Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-12-02

Száz év hagyományai – Budapest Bár-koncert

Száz év hagyományai – Budapest Bár-koncert

Hosszú idő után végre újra felcsendülhetnek a múlt századi, budapesti kávéházak különös, néha egzotikusnak tűnő, de mindig fülbemászó dalai a Várkert Bazárban. Ismét színpadra áll Farkas Róbert és a Budapest Bár csapata. Több vendégük, megújult repertoár és sok régi kedvenc gondoskodik a közönség szórakoztatásáról.


A Várkert Bazár színpadán decemberben, az adventi időszakban rengeteg izgalmas fellépő hoz egy kis színt és fényt a téli estékbe. December 18-án két koncertet is ad a Budapest Bár zenekar. A zenekarvezető Farkas Róbert (hegedű, gitár), a bőgős Farkas Richárd, Ökrös Károly (harmonika, zongora) és Kisvári Bence (dob), valamint az énekesek – Behumi Dóri, Németh Juci, Ferenczi György, Keleti András, Mező Misi, Kiss Tibor, Kollár-Klemencz László, Szűcs Krisztián és Lovasi András – egy hosszabb időszak után megújult lendülettel térnek vissza.

Napjaink egyik legkeresettebb magyar koncertzenekara egész különleges körülmények között született. Farkas Róbert eredetileg azért hozta létre, mert szerette volna visszahozni a bő száz évvel ezelőtti kávéházi cigányzene letűnt dicsőségét, mégpedig némileg korszerűbb formában.
A próbálkozása óriási sikerrel járt.
 
A gypsy lounge születése

Az eredeti elképzelések szerint neves hazai zenészek és a magyar rockzene legismertebb énekesei csupán egyetlen lemez elkészítése céljából egyesítették volna az erőiket. Az ismert dalok cigányzenei eszközökkel való feldolgozása lenyűgözte a szakmát és a közönséget is. 2007 táján nem volt másik olyan csapat, amelyik ilyen markánsan sajátos felállásban, egytucatnyi énekessel lépett volna színpadra.

Örökzöld táncdalokkal, filmslágerekkel, kuplékkal lepték meg a hallgatóságot, mégpedig a maguk újszerű, kifinomult stílusában. A csapat minden tagja tapasztalt zenész. Farkas Róbert és Ökrös Károly is a Zeneakadémián tanult, az előbbi pályafutása a 100 Tagú Cigányzenekarban kezdődött. Távoli földrészekre eljutva megismerte a klasszikus zene hagyományos irányzataitól távolabbra eső zenei stílusokat is. Kipróbálta, milyen autentikus cigányzenét, rockot vagy éppen balkáni zenét játszani. Mindezek hatására döntött út, hogy 2007-ben megalapítja a Budapest Bárt.
 
Nagyszerű csapat

Ökrös Károly is zenészcsaládban született. Farkas Róberttel a Zeneakadémián ismerkedett meg. A magyar könnyűzenei életben eleven legendának számít, mert azt tartják róla, hogy nincs olyan dallam, amit ne ismerne, ne tudna eljátszani. A csapat fiatalabb tagjai, Farkas Richárd és Kisvári Bence is rengeteg tapasztalatot szereztek az elmúlt évek során.

Négyen együtt teremtették meg egy új zenei irányzat, a hazánkban mind népszerűbb gypsy lounge alapjait. A 19. század végén, de a 20. század első felében is nehezen lehetett a hazai nagyvárosokban olyan éttermet, kávéházat vagy mulatót találni, ahol ne játszottak volna cigányzenészek. Európa-szerte jól ismert előadónak számított Balogh János, Dankó Pista, Erdélyi Ignác, Rácz Aladár, Rigó Jancsi vagy éppen Pongrácz Lajos, Rudolf trónörökös házi zenésze. Budapesten pedig a második világháború után is lehetett találkozni Farkas Jenővel, Ferenc József császár utolsó prímásával.

