A nő, ha elmúlt negyven – Janikovszky Éva képzeletszínháza felnőtteknek

Az emberi létezésnek megvan a maga sajátos útja, és ennek az útvonalnak megvannak a kikerülhetetlen állomásai, stációi. Miközben a magunk útját járjuk, elkerülhetetlen, hogy szerepeket játsszunk. Életünk utazásának vannak vidámabb időszakai, de előfordulnak olyan pillanatok is, amelyek az adott esetben szomorúsággal, nyugtalansággal vagy bizonytalansággal töltenek el minket.

Janikovszky Éva szerint ez utóbbi csoportba tartozik a sok nőnek komoly fejfájást okozó negyvenedik születésnap is.

Régebben nem illett szóba hozni, hogy milyen gondolatok forognak az ilyen életkorú hölgyek fejében. Ma már más a helyzet, őszintén lehet beszélni, és hála a Lóvasúton fellépő színészeknek, műsorvezetőnek és a kiváló rendezőnek, Tollár Mónikának, mindezt úgy tehetjük meg, hogy a beszélgetés és az együtt gondolkodás alapját nem a stressz, nem a szorongás, hanem a játékosság és a derű jelenti. Az emberi játszmákat női hangokon bemutató egyfelvonásos előadás ragyogó tükröt állít elénk.

 

Az éles szemű tanító

Janikovszky Évát nagyon sokan a gyermekeknek szánt könyveiből ismerték meg. A neve harminckét könyv borítóján jelenhetett meg. Alaposabban is szemügyre véve ezeket a szívhez szóló, vidám témájú történeteket, kiderülhet, hogy a Kossuth- és József Attila-díjas író, költő és szerkesztő valójában a felnőtteket szólítja meg, még ha ezt látszólag a gyermekek sajátos szemszögéből teszi. Írói munkássága során egy érdekes, sokrétű világot teremtett.

Olyan értékeket képviselt, mint a barátság, az őszinteség vagy a közösség fontossága. Korán felismerte, hogy minden éremnek megvan a maga két oldala. A rá annyira jellemző humorérzéke lehetővé tette, hogy a mindennapi élet legnehezebb kérdéseivel is jókedvűen foglalkozzon.

Az életünket meghatározó emberi játszmákat egy többrészes sorozatban foglalták össze. Január 28-án három médiaszemélyiség, Horváth Lili, Schell Judit és László Kriszta adja elő Janikovszky Éva legizgalmasabb gondolatait.

 

A nézőkre szívből jövő kacagás, hangos nevetés vár. Felszabadító erejű ez a jókedv, amiből manapság nem sok jut. Ez utóbbi azért szomorú, mert életünk nagy kérdéseinek kezelésére leginkább a jókedvű nevetés alkalmas.

 

Egy küzdelmes élet tapasztalatai

A Farkasréti temetőben gyorsan a szemünkbe ötlik Janikovszky Éva sírja. Azt ugyanis egy különleges szobor, egy Mercedes típusú fekete írógép díszíti, amely végigkísérte az életútján. A későbbi sikeres író és szerkesztő 1926-ban született, Szegeden. A második világháború legvészesebb időszakában kezdte el egyetemi tanulmányait. Érdekelte a filozófia, a néprajz, a magyar nyelv és irodalom, a német, majd a későbbiekben a filológia, a politikai gazdaságtan és a pszichológia is. 1945 előtt többször is szembekerült az akkori államhatalommal. Tüntetéseken vett részt, és bekerült az ellenállás szervezői közé.

A második világháborút követően mindez megkönnyítette a pályafutását. Már fiatalon vezető beosztásban dolgozhatott, például a népi írók mozgalmához tartozó Darvas József miniszter mellett. 1952-ben ment feleségül dr. Janikovszky Bélához, akivel még egyetemistaként a szülővárosában ismerkedett meg. 1953-ban fordult az irodalom irányába. Évtizedekre elkötelezte magát a Móra Könyvkiadó mellett. Első könyve, a Csipp-csupp 1957-ben jelent meg. Az évtizedek során rengeteg szívhez szóló olvasmánnyal lepte meg ifjabb és idősebb rajongóit. Mind a mai napig népszerű többek között a Málnaszörp és szalmaszál vagy a Kire ütött ez a gyerek? Sokaknak a Velem mindig történik valami a kedvence, míg a felnőtteket 1978-ban A lemez két oldala című művével lepte meg.

Sokak számára Janikovszky művei elképzelhetetlenek Réber László grafikusművész, az egykori élsportoló izgalmas rajzai nélkül. A Munkácsy Mihály-díjas művész fiatalkorában egy oroszországi fogolytáborban próbálkozott először a rajzolással. 1945 után karikatúrákat, könyvillusztrációkat, plakátokat és rajzfilmeket is készített. Alkotásai remekül illusztrálták Janikovszky Éva szövegeit.

 

A nézőtér sötétjében

Tollár Mónika rendező tisztában van azzal, milyen lehetőségeket jelent a megvilágított színpad és a sötétségbe burkolózó nézőtér kettőssége. Kihasználja azt, hogy a színésznők őszinte – az emberi sors mélységeit és magasságait megragadó – szavait meghallva és a nézőtér homályát kihasználva az ott ülők teljes őszinteséggel reagálhatnak.

Nem kell amiatt aggódniuk, hogy mit gondolnak róluk mások, és arra sincs szükség, hogy álarcot öltsünk a sokszínű világban. Felszabadultan nevethetnek, amikor feltárják előttük, hogy a gyermekek miért tartják annyira furcsának a felnőtteket. Akinek kellő élettapasztalata van, az megérti, hogy Janikovszky Éva sorait hallgatva tulajdonképpen a saját gyarlóságain tud önfeledten nevetni. Az író humora ugyanis a mély emberismeretén, kristálytiszta világlátásán, mérhetetlen szeretetén és az emberi gyarlóságok fenntartások nélküli elfogadásán alapul.

Az ilyen előadások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy olyanok is beüljenek egy teátrumba, akik korábban nem kedvelték a színházat. Azt láthatják ugyanis, hogy a képzeletbeli lemez két oldaláról olyan fontos gondolatok szólnak hozzájuk, amelyek segítenek továbblépni egy fontos élethelyzetben.

Válaszokról, megoldásokról hallhatnak, amelyek révén azon a bizonyos negyedik X-en túl is derűsen és kiegyensúlyozottan járhatják tovább a maguk útját.

Azt est különlegessége, hogy elhangzik két népszerű kortárs költő, Szabó T. Anna és Laczkfi János néhány verse is.

 

Jegyinformáció

Jegyek kaphatók a lovasut.jegy.hu oldalon, valamint az előadás előtt a helyszínen.