Párizs, Bécs és Moldva – májusi dallamok a MOM Kulturális Központban

Május 5-én, csütörtökön este Bizet, Berlioz, Saint-Saëns, valamint Offenbach legszebb áriái és dalai hangzanak el a MOM Kulturális Központ Kupolája alatt. Egy olyan operaénekes áll ki a színpadra, aki meghódította az egész világot. Csordás Klára munkásságát több meghívással, díjjal, elismeréssel méltatták, itthon fellépett már a Magyar Rádióban és a Zeneakadémián is. A legnagyobb magyar zeneszerzők hagyományait követi, és büszke arra, hogy kiérdemelte a Cziffra-díjat is.

A pályafutása Cegléden kezdődött, hatéves korában kezdett el zenével foglalkozni. Már az általános iskolában megismerte a Kodály-módszert, amit mesteri szinten elsajátított. Csordás Klárának nemcsak a hangja gyönyörű, de kiválóan zongorázik. Sokoldalúságát mutatja, hogy a Liszt Ferenc Zeneakadémián nemcsak operaénekesi diplomát szerzett, de komoly zenetudományi tanulmányokat is folytatott, és e szép tudományból is lediplomázott. 

Operaénekesként külföldön is tanúbizonyságot tehetett a tudásáról. Kezdetben a Nemzeti Filharmóniánál dolgozott, majd Bécsben, Mannheimban, Stockholmban és Párizsban bűvölte el a közönséget. Franciaországban talált új otthonra, így nem csoda, hogy a május 5-i koncertjén éppen a legismertebb ottani mesterek művei közül válogat. Könnyed, fülbemászó dalaik visszarepítenek minket a 19. századba és a boldog békeidőkbe.

Izgalmas és fordulatos zenei pályafutása során a legjelentősebb kortárs zeneszerzők és előadóművészek irányításával tanulhatott. Érdekesség, hogy gyakran ad tematikus koncerteket. Ezeken nem csupán egy zongoraművész – május 5-én Harazdy Miklós –, hanem egy narrátor is segít abban, hogy a közönség elmerülhessen a muzsika magával ragadó világában. Csordás Klára azon zeneművészek közé tartozik, akikben a muzikalitás kiváló nyelvérzékkel jár együtt.

Remekül beszél spanyolul, olaszul, angolul, franciául, németül és svédül is. Mindez jelentkezik széles dalrepertoárjában is, hiszen több mint féltucatnyi nemzet műveit adhatja elő a fellépésein. A hegyvidéki zenebarátok biztosak lehetnek abban, hogy egészen különleges zenei élményben lesz részük ezen az estén.

 

Romantikus újjászületés

A Budapesti Strauss Zenekar visszatérő vendég a MOM Kulturális Központban, legközelebb május 13-án láthatjuk őket. Fellépéseikről a korábbiakban több alkalommal írtunk. A Strauss család fülbemászó dallamai hatalmas népszerűségnek örvendnek az egész világon. A koncertmester Csáki-Bogár Rita és a karmester, Deák András olyan szerzeményekből válogatott, amelyekben tetten érhető, hogy a legnagyobb romantikus zeneszerzők mennyire szerették a májust és a tavaszt. Polkák és keringők egyvelege idézi fel a természet ébredését, a lángoló érzelmeket, a romantikus szerelmi kalandokat.

A Budapesti Strauss Zenekar harminchat éve a közönség kedvence. Bogár István, az itthon és külföldön népszerű zeneművészeti szakember egy olyan együttest akart létrehozni, amelynek a zenéje nemcsak kellemes kikapcsolódást jelent, de energiával és jókedvvel tölti fel a romantikus dallamok kedvelőit. Az új csapat a rendszerváltást megelőző időszakban csupán külföldön szerepelt.

A kilencvenes évek elején azonban a hazai közönség is megismerhette. Budapest mellett otthonra találtak Barcelonában és Csordás Klárához hasonló módon Párizsban is. A portugál és francia közönség több mint kétszáz alkalommal hallhatta a magyar zeneművészeket. A zenekar alapítója 2006-ban hunyt el. A művészeti vezetést ezt követően a leánya, Csáki-Bogár Rita vállalta magára. A csapat népszerűsége azóta is töretlen, így rengeteg meghívásnak tehettek eleget itthon és szerte a nagyvilágban.

 

Táncoljunk hajnalig!

Május 20-án, péntek este Draskóczy Lídia, Navratil Andrea, Benke Félix Ágoston, Nagy Bercel és Sófalvi Kiss Csaba, vagyis a Zurgó Együttes nem mindennapi programja kínál felüdülést azoknak, akik szeretik az autentikus magyar népzenét, örömmel énekelnek és táncolnak. A csapat 1993 óta szórakoztatja és tanítja a közönséget itthon és a szomszédos országok magyarlakta területein. Igen komoly célt tűztek ki maguk elé: meg akarták ismerni a moldvai csángó magyarok szép, ősi emlékeket őrző zenei világát.

Bartók Béla és Kodály Zoltán nyomdokain haladva gyűjtőutakat szerveztek, és kiadták saját népzenei lemezüket is. A jól ismert hangszerek – a hegedű, a dob, a furulya – mellett olyan különlegességek is megszólalnak, mint a tilinkó, a kaval és a levélsíp. Fellépésükön az érdeklődőknek lehetőségük lesz a néptáncok elsajátítására, majd pedig hajnalig táncolhatnak az élő zenére.