2022-07-14
Száz csodálatos esztendő – titkos irodalmi mulatság a Városmajorban

Az idén ünnepli a 100. születésnapját Budapest legrégebbi közparkja, a Városmajor. Az itt működő szabadtéri színpad Nyáry Krisztián és Horváth János Antal zenés darabjának bemutatójával, a Száz év Major, avagy az eszméimet nem cserélemmel eleveníti fel az elmúlt évszázad eseményeit, mégpedig a környéken élő vagy alkotó művészek munkáin keresztül.
Július 29-én, péntek este irodalmi társaságba csöppenhetünk a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A mai magyar kulturális élet egyik legsokoldalúbb személyisége, Nyáry Krisztián kommunikációs szakember és irodalomtörténész, valamint Horváth János Antal rendező idézi meg többek között Ady Endrét, Nemes Nagy Ágnest, Molnár Ferencet és Kosztolányi Dezsőt. Hogy miért pont rájuk esett a választás?
Erre a kérdésre mindenki tudja a választ, ha valaha sétált a Hegyvidék hangulatos utcáin, terein, és a figyelmét nem kerülték el a régi házak falait díszítő emléktáblák. Rengeteg nagyszerű irodalmár, költő és író élt vagy alkotott közvetlen szomszédságunkban. Az ő emlékeik elevenednek meg ebben a titkos irodalmi mulatságban.
Fény és sötétség
.jpg)
Ugyanolyan természetességgel etette a galambokat, mint ahogy ellátta a háborúk, az ostromok és a forradalmak sebesültjeit. Természetesen jól ismeri Ady, Nemes, Karinthy vagy Kosztolányi műveit is. Örömmel elolvasta a kéziratokat, bár az írott szövegnél jobban érdekelték és érdeklik az emberek. A száz esztendő épp elég volt ahhoz, hogy olyan nagy tudásra tegyen szert, amit még az irodalomtörténeti tanszékek tanult professzorai is irigyelhetnének. A fény azonban nem létezhet árnyék nélkül.

A sötétség erőit Zolika testesíti meg. Igazából a lelke legmélyén nem gonosz, de a sors valamiért úgy rendezte el, hogy újra és újra szenvedést okozzon a környezetének. Volt ő már forradalmár és ellenforradalmár, ugyanúgy kiszolgálta a nyilasokat, mint a kommunista titkosszolgálatot. Gyakran találkozott művészekkel és írókkal. Sosem szerette, viszont gyakran irigyelte őket. Örök házmesterként a kapualj homályában megbújva örömmel feljelentett, beárult mindenkit, aki akárcsak a legcsekélyebb vélt vagy valós hibát elkövette.
Zolika a mindenkori rend, az aktuális rezsim őszinte híve. Amikor azonban a rendszer összeomlik, könnyedén átáll a következő hatalom oldalára. Kiszolgálja a nála erősebbeket, és bár nem sokat ért a világból, betart a gyengébbeknek, a keskeny vállú, érthetetlen szavakat használó értelmiségieknek. Attila és Alaine óhatatlanul is találkozott vele. Viszolyogtak tőle és igyekeztek nagy ívben elkerülni.
Majoros néni és Zolika párosa olyan pontos képet rajzol a Városmajorról, ahol minden a helyére kerül. A szemünk láttára elevenednek meg a kéziratok, és hála e két különös útmutatónak, beleláthatunk legnagyobb költőink, íróink, gondolkodóink szívébe, lelkébe.
Mire tanít a múlt?

A szerzőket nagyon érdekli, hogy az emberek képesek-e tanulni a múltból. A magyar történelem elmúlt évszázada sok szenvedést okozott Budapesten. Az írók többnyire gyengének bizonyultak, nem tudták átvészelni a történelem viharait. Miközben alakjuk felbukkan a zenés revüként is értelmezhető, gazdagon illusztrált parktörténeti irodalomkönyvben, a nézők fontos kérdésekre kaphatnak választ.

Természetesen a Városmajori Szabadtéri Színpad százéves múltjáról még sok izgalmas, exkluzív program során is megemlékeznek. Az idén több rangos hazai társulat lép fel kerületünkben. A nézők találkozhatnak a Radnóti Miklós Színház, a Katona József Színház, a Szentendrei Teátrum, az Orlai Produkciós Iroda, a Győri Balett, a Szegedi Kortársbalett, az Armel Operafesztivál, a Manna Produkciós Iroda, a Jászai Mari Színház és a Miskolci Nemzeti Színház művészeivel. Ráadásul az idei Városmajori Színházi Szemle kibővült versenyprogramjában vidéki és határon túli társulatok is visszatérnek a Hegyvidékre.