Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2022-07-18

Száz év meséi – séták és filmek a Városmajorban

Száz év meséi – séták és filmek a Városmajorban

Augusztusban is folytatódnak a városmajori park centenáriumáról megemlékező rendezvények. Az érdeklődőket kellemes nyári sétára hívják a színpad és a Budastep munkatársai. Ebben a hónapban ráadásul két sztárral találkozhatunk (a filmvásznon), Nosferatuval, a vámpírral és Liliomfival, a vándorszínésszel.


Akik az elmúlt kétszáz évben a mai Hegyvidék területén éltek, nem panaszkodhattak volna arra, hogy hiányt szenvednének szórakozási lehetőségekben, vagy hogy messzire kell menniük, ha szeretnének egy jót kirándulni. A fővárosnak ugyanis a Városmajorban nyílt meg az első közparkja.

II. József azzal akart kedveskedni magyar alattvalóinak, hogy engedélyezett nekik egy olyan szórakoztató létesítményt, amelynek a színvonala a bécsi Práterével vetekedett. Ráadásul 1922-ben továbbfejlesztették a környéket: a zsibvásár és a mutatványosok bódéi mellett működni kezdett a parkmozi. Harminc évvel később már színházi előadásokat is tartottak nyaranta.

A Városmajori Szabadtéri Színpadon augusztusban két alkalommal is felfedezőútra invitálják az érdeklődőket. Nem csupán a népszerű teátrum kulisszatitkairól értesülhetnek, de a Budastep csapatát elkísérve a nézők megismerhetik a színház és a park évszázados történetét, a városrész érdekességeit, pletykáit, de még a fák titkait is.Ráadásul a résztvevőknek egészen különleges csemegékkel kedveskednek.

Augusztus 2-án a séta után megnézhetik Friedrich Wilhelm Murnau százéves klasszikus némafilmjét, a Nosferatut, míg azok, akik egy héttel később sétálnak, átélhetik a Liliomfi hőseinek kalandjait.
 
A rettegés szimfóniája

A szerencse és a balsors is szerepet játszott a minden idők legnagyobb hatású néma horrorfilmjét rendező, Friedrich Wilhelm Murnau életében. A Heidelbergi Egyetemen folytatott tanulmányai után arra készült, hogy a polgári világban mutassa meg a tehetségét. Csakhogy kitört az első világháború, és úgy tűnt, hogy a vesztfáliai születésű fiatalember minden álma egy csapásra szertefoszlik. Ő azonban nem adta fel.

Bátran szolgált a fronton, és elég vakmerőnek bizonyult ahhoz, hogy bekerüljön a császári haderő elitjének számító vadászpilóták közé. A magasban megtanulta, hogy különleges nézőpontból figyelje a nagyvilág eseményeit. A háború szörnyűségei nem múltak el nyomtalanul, valószínűleg szerepet játszottak abban is, hogy leghíresebb filmje éppen egy rémtörténet lett.

1922-ben, miután bekerült a filmszínházakba a Nosferatu, a rendezőt beperelte a Drakulát író Bram Stoker özvegye. Murnau pert veszített, és meg kellett semmisítenie alkotása kópiáit. Csakhogy a segítségére sietett a jószerencse. A filmje eljutott külföldre, és ott megmaradt néhány kópia, ennek köszönhetően a rémfilmek szerelmesei ma is megtekinthetik az alkotást.
 
Más, mint Drakula

Murnaunak nagyon tetszett az eredeti Drakula. Már hozzáfogott a történet feldolgozásához, amikor az író örökösei perrel fenyegették. Azt gondolta, elkerülheti a komolyabb kellemetlenségeket, ha alaposan átalakítja a Kárpátok vámpírjának legendáját. Így lett Drakulából Nosferatu. A film szerint Erdélyben rettegés övezi Orlok gróf nevét. Az ő kastélyába érkezik Brémából egy fiatal üzletember, Hutter. Hamarosan rádöbben arra, hogy a cége új üzletfele egy démoni szörnyeteg, aki Németországba készül, és szemet vet vendége feleségére. Eltérően más vámpírfilmektől, Murnau alkotásának igazi hőse a fiatal Ellen. A nő vakmerően és önfeláldozóan felkészül arra, hogy elpusztítsa a szörnyeteget. A terve beválik, és hála a bátorságának, a gonosz gróf elpusztul.

A film manapság talán már kissé naivnak tűnhet, ám száz évvel ezelőtt nagy hatással volt a nézőkre. Murnau maradandót alkotott, és a Nosferatu egyes elemeit rengeteg vámpírfilmben láthatjuk viszont.
 
Széltoló szerelmesek

Augusztus 9-én Makk Károly alkotása, a Liliomfi lesz a meglepetés. Szüleink és nagyszüleink nemzedékében rengeteg nő szeretett bele Darvas Ivánba. A Kossuth-díjas Makk Károly története az ötvenes évek legnézettebb magyar filmje. 1955-ben a Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálma díjra jelölték. Darvas Iván mellett olyanok játszottak benne, mint Dajka Margit, Pécsi Sándor, Soós Imre és Tompa Sándor. A százkilenc perces alkotást tíz évvel ezelőtt a Magyar Művészeti Akadémia tagjai beválasztották az 53 legjobb magyar film közé.

A történet alapjául szolgáló háromfelvonásos vígjátékot a nagyváradi születésű Szigligeti Ede, a 19. század egyik elismert tudósa, színházi szakember két nap alatt írta meg. Liliomfi kalandja emlékművet állít a szabadságnak, a szerelemnek, a jókedvnek és az ifjúság örömeinek. Szép példája annak, hogy a hazai filmesek szórakoztató, ám komoly kérdéseket is megválaszoló alkotásokat tudnak készíteni.

Ajánló
Ajánló
Merüljünk el a jóga világába!

Merüljünk el a jóga világába!

A nyár alkalmas arra, hogy több énidőt ajándékozzunk magunknak. Ha szeretnénk mélyebben elmerülni...

Megmentők és szélhámosok – augusztusi filmvetítések a MOM Kulturális Központban

Megmentők és szélhámosok – augusztusi filmvetítések a MOM Kulturális Központban

A nézőket augusztusban is izgalmak filmekkel és olyan sztárrendezőkkel várják a MOM Kulturális...

Kedvenc előadóink kedvenc filmjei A Városmajorban

Kedvenc előadóink kedvenc filmjei A Városmajorban

Ahogyan arról korábban írtunk, a mostani Városmajori Szabadtéri Színpad helyén 1922. július 30-án...