Hazánkban nagy hagyománya volt annak, hogy a kiváló cigánymuzsikusok a legrangosabb úri társaságot is szórakozatták. A korai feljegyzések szerint már Mátyás király udvarában is felléptek ilyen zenészek. A mai cigányzene elődje az 1700-as évek derekán alakult ki. A legelső, legendás virtuózunk egy hegedűs, Czinka Panna volt.

A kiegyezést követően tovább nőtt a muzsikusok népszerűsége. Magyar cigányzenekarok járták Európát, és felléptek az orosz cár és az angol király előtt is. A műfaj népszerűsége az első világháborút követően is töretlen maradt. Sok fiatal zenész akkoriban ismerkedett meg az itthon is megjelenő jazzel. A kávéházakban gyakran e kettő keverékével szórakoztatták a vendégeket. Farkas Róbert a múlt század húszas-harmincas éveinek hagyományait akarta feleleveníteni. A fővárosi kávéházak az akkori kulturális élet népszerű központjainak számítottak.

Ady Endrétől Rejtő Jenőig irodalmunk jó néhány óriása vetette papírra ott a remekműveit. A kávéházakban muzsikáló cigányzenészek dalait 21. századi szellemi örököseik rockkal, poppal, klezmerrel és jazzel ötvözik. Ebből a különleges keverékből áll össze a Budapest Bár sajátos, egyedi hangzása.
 
Remek énekesek

Czinka Panna mai utódai közül elsőként Behumi Dórit érdemes megemlíteni. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán klasszikus fuvola és jazzének szakon végzett. Művészcsaládban született: az egyik nagymamája zongoraművész, az apja pedig balett-táncos volt. Eddig már két arany- és egy platinalemeze jelent meg.

Otthonosan mozog a legjelentősebb hazai koncerttermekben, és mezzoszoprán hangját a rádióban is gyakran hallhattuk. 2009 óta tagja a Budapest Bárnak, az énekesek közül ő lép fel a leggyakrabban velük.

Németh Juci eredetileg pedagógusnak készült, ám nem tudott ellenállni a muzsikának. Hét éven keresztül énekelt az Anima Sound Systemben. Nemcsak a színpadon mozog otthonosan, de zeneszerzőként, riporterként és televíziós műsorvezetőként is szép sikereket ért el.

Rutkai Bori az Iparművészeti Egyetem vizuális kommunikáció szakáról érkezett. A Rutkai Bori Banda gyermekeknek készít tánczenét. Érdekli a képzőművészet, a költészet és az előadó-művészetek különféle formái. Dalszövegei egyszerre melankolikusak és ironikusak. Imád nosztalgiázni, fellépései során gyakran alkalmaz kabaréelemeket. Sokoldalú személyisége miatt a magyar alternatív zenei világ egyik központi figurájának számít.

E hölgyek mellett olyan nagyszerű hangú férfiak is eljönnek a Várkert Bazárba a Budapest Bár koncertjére, mint Ferenczi György, Frenk, Keleti András, Kiss Tibor, Kollár-Klemencz László, Lovasi András, Szűcs Krisztián és Mező Misi. Mindannyian arra törekednek, hogy a kávéházi cigányzene dallamai új köntösbe öltözve a mai fiatalok kultúrájának is részévé váljanak. December 18-án két fellépésen is találkozhatunk velük a Várkert Bazár színpadán.

Ajánló
Ajánló
Kedvenc előadóink kedvenc filmjei A Városmajorban

Kedvenc előadóink kedvenc filmjei A Városmajorban

Ahogyan arról korábban írtunk, a mostani Városmajori Szabadtéri Színpad helyén 1922. július 30-án...

Száz év meséi – séták és filmek a Városmajorban

Száz év meséi – séták és filmek a Városmajorban

Augusztusban is folytatódnak a városmajori park centenáriumáról megemlékező rendezvények. Az...

Hegyvidéki babának lenni jó!

Hegyvidéki babának lenni jó!

Egy baba születése nagy öröm a családban, azonban a nagy öröm mellett sok mindenre fel kell...