Atlantisz harangoz – lélekmentő és nemzetmegtartó kultúra

Az idén 10. alkalommal kerül sor az Erdélyi Helikon íróinak ünnepségére. A MOM Kulturális Központ Kupolája ad otthont az Atlantisz harangoz címet viselő irodalmi, történelmi, zenei rendezvénynek. A hazai és a határon túli magyarság kulturális életében fontos szerepet játszik az Erdélyi Helikon – Marosvécsi Kemény Alapítvány. 

 

Múltunk emlékezete

A magyar irodalom iránt elkötelezett szakemberek tisztában vannak azzal, hogy milyen nagy kultúránk lélekmentő és nemzetmegtartó ereje. Ezt elősegítendő hozták létre az alapítványt, amelyik több fontos célt tűzött ki maga elé.

Ápolja és népszerűsíti a Maros megyei Marosvécse szülöttjének, Kemény János bárónak a szellemi hagyatékát. Együttműködve a marosvécsei református egyházzal, kutatja e település helytörténeti értékeit és támogatja a megőrzésüket, elősegíti a Kemény család történetének feldolgozását, valamint különböző tematikájú – ifjúsági, egyházi és kulturális – táborokat szervez az érdeklődők számára.

A hegyvidéki rendezvényen az Erdélyben 1928 és 1944 között megjelenő szépirodalmi és kritikai folyóiratban alkotók munkássága napjainkban is útmutatást jelenthet a magyarság számára. A rendezvényen fellép Hajdu Géza, László Attila, Óss Enikő és Rekita Rozália. A köszöntőt Kemény Endre, az alapítvány elnöke mondja. Medgyessy Éva író és szerkesztő vállalta magára a Várvédő – Erdélyi Helikon Irodalmi Füzetek új számának bemutatását. Természetesen kitér a kiadványban szereplő írókra is.

 

Egy legendás folyóirat

A múlt század húszas éveiben megpróbáltatások sora zúdult Kolozsvárra, Erdély egyik legmagyarabb városára. A románok mindent megtettek azért, hogy a saját képükre formálják a települést. A magyar hazafiak számára az irodalom jelentette azt a területet, ahol a legeredményesebben szembeszállhattak a beolvasztási kísérletekkel. 1928 májusában jelent meg az Erdélyi Helikon első száma. Lenyűgöző a lap szerkesztőinek népsora. Itt dolgozott és írt Kós Károly, Kisbán Miklós (Bánffy Miklós), Áprily Lajos, Kuncz Aladár és Lakatos Imre.

Kétévnyi előkészítő munka után megszületett a romániai magyar irodalmi élet leghatásosabb folyóirata. Nem csupán rengeteg értékes olvasnivalót publikáltak, de a két világháború között szervezték a helyi magyar irodalmi életet.

A közreműködő írók közül sokan bekerültek a magyar irodalom dicsőségcsarnokába. Az Erdélyi Helikonban jelentek meg Dsida Jenő, Karácsony Benő és Tamási Áron művei, ráadásul hosszú évtizedeken át folyt az új tehetségek keresése és ápolása. A „helikonistáknak” köszönhetjük, hogy Asztalos István, Jékely Zoltán, Kiss Jenő, Kolozsvári Grandpierre Emil vagy éppen Méliusz József is első publikálási lehetőséghez jutott.

A szerzők nyitottságát jól mutatta, hogy ápolni próbálták környezetük román és német nyelű irodalmát is. Odafigyeltek más magyar kisebbségek irodalmára is, és megvizsgálták a kisebbségi lét kihívásait és lehetőségeit. Krenner Miklós (Spectator) szerint fontos feladatok hárultak az erdélyi irodalmárokra. Segítenek megőrizni a nemzet nyelvi egységét, és laza közösségük egyszerre tiszteli a magyar irodalmi klasszicizmus kincseit, valamint a kortárs irodalom értékeit.

 

A múlt elven emlékei

A május 15-i rendezvényen az Erdélyi Helikon – Marosvécsi Kemény Alapítványnak köszönhetően szólalhatnak meg Atlantisz harangjai. Az alapítvány neve felidézi a Maros folyó partján, a Kelemen-havasok lábánál található ősi kastély történetét, a viharos magyar évszázadok során játszott szerepét. Vécsben már a rómaiak is erődöt építettek, és a tatárjárás előtt is vár védte a környéket a Kárpátok túloldaláról betörő ellenségekkel szemben. Egyes feltételezések szerint Werbőczy István itt írta meg a Tripartiumot.

A huszadik század hajnalán már a Kemény család volt a kastély tulajdonosa. A bárói nemzetség több tagja játszott fontos szerepet a magyar történelemben. A legjelentősebb irodalmi babérokat az 1971-ben elhunyt Kemény János aratta le. 1923-ban örökölte meg a hatalmas birtokot, és úgy döntött, vagyonát az erdélyi magyar kultúra és művelődés támogatására használja fel. Neki köszönhetjük az Erdélyi Helikon létrejöttét és több nagyszerű irodalmi és tudományos mű megszületését, mivel támogatta a költőket, az írókat és az egyetemi szakembereket.

A rendezvény szünetében megvásárolhatjuk a felesége, Augusta asszony önéletrajzát, és válogathatunk az Erdélyi Helikonnal kapcsolatos antikvár könyvek között. Megvásárolható lesz a Várvédő – Irodalmi Füzetek teljes sorozata is.
 

A belépés díjtalan.