintünk néhány izgalmas történelmi kávéházba, majd körbejárjuk Bécs kulturális nevezetességet, Klimt műtermét, Sigmund Freud házát, Neulengbach városát, ahol Egon Schiele élt, de eljutunk a Klimt által annyira szeretett Ravennába és a New York-i Neue Galerie-be is.

Ajánló
Ajánló
Húsvétig a lejtőkön – Sítáborok kicsiknek és nagyoknak

Húsvétig a lejtőkön – Sítáborok kicsiknek és nagyoknak

Aki a nagyvárosok teleihez, a mindent beborító szürkeséghez és a gyorsan latyakká olvadó...

A művészet ezer arca – a Folyamat Társaság jubileumi kiállítása

A művészet ezer arca – a Folyamat Társaság jubileumi kiállítása

Budapesten 1991 decemberében egy különleges kiállítást tartottak. Jó néhány fiatal művész műveit...

Az élet harmóniája – Kürthy Hanna kiállítása a Hegyvidéki Kulturális Szalonban

Az élet harmóniája – Kürthy Hanna kiállítása a Hegyvidéki Kulturális Szalonban

December eleje óta látható Kürthy Hanna kiállítása a Törpe utcai kulturális központban. A Cziffra